Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-08-08 / 178. szám

ZALAMEGYEí ÚJSÁG 2. szággyülés által elfogadott törvény szerint át­vettem a köztársasági elnök magas tisztségét, a nagy felelősség tudatában. Katonák, a haza védelmében vívott csata tovább folyik. Kitar- tástokhoz és ütőké pességtekhez fordulok. Meg­zavarhatatlan kölcsönös bizalmunk a haza leg­biztosabb védelme. ' Szófa. Papén törökországi német u^gy- ! követ Bulgáriába érkezett. A bolgár küiügy- f miniszter eleje utazott, hogy Szófiáig meg- tárgya 1 j ;í k a he 1 y ze tét. Baráth Ferene: Kalandjaim az asztalokká Érdekes, mennyi mindenféle asztal van a 1 világon. Kiesi, nagy, kerek, ovális és szögletes, zsurasztal és tálaló, ebédlőasztal, íróasztal, tár­gyalóasztal zöld posztóval leterítve, konyha- asztal. írógépasztal, iroda asztal, dohányzó asz­tal, kártyaasztal, korcsmái asztal, kávéházi márványasztal és még talán tízféle más asztal. Minden asztalnak megvan a maga egyé­nisége. Milyen gőgös a tárgyalótermek zöld­posztós asztala, milyen kimért, előkelő és fenn­héjázó: átvette a vezérigazgatók szertartásos hűvösségét és hivatali titoktartását. A tár­gyaló asztal néma, mint egy diplomata. Bezzeg a konyhaasztal! Mi mindenről vall egy konyhai asztal. Árulkodik rajta a borjúmáj véres szaga és a kapor friss, harsogó illata, amely fűré­szeli az orr eimpáit, mint egy csiklandós fű­szál. A kártyaasztal izgalmakról suttog, leheli a szivarfüstöt és henceg azzal, hogy meny­nyi pénzt hordott a háta. Hány ember vette a kalapját és főbelőtte magát, másik ember pedig teletömte erszényét a kártyaasztal mel­lett. A kávéházi asztal bohémes, olyan, mint egy félrecsapottkalapű világvándor, csakhogy odébb nem lép egy-egy fekete után. No és tálaló! Persze a régi tálalókra gondolok, ame­lyek roskadoztak a mártások és pecsenyék párolgó, zsíros gőzében, büszkélkedtek a házi­asszonyok remekelései alatt, egy kicsit a va­csorák diadalmas részeseinek hitték magukat. Engem semmiféle asztal sem érdekel. Nem járok kávéházba, csak ha valamelyik színésszel, vagy interjúalannyal kell hirtelenül megbe­szélnem valamit, szerepet, szerződést, filmet. Kártyázni nem szoktam. Konyhába nem járok, a zöldasztalos közgazdasági tárgyalások ügy- körömnö kívül esnek. Pedig oda szívesen jár­nék — megvallom — degeszre tömött bu- gyelláiissal, öt-hat igazgatósági tagsággal. Ne­kem csak az íróasztal marad és a gép író­asztal. Istenem, mennyit álmodoztam arról, hogy nekem egyszer majd önálló íróasztalom -lesz, sok fiókkal és retesszel, rejtelmes kis doboz­kákkal. amelyekben összegyűjtöm majd egész életemet. Otthon, Zalaegerszegen, legjobban szerettem a konyhaasztalt, ott Írogattam, dol­gozatot, verseit, szerelmes levelet Margitnak. Képzeletben mindig simára fényezett, üveg- lapos, tömör íróasztalt láttam magam előtt és egyszer álmomban megjelent a csoda. Barna volt az asztal, hat fiók nyílt belőle gombnyo­másra, süllyeszthető lámpája ragyogott és húsz­féle ceruza sorakozott egy kis csj - ezoltüveg vályúban, sok tinta és egy írógép, beépítve az asztalba, egy rádió a másik olda­lon. ez is beépítve. Másnap mondtam az álmot egy asztalosnak, nevetett és ott hagyott. De ez az álom nem hagyott pihenni. Mi mindennel kellett megismerkednem kollégiumokban és albérleti szobákban. Gör­Kasz tp kilenced,| Kasza p Újság- és] Légó. ima kaphatói ä ÍCíf(i.ll 1 l «VVU5 1 avöl uunuuuui ___________________* _________ i cs öslábű, vézna asztalkákkal, amelyek idege­sen táncoltak, hogyha melléjük