Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-28 / 169. szám

/ B. ZALAMEGYKI ÚJSÁG 1944. július 22. *11IIBiMIiiii»MiiFi¥»ííilTiiailTOíörMim Emlékezés a negyvenéves küzdelemre, ami a Balatont elindította azon az úton hogy Balatonná lehessen A negyvenéves Balatoni Szövetség kultúrmunkája letre lévő területet is. Minden angol hadi je­lentés hangsúlyozza, hogy a német katonák olyan lelkesedéssel harcolnak, amely nyilván lösszé függésben áll Hitler csodálatos megme- taekü lésével. v - *— Z — Berlin. A péntekje v ir ráció éjtszaka el­lenséges kötelékek újabb hombatámadást in­téztek Bukarest ellen. "Főbb1 nagyobb tűz ke­letkezett, amelyet legnagyobb részben még az lej jel eloltottak. Bukarest. A július 27-re virradó éjtszafca taz. ellenséges légierő támadást intézett Ploesti braiova és Ilfo körzetének több helysége el­len. A román és német vadászok és a légvéde­lem több iiegymotoros repülőt lelőtt. >— A Zalwnegye* U$3% iitjtínkafáritól. — KcRetifcdy. Jálitn fr«. II. De térjünk vissza a Balatonra ét, néasük meg, milyen volt a helyzet ott 40 évvel ez­előtt, mert csak így tudjuk igazán értékelni (ezt a felbecsülhetetlen munkát, ami a Balaton- kiultusz érdekében folyt, amely a Balatont és vidékét olyan híressé tette, trmelyet a külföld talán jobban ismer, mint akárhányan idebenn az országban. Aid a Balatont és annak' vidékét, főleg a somogyi oldalon, annakidején látta, ismerte, bejárta, az, azt hiszem, sohasem merte volna Klmodni azt, hogy négy értized munkájával a Balaton vidékére egy tündérorezágot lehet varázsolni, az ország gyémántját, drágakövét, megbecsülhetetlen kincsét, ágy gyógyászatiig, mint kulturális, társadalmi tekintetbe». Csak a víz, kietlenség és savanyú víz Budapestről jövet Világosnál, ha az ember a vonatból kinézett, csak nagy vizet, kietlen, eívár, náddal körülvett, teljesen műveletlen arttal rendelkező nagy lavat látott, amely­en állatok, akkoriban még nagy bivalycsordák legeltek. Uttalan utak, különösen ősszel, a tartós esőzéskor, mikor is a kocsik, szekerek, tengelyig értek a tapadós sárban. Kocsival, szekérrel a Balaton partján menni nem le­hetett, de meg a községekben, városokban (Siófok) is tengelyig érő sár, gyalogjáró nélkül, kövezetlen utak mindenütt, volt rá eset, hogy a Balatonnal párhuzamosan haladó berek mel­lett sem lehetett elmenni kocsival, szekérrel, hogy Lellén be kellettt fordulni Szöllősgyörök felé, megkerülni az egész bogiári dombot és csak így lehetett Boglárt megközelíteni* ahová már akkor is elég éljenk volt a forgalom* ott lévén a kereskedések, takarék stb. Volt rá eset, hogy még így sem lehetett megkö­zelíteni Boglárt, hanem lóháton kellett menni a berkeken keresztül, kitéve magát annak, hogy lovastól belesüllyedt a berekbe, iszapba ép onnan többiét ki nem jön. Ilyen útvi­szonyok mellett tehát kultúráról ezó sem le­hetett, de még fürdőéletről sem. Még kevéebbé nyaralásról, mert ezekkel az útállapotokkal szemben semmi sem volt, ami csak némileg . is lehetővé tudta volna tenni egy nyári ott- tartózkodást, üdülést. A Balatonra akkoriban csak az ment, akinek kellett, akinek szüksége volt a pihenésre és főleg a Balaton gyógy­hatású fövényére, vizére. Nem is talált ott akkoriban senki se mást, mint ezt, azonfelül meg kellett elégednie azzal, amihez éppen hoz­zájutott. Kényelem, stb. ismeretlen fogalmak voltak. Ezek a viszonyok eredményezték azt, hogy az emberek, ülök kénytelenek voltak a Balaton vidékére jönni, esak olyan helyekre mentek, melyek tt vasút vonal mentén feküd­tek, ahol nem kellete gyalogolni, távolabbra, menni, mivel az lehetelten is volt. Mikor r ba- latonmenti embereknek dolguk volt a hatósá­goknál, Lengyeltóti,, Tab, bizony már előtte való nap felkerekedtek és úgy mentek be 20 —30 kilométereket tárgyalásra. ÉíeitniszereUátás Élelmiszerek, hús, tej stb. beszerzése bi­zony nehézségekbe ütközött, csak azt fo­gyaszthatták, amit az egyébként jóindulatú, magyar, vendégszerető kizgazdák nyújtani nem Szókimondó, független, friss és színes, katolikus uiság i 111 ■ amely mindennap részletesen és ©uniapesti napilapokat 12 órával megelőzve ; ! ; közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel ! 1; «»©masai resideij« mag i Ára havi 3*40 P, tudtak, természetesen nem volt szabad na­gyobb igényeket támasztani. Falusi kocsmák voltak ugyan, ahol azonban a ©öntésben kel­lett elfogyasztani egyszerűbb ételt, nem min­dig a legkívánatosabb környezetben. Az ura­dalmak vasúton szállították termel vényeiket Budapestre, de nagyon sokszor előfordult, hogy a községben lévő uradalomból a vasútállo­másra (1 kilométer) is bivalyokkal kellett aa árut lefuvarozni, mert ló, marha, nem bírta, a nagy sarat. Ez akadályozta az építkezéseket is, mert a Balaton somogyi oldalán követ, téglát nem igen lehetett kapni, azt messzi vi­dékről kellett hozni, ez pedig igen drága volt. A paid melletti sávok, de még a somogyi parton, a vasút mellett fekv ő földek is, mind berkesek voltak, teli náddal, sással, talajvizek­kel átitatva, úgy hogy az építkezés ezért in igen nagy nehézségekbe ütközött, de a Ba­latonban lévő sok nád, sás is kellemetlenné tette a fürdést. Vadonokat kellett feltörni, le­csapolni, alagcsövezni, hogy kultúrát teremt­hessenek. A Balaton vidékén végig húzódó ber­kek, a nagyberkek, mind lehetetlenné tették a kultúrát, de lehetetlenné tették az inten­zívebb mezőgazdálkodást, a legszükségesebbet,, az állattenyésztést, és az okszerű növényter­melést. Az állattenyésztésnek nem kedvezett a sok mocsaras, savanyúfüves terület, azt előbb* le kellett csapolni és mezőgazdaságilag megmű­velni. Hosszú, nagyon hosszú, fáradtságos, költ­séges munka volt és csak akkor kezdett Iga­zán a Balaton kulturálisan és mezőgazdaáógi- lag felvirágozni, mikor a Nagy-berek és a. berkek lecsaDolását a földművelésügyi mányzat megindította. » E téren a balatoni kultúrméraökség her­vadhatatlan érdemeket szerzett, annak vere­tő je, K. Nagy Dezső mérnök, aló u Balatoni Szövetség egyik hervadhatatlan érdemű mun­kása volt. Később Kvassay miniszteri tané eso» volt az, aki a Balaton kultúrájáért úgyis, mint kormánybiztos, úgyÍ3, mint a kultúrmérnöki hivatal vezetője a Balaton felvirágzás» kftrfll j hervadhatatlan érdemeket szerzett. (Folytatjuk.) AUTÓBUSZ MEftSHB&SR — — Sfc-vénje*» 2944. június 5-Ä — sí — Zahttgm tsaqg Kcefctltei^­14*46*“ L Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. “*10*36 | 15*17 é. Bak Hangya szövetkezel i. 16.01 S 15*26 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 46 [ 15*45 é. Zaiaszenimihály—Pacsa p. u. i. 9 20 | 17 35 é. Keszthely Hungária szálló i. 7*25 [ *7 45 é. Keszthely pályaudvar i. 7*10 \ 17 25* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é, *17*05 j 13 07 é. Bak Hangya szövetkezet i. 16*33 , 8*25 i. Bak Hangya szövetkezet é, 16*30 | 8 55 é.- ZaSaszentmihály—Pacsa pu. i. 16 0§ I 10*40 é„ Keszthely Hungária siáiló i, 14*15 i 10*50 é. Keszthely psi. L 14*— Bak—Nova. 8*30**,. Bak pályaudvar é.**—* — | S* 15 i. Bak Hangya szövetkezet á. 10*— 9*10 4. Nova i. 9*20 I 15*25** i, Bak pályaudvar é **1815 15*30 i. Bak Hangya szövetkezet i. 18 0§ 1610 á. Nova i. 17 26 Zalaegerszeg—Bánokszcntgyörgjr S7*35* t. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. *10*35 18 07 t Bak Hangya szövetkezet é. 7*00 !8'í9 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6 42 19*40 é. Bánokszentgyőrgy i. 5*50 *) Csak hétfőn, szerdán éo pémlekco köft­voLedik **) Csak kedden, csütörtökön é» szjotn- feston közlekedik. *** Szerdán nem közlekedik. Az Autóbuszközlekedés vasár- él Bbneft* tsap minden viszonylatban szünetek Berlin- A Törökonszág körül zajló ese­mények miatt a Wilchelmstrassen újra han­goztatják, hogy nem történt semmi, ami a német-török Viszony megváltozására adott volna okot. Törökország teljesíti szövetségesi kötelezettségét, többet azonban nem, és a há­borún kívül akar maradni. . . Bérli«. A német szóvivő tegnap a hozzá- intézett külföldi újságíró kérdésére kijelen­tette, hogy .lehetségesnek tartja Churchill és Roosevelt találkozását. Berlin. A német lapok közlése szerint a Hitler elleni összeesküvés miatt halálra ítélték Oldri gyalogsági tábornokot és Beck vezér­ezredest, Höffher ezredes viszont most áll a bírái elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom