Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-08-12 / 182. szám
1944. augusztus 12. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7* tsta*c. A ZALAI GAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, v Méhész Egyesület és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalarr egyei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgalója XI. rész. A Megyei Tejszövetkezetek magukba fogalják a megye területén lévő, ehhez a íársu ásnoz önként csatlakozott, egyes falusi tejszö- retkezeteket, ezekből áli a Megyei Tejszövet- :ezet. Vezetősége az egyes falusi tagszövet- .ezetek bevált vezetőiből áll. Lényegében nem nás, mint e téren az erők összefogása a közös rdek és elérendő cél mindenkori szolgálatában. A szokásoknak megfelelően hivatalosan 5váhagyott alapszabályok szerint működik. Az ddigi szövetkezeti mozgalmakkal szemben lé- yeges külömbségei abban mutat, hogy Tej zövetkezeíek feladatait vidékek — megyék — dottságai szerint és a helyi ismeretek birto- ában önnállóan, minden idegen érdek befogását kizárva kívánja megoldani. A Megyei ^szövetkezetekben csak az történhet, amit a íjtermelő gazda e maga által megalakított lerv, érdekképviseleti, alakulat, megnyilvánu- isaiban szükségesnek tart. Kizárólag a tejter- lelő gazda érdekeinek megfelően és ennek íolgálatában. Ezen -feladatok alapelveit a Leheli Mihály által létrehozott Tolnamegyei ejszövetkezetek Szövetkezete határozta meg. zt követik az azóta megalakul Baranya , So- iogy, Zala- és Vasmegyei Tejszövetkezetek zövetkezetei. A megyei érdekképviseleti szerv indenben maga határozza meg érdekei vé- ilmében szükséges mindenkori teendőket. A jszövetkezeti téren nem volt más választása tejtermelő gazdának, minthogy maga vegye ízébe sorsának irányítását, mégpedig olyan ódón, amely a legcélravezetőbb, vagyis a fa- si Tejszövetkezettől kiinduló építési formáin. Alapkövei ennek nem lehettek mások, int a falusi Tejszövetkezetek, tehát alulról egindítoft szervezési folyamat, a maga egész- ges, természetes fejlődési formájában, később megyei alakulatokban jutott a kifejlődés so n további kifejeződésre. A gazdasági élet :m áll másból, mint csupa érdekképviseleti tsulásokból. Ennek a gazdasági életnek ed- g mindig a termelőgazda volt a gyakorlat érint a szenvedő alanya. Ha most a legfon sabb termelői ágban — a tejtermelésben —, ol mindennap eladóként jelentkezik a gazda, ígalkotta az első erőteljes gazdasági szervét, mészetesen nem tett mást, mint végre az yedüli leghelyesebb cselekedetet, amit érde- i megkívánnak. Hogy ez a tény a tejfel Igozó iparnak nem tetszik, az ugyancsak igérthető. Mert, amíg a szervezett tejtermelő zda idáig eljutott, addig a tejfeldolgozó ipar voltából érdekeinek szolgálatában a magyar gazdaságnak kétszer kellett alapjaiban meg- idülni, tekintetnélkül arra, hogy ez veszedel- :t jelent-e sok százezer tejtermelő gazdának IY sem. A lényeg mindig az volt, hogy vaui lehetőleg gazdagunyába bujtatott alakban űzhessenek meg nem engedett módon a tej- melő gazda kárára. Míg szervezetten fel nem ltunk lépni velük szemben, minden pana- tnk falraszórt borsó volt. Azóta ténylegesen tozott a helyzet, de még mindig nem a kitt mértékben. Ma is sokan vannak «ég, k a tejfeldolgozóipar uralmát kívánják fenn- tani a termelő gazda kárára. Hogy ez rég haladott álláspont, arra a Tolna megyében téritek megadták a feleletet a gazda javára. Azon pedig még vitatkozni sem illik, hogy agrárországban egyenlő jogok illetik-e meg a másfoglaikozásúakhoz viszonyítva a termelő gazdát. Valljuk, hogy a magánérdek felerősített formája a szövetkezet, a közérdeket alapszabályaiban figyelemben vett keretekben. Ezt semmiféle címen kisajátíni nem lehet. Különö sen nem magának az államnak. Mert az még csak megérthető, hogy tőkecsoport vagy bank- érdekeitség, a pénz hatalmi súlyánál fogva kisajátítani igyekszik egy termelési ág egyetlen lehetséges jövedelmi forrását — mint ez a tejfeldolgozásának tényében az eset a terme- i léssel szemben. — Ezt a ténykedést még rá- fogás formájában sem lehetne azonban állami feladatnak tekinteni. Ezért nem tudhatta feladatát megoldani az OMTK, amikor üzletrész tőkéjének legnagyobb része az állam tulajdonába került. (Folytatjuk.) GAZDA HÍREK Méhészet A Zala vármegyei Méhész Egyesület megbízásából e r»vat alatt a méhészeket a méhész kedés körüli időszerű kérdésekről és eseményekről fogom tájékoztatni, megfelelő szakcikkek közlésével is. E működésemben tagjaink támogatását kérem, egyben ezen rovatnak figyelemmel kisérésére. Méhésztársi üdvözlettel: Tímár János sk. ny. v. műszaki tiszt, méhész. A Méhész Egyesület július hó 23-án tartott közgyűlésében foglalkozott a méhészeket érdeklő ügyekkel: mézárakkal, amelyek megállapítása aránytalan a viasz és egyéb méhészeti eszközök beszerzési áraival úgyszintén a gyenge mézterméssel. A közgyűlés a mézárak felemelését, vagy szabaddá tételét kérte. A méhészek megadóztatása körüli vitás állapotok megszüntetését is szükségesnek tartja, mert ebben az ügyben világos rendelkezés nincsen. A gyűlés az összes méhészeket beszervezi az Egyesületbe. A tagdíjak pótlékoltak és ezt egy évre 5 pengőben állapították meg és ezúton is felhívja a tagokat, hogy ezen összeget fizessék be A költés rothadásos pusztító méhbetegség a megyében terjedőbe van, miért is felhívja a méhészek fokozottabb figyelmét arra, hogy ahol gyanús megbetegedést észlelnek, azt azonnal jelentsék a községi elöljáróságnak és a méhészeti felügyelőnek, hogy a betegség terjedése meggátolható legyen. Az évi zárszámadásokat és a folyó évi költségi előirányzatot a gyűlés jóváhagyta azzal, hogy a hátralékos tagdíj fizetéseket mindenféle kedvezményből kizárja. A tisztújító közgyűlésig Verbovszky Menyhért ü. v. aielnöknek működésében való segítésre Timár János tagot kérték fel. Egyben elhatározta, hogy a tagokat érdeklő közleményeket és szakcikkeket a fenti rovat alatt teszi közzé. — s--- : I il I 1 I (*:j A vá rmegye Gazdasági Egyesület Lótenyésztési Szakosztályának szervezeti szabályzata értelmében a Szakosztály rendes tagjai a vármegye területéhez tartozó s ottlakő lótenyésztéssel foglalkozó olyan nagykorú magyar állampolgárok lehetnek, akik a Zala vár megyei Gazdasági Egyesületnek is tagjai. A lótenyésztés fejlesztését és a tagok érdekeit szolgáló szakosztály tagjai vehetik csak igénybe a Földmivelésügyi Minisztérium által a szakosztálynak gyújtott messzemenő kedvezményeket és a szakosztály által esetről-esetre adan^ dókat. Minden tözskönyvezett kanca tulajdonosnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a Gazdasági Egyesületnek s így ezzel a szakosztálynak is tagja legyen. Takarók és pokrócok a háziállatok szőréért. A háziállatok ápolási szőrének beváltási árát a Budapesti Közlöny 1943. évi április hó 21-iki száma közli. Ezeket az árakat, ha a gyűjtés szélesebb mederben megindulhatna, esetleg fel is emelik. Általában minden Hangya beváltja a beváltásra felajánlt mennyiséget. Nagyobb tételek átvételéről megkeresés esetén az országos gyűjtéssel megbízott Thrix Bőr- gyűjtő és Értékesítő Kft. Budapest Horthy Miklós utca 3. központilag gondoskodik. Az uradalmak igen szép eredményeket mutatnak annál is inkább, mert reményük van arra, hogy a hivatalos körök hozzájárulnak ahhoz, hogy a szőrt beszolgáltató gazda megfelelő arányban lótakarókat és kokrócokat kaphasson. Helyessebben a szőrt napi áron megveszik tőle és neki ezután joga lesz gyári áron a szőr kb. egyharmad súlyáig gyáriáron takarókat és pokrócokat vásárolni. . MŐszi vetőmag akció. Már most hozzuk gazdaközönségünk tudomására, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 1944. év őszén folytatni óhajtja az őszi vetőmag akciót. Edékéit községek gazdái együttesen, hasonlóképen gazdakörök és Pestvármegyei Városi Gazdasági Egyesületek tagjai forduljanak az illető gazdasági ielügyelő urakhoz. — • — Üsző akció. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése érdekében földmivelésügyi miniszter a jövőben mindjobban kiterjeszti a nemes faj állatoktól, törzskönyvezett bikáktól és tehenek tői származó üszők szétosztási akcióját. Reméljük, a kedvezményes akció a szarvasmarha tenyésztésban rövid idő alatt eredményeket fog felmutatni akkor, ha a gazdaközönségünk átérzi az ezzel kapcsolatos nagyobb arányú, szántóföldi takarmány termelés és így hozottabbmér- tékü trágya előállítás szükségességét. Kedvezményes üsző beszerzésének tárgyában az érdé kelt gazdaköaönség forduljon a m. kir. járási és városi gazdasági felügyelő úrhoz. Az akzió során kiosztásban részesülő gazdák a vételár 20 százalékáig terjedő árkedvezményt kapnak. A kedvezmény összege növendéküszőkné! 300, vemhesüszőknél és teheneknél 500 pengőig terjedhet. A beszerzéseknél a törzskönyvelt tenyészetekből származó állatok előnyben részesülnek. Az árkedvezmény az ilyen tenyészetekből származó növendéküszőkné! 360, vemhesüszőknél és teheneknél 600 pengőig terjedhet. Legelő karbshozási és berendezési államsegélyek folyósítása. A földmivelésügyi kormányzat a háborús viszonyok nyomán már fokozottabb mértékben karolja fel az állattenyésztés fejlesztése érdekében a köz és közös legelők karbahozásátés berendezési tárgyainak kiegészítését, valamint újakkal való pótlását. Erre a célra a kormányzat államsegélyt és 5 év alatt törlesztendő U5 •/« os jutalékos hitelt nyújt. Az állami támogatást azonban csak ab ban az esetben remélhetik az érdekeltek, ha tanujelét adják ebbeli készégüknek, hogy saját erejükből is igyekeznek a legelők karbantartá sáról és hiányzó felszerelési tárgyainak pótlásáról gondoskodni. Fentieket azért kívánjuk az