ültem. Egy hektoliter tintám ömlött ki talán- Legszíve­sebben előre elkészítettem a fürdővizet és nadrág nélkül ültem le írni. Rendszerint min­dig összerogyott az asztal, vagy el akart sza­ladni, mintha az nem akarta volna tartani a hátát és mintha nem akart volna felelősséget vállalni a betűkért. Az egyik asztalnak üres volt a fedőlapja: az idő mély himlőheíyei voltak ezek. A papír nem feküdt rájuk. A másik aszta! egyik lába állandóan futásra ké­szen állt. megszökött a legszebb pillanatok­ban. a legszebb soroknál. Egy asztal, valahol a Molnár-utcában, esernyővel és kampós bot­tal kellett megtámasztani használat előtt. Sok kalandom volt az asztalokkal, átkoz­tam őket és egy időben az albérleti szolrák­ban nem érdekelt semmi más, csak az asztal. Mutasd az asztalodat, megmondom, ki vagy. főbérlők az albérlőket legtöbbször lenézték és valami tesséklássék-asztalkát dobtak be az al­bérleti lyukba. Egy helyen merényletre let­tem figyelmes. A szobában nem volt asztal. Úgy menekültem onnan, mint egy megvert rabszolga. Azóta nem is mentem be abba az utcába. Egy ores: özveg-yasszonv — megrögzött albérlőtartó — virágállványt dugott az al­bérleti rabok szobáiba. Egy papírzacskó tö- pörtyűt sem lehetett volna megenni rajtuk tisztességesen. Ekkor mentőötletem támadt. Feladtam egy hirdetést: »Keresek albérleti szo­bát, erős, széles, jó asztallal.« Ez még 38-ban történt, amikor elvileg becsülete v-olt az al­bérlőnek és még a háta mögött is szobaárnak hívták. Negyvenen jelentkeztek levélben, leve­lezőlapon. Nyakamba vettem a várost. Milyenek hát azok a jó, erős, széles asztalok. Az első tizenhét nem felelt meg,, de a tizennyolcadik tetszett. Széles, biztosállású asztal volt, akár aludni is lehetett volna rajta. A főbérlő felesége meg­kérdezte: »Uraságod talán hentes, disznót akar tr án csóró zni V« Majdnem azt hazudtam, hogy igen, mikor eszembe jutott, milyen girhes va­gyok. Szégyent hoztam volna az egész tisztes hentesszakmára. Megmondtam, hogy írni sze­retnék rajta. Férj és feleség összenézett: gya­nús elemnek hittek és meggondolták magukat. — Te, apus, nem kellene megv árni \ ik- tort Jászberényből. hátha megharagszik, hogy nem tartottuk fel neki a szobát. Viktor — azt hiszem — sohasem élt Jászberényben. Nyilván féltek és attól tar­tottak, hogy egy ember, aki írni akar, csak megbízhatatlan társadalmi elem lehet, jobb óvakodni tőle. Folytattam tehát a háztűznézőt az asztalok világában. Egvszercsak egy igazi asztalt találtam. íróasztal volt a lelkem, k<;t fiókja tátongott, feketén, üresen, mint egy éhes száj. A szobát kivettem. Két hétig jóit éreztem magamat, egyre jobban, az özvegy, aki bérbeadta a szobát, viszont egyike rosz- szabbul érezte magát, egy szép napon pedig a szomszéd szobában meghalt. Fia, a nyolcadik kerületi végrehajtó, költözött a lakásba és ne­kem el kellett hagynom a földi mennyországot. De egyszer aztán felvirradt. Az álombéli íróasztal egyre nyugtalanított:. Gyűjtöttem a pénzt, mint egy zsugori vénkisasszouy, aki titokban még mindig kelengyére rakosgatja félre garasait. Másfél év múlva diadallal siet­tem az asztaloshoz és egv napig magyaráztam, miről is van szó. Ide balra jön a rádió, mellette kéjt kis fiók, jobbról három fiók, meg cgv gonib­1944. augusztus 8. mmmKmumhmummmmmmmmmcamummmtmamaámmammmmmiS nyomásra nvíló dohányzókészlet. A középső fiók helyére kell beépíteni az írógépet. Az asztalos csóv álta a fejét és azt mondta, hogy katonaviselt ember, nem ismer lehetet­lent. Három hónap múlva jött az asztal. Azt hittem, az egész utca abbahagyja most az ebéd utáni pihenést és bámulni fogja az én asztalomat. Ott kint senki sem vette észre. Pedig az asztalos még egy kis bárszekrényt is beépített és fényes jókedvében beleajándék®- zott egy üveg rossz konyakot. Ez asztán íróasztal volt. Súlyosabb, mint két malomkő, akkora, mint egv szerzetesi cella. Gombny omásra előugrott belőle az írógép, má­sik gombnyomás: megszólalt a rádió, harmadik gombnyomás: megkínált az én kis terüljasz­talkám cigarettáv al, negyedik gombnyomás: ott lötyögött előttem a. konyak. Az asztalnak nevet is attain: Alom volt a neve. Becéztem, szerettem, csak magamnak volt szabad takarítanom, szarvasbőrrel simo­gattam. kényes-fényes, büszke testét, Az asztalt megölte a bomba. Rádióstul, írógépestül, bárostul, szőröstül-bőröstül. Azóta boldogtalan vagvok. Ila nem jó ez a cikk. nem én vagyok az oka. Hanem az asztal. Tudják, hol írom ezt a cikketV Egv nyafka zsúrasztalon... 171 éves a keszthelyi premontrei gimnázium Még a nemzetek történetében is nagy időitek számít 170 esztendő, hát még a magyar kultúrintézmények történetében. Éppen ezért kell megbecsülnünk azokat az iskolákat, ame­lyek úttörői voltak a kultúrának, és 'ame­lyek a lokális, vármegyei vonatkozáson felül országos viszonylatban is, jelentős szerepet v il- tek. Már pedig a keszthelyi gimnázium való­ban azt vitt, igazolja azoknak hatalmas név­sora, akik ebből a gimnáziumból indultak el a nemzet vezetésére. Az idei évkönyv a püspökváltozást jelenti be, majd megemlékezik fényképpel is \ incze Sándorról, a gimnázium egykori növendékéről, aki 16 évi megszakítás után sub asspiciis gu- bernatoris lett doktor. Utána az évkönyv Fehér Györgyről em­lékezik meg hosszabb cikkben, a neves tudós­ról. aki szintén ennek az iskolának padjai közül került ki. Az iskola igazgatói székében ezúttal Szafay Albin ül, aki sorrendben a 26. az iskola élén. Az iskola tanulmányait 17 középiskolai tanár látja el. Az első osztályban 61 tanulóból jeles 5, éspedig Kádár Barnabás, Lövi György , Marton Sándor, Mészáros Győző és Mészáros \ ilmos; az osztályfő dr. Miklós Rafael. A II. o. tanulói­nak száma 56, jeles 6, éspedig Almacht Gá­bor, Kim József, Major György, Mayer László» Stem Tamás és Vető Ferenc; az osztályfő Radnóezy Kelemen. A III. o.-ban a tanulók száma 57, jeles 8, éspedig Bemáth László, Czibere Tibor, Hársing László, Kertész Árpád, Kun Imre, Nagy Ferenc, Nagy Tibor és ! om- bor János; az osztályfő Szép Krizosztom. IV. o: tanulóinak száma 41. jeles 3, éspedig l.ők,e Máté, Szalay Sándor és ZaVilla Olivér; az.osz­tályfő dr. Saller Hermann. 5 - o. tanulóinak száma 33, jeles 4. éspedig Bánhegyi Béla, Daubner Kornél, Horváth Frigyes és Zajt* Erik, az osztályfő Horv áth Benedek. \ I. o.-ban 26 tanuló járt. jeles 1. éspedig Fülöp Fajos; az osztályfő dr. Ipoly .Ágoston. \ II. o. ta­nulóinak száma 37, jeles 6. éspedig Kelemen Tibor, Sídé Ferenc, Stádinger Ferenc, Weisz János, Zajta Lóránt és Zavilla Norbert: az osztályfő Kun Kázmér. VIII. o.-ban 30 tanuló járt, jeles 6, éspedig Gödé György, Hajdú András, Kovács Imre, Pflanzer István, Simon István és Zajta Aurél: az osztályfő Erdélyi Irén. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 36 tanuló akik közül kitüntetéssel érett Gödé György, Hajdú András, Kovács Imre, Szakács István és Zajta Aurél. Jelesen érett Plenzer István és Simon István. Javítóv izsgálatot lesz 3 tanutó egy-esry tárgyból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom