Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-27 / 168. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. július 27. Emlékezés a negyvenéves küzdelemre, ami a Balatont elindította azon az úton hogy Balatonná lehessen A negyvenéves Balatoni Szövetség kultúrmunkája Jaroszlau környéken két páncélost és két felfelerí tő kocsit romboltak szét. Ezenkívül tűzfegyvereikkel 140 járműv et semmisítettek meg. A megrongálódások következtében 6 szovjet páncélos kigyulladt. Dünaburg mellett a szov{ let csata repülők és a páncélos csapatok el- lárítására újonnan kiképzett német kötelékeket vetettek harcba, amelyek több páncélos harckocsit pusztítottak el. Az eddigi jelentések szerbit 25 bolsevista harckocsit semmisítettek meg. A német vadászok és fel- tíerítőgépek ugyancsak tevékenyen resztvettek a harcokban. Lublin fölött 7 szovjet repülőgépet lőttek le. — • — Budapest. Az államvasutak igazgatósága felhívja az utazni szándékozó közönséget, hogy ía személyforgalomban változások lépnek életbe. A változásokról a vasútállomások me«'felelő tájékoztatást adnak. Bukarest. Tegnap a délelőtti órákban heves légiharcok fejlődtek ki északkeleti román területek fölött, a román és az északamerikai repülők között. Északkeleti irányból érkező ellenséges repülők megtámadták Bukarestet. A város peremére bombákatt dobtak. A polgári lakosságot géppuskatüzzel támadták. A védelem több repülőt lelőtt. Berlin. A német sajtó a Eühremek a totális mozgósítás elrendelése jegyében áll. Párizs. A lengyel felszabadító bizottságnak Moszkvában történt megalakítása a hivatalos francia állásfoglalás szerint azt a szovjet lakaratot bizonyítja, hogy1 uralmát Európa legnagyobb részére akarja kiterjeszteni. Sztálin teljesen egyedül" akarja megoldani a lengyel kérdést. A felszabadító bizottság első nyilatkozata bebizonyította, hogy kommunista. Berlin. A július 26-án a kora reggeli órákban brit és lengyel csapatok bevetésével megindított támadás az Adriai-tenger mellett lévő német állások balszárnya ellen irányult, már aznap összeomlotté A brit hadvezetőseg végül is kénytelen volt a támadást abbahagyni. , . Keszthely, július hú. >— A Zalam egye i Újság UTiinkalártóiól. — I. Most ünnepli teljesein csendben, de méltó Ideietek, között, a Balatoni Szövetség keletkezésének 40 éves évfordulóját, amely az országra nézve is fontos fculturesemény, nem is beszélve a Balaton tó vidékét körülövező három vármegyét illetőleg. Hogy a Balatoni Szövetség megalapítása mit jelent, annak jubiláris évfordulója, azt csak az tudja, aki ennek a 40 évnek a lefolyását látta, annak kultúr munkájának eredményeit, a mostani helyzettel összehasonlítja. Ahhoz, hogy kellően értékelni tudjuk a Balatoni »Szövetség mapkáját és eredményét, ahhoz szükséges, hogy visszapillantást vessünk a 40 ,év előtti időkre és elemezzük a maga ridegségében az akkori balatoni viszonyokat és mérlegeljük azokat a »maiakkal, még ha a mai viszonyok, a legvadabb világégés közepette is zaljanak le, meg ha ma nélkülöznünk is kell a külföldet, amely pedig az utolsó évtizedben tömegével kereste fel a Balatont és annak vidékét, nem is beszélve az eladdig zárkózott, tartózkodó magyar közönséget, amely 40 év előtt éppen úgy nem ismerte a Balatont, annak vidéket és a Balaton vizének remek gyógyhatásút. Közismert, hogy a Balatont és annak vidékét csak azok ismerték, akik a Balaton mentén laktak, avagy a Balaton pártján utaztak akkut, amikor Budapestre mentek bevásárolni, vagy más okból kifolyólag. Ki beszélt akkoriban Balatonról Budapesten, vagy az ország más helyén? Hol voltak azok az orvosok, akik a Balaton csodás gyógy'hatását ismerték, vagy legalább is értékelték volna? Bizony' kevés szó esett a ^Balatonról, annak csodás hatásáról, vidékétiek fenségéről. Ez nem csoda, ez természetes. Aki 40 évvel ezelőtt a Balaton vidékén járt — mi tűrés, mi tagadás — elmondhatta, hogy bizony az egy nagyon kultúrálatlan hely, szép, mint természeti szépség, de arra igazán nem jó, hogy az ember ott hosszabb időt töltsön, különösen üdülés céljából, mert hisz akkoriban a Balaton a világon, a természeti szépségén kívül, nem nyújtott semmit kulturális, gazdasági szempontból, csak fürdőzési lehetőséget, de azt is csak olyant, ami kuitúrembert nem elégített ki. A Balaton és vidékének felbecsülhetetlen értékeit, kincseit, történelmi emlékeit látva, két lelkes magyar ember, néhai dr. Óvárjr Ferenc, Veszprém volt országgyűlési képviselője, és néhai Cséplő Ernő, a halkszavú, dfc annál többet, odaadóbban dolgozó titkár vették kezükbe a Balaton, kultuszának megalapozását, éjjelt nappallá téve, keresték a lehetőségeket, mit lehetne csinálni, hogy' úgy a hazai közönséget, mint a külföldet megismertessük ezzel az Isten adta vidékkel, ide csábítsuk és itt biztosítsunk üdülést a városi munkában elfáradt embereknek és a satnya, városi »gyerekeknek. Ez a két ember igazán a lelkét fektette bele a munkába, lankadatlanul dolgozott és munkájuknak eredménye csak most kezd kibontakozni, egy emberöltő utánBerlin. A szovjet nagy' erővel támadott a marva! arcvonalszakaszon. Á németek azonban visszaverték a támadókat. Mivel azonban szovjet áttörési kísérletekkel számolni kell, a német csapatok valamennyi fontos hadászati berendezés elpusztítása után ezt az arcvomal- ívet kiürítették. A budapesti érseki helytartóság újabb nyilatkozata a megkeresztelkedésről A tömeges megkeresztelkedésre jelentkezettekkel kapcsolatosan a félhivatalos katolikus sajtó tudósító, a »Magyar Kurír« kérdést intézett a budapesti Érseki Helytartósághoz, lamely a feltett kérdésre az alábbi újabb közleményt bocsátotta ki: »A keresztiéig szentség és azt felnőtteknek kiszolgáltatni csak kellő előkészítés és a keresztelendőben megnyilvánuló komoly szándék felismerése után lehet. E fenti két követelmény' teljesítése azonban hosszabb időt vesz igénybe. Miért is, tekintve a jelentkezők nagyobb számát, nem ejthető meg belátható rövid határidőn belül, s így azoknak, akik keresztelésre jelentkeztek, hogy a kellő oktatás és a komoly szándék k:iismerése után a ke- resztség szentsége kiszolgál latható legy en, elő- üáthatólag jóval több, mint három, hónapig kell várakozniuk!. Éppen ezért a Budapesti Érseki helytartósághoz ne is forduljanak sürgős keresztelési, engedély megadásáért sem hivatalok, sem magánosok, mert az összeköltöztetési rendele5 után (1944. június 23.) a plébánia- hiva tatokban jelentkezetteknek egye:íiőre keresztekéi engedélyt nem adhat, kivéve nagyon rendkívüli ereteket (például súlyos betegség). Azoknak keresztelési kérése, — akik nem a pl él fán i ahi vatalo kná 1 jelentkeztek és állítólag - magánosoknál nyertek oktatást, nem vehető figyelembe. (M. K.) Megindul a ga Ez a munka egy siófoki kis házból indult ki, ott volt a szövetség irodája egy kis szobában, a vasúti sínek melletti sétányon. Onnan indult ki a szerv ezési munka, míg később aztán Balatonfüredre került a szövetség székhelye. Magával a Szövetség történetével nem akarok foglalkozni, inkább magával a Balatonnal, vidékének mivoltával és gazdasági fejlődésével, amely igen nagy részt, egy ma is élő, lelkes munkásának az eredménye, aki beszegődött társnak a két nagy alapító munkás munkájába és igyekezett gazdaság terén a Balaton kultuszát előmozdítani. Meg kell emlékeznünk dr. Kukul je vie József, akkor falu- ezemesi m. kir. állatorvosról, aki miután nehéz szolgálata mellett, mint családos ember, elvégezte Budapesten a tudomány egyetem filozófiai fakultását, mint okleveles állatorvos és ott doktorátust szerzett, jutalmul megkapta ezt a balatoni állatorvosi körzetet, amelyet néhai dr. gróf héthelyi Hunyady József balatoni földbirtokos, későbbi főudvarmester indítványára, Somogy vármegye törvényhatósága létesített, illetve a tahi és lengyeltóti állatorvosi körzetekből kihasított és mint önálló, kizárólagosan balatoni állatorvosi kerületet alakított, melynek egyresze Tabhoz, a másik része Lengyeltótihoz tartozott, amely kerületnek feladata volt a Balaton állategészségét tökéletesbíteni, kultúrfokra emelni, ami tel jes mértékben sikerült, amit igazol Balaton vidékének magas színvonalú állattenyésztése, állategészségügye. Egy véletlen volt ennek a nagy horderejű dolognak az elindítója. Az állattenyésztés megindítása Dr. Kukuljevic József, részben tanulmányai, részben szolgálatában kifáradva, orvosi utasításra azért is, mert gyermekei csontlágyulásban szenvedtek, kénytelen volt a Baladasági munka toura menni, hogy ott a jó balatoni homok- han gyógyulást találjon. Egy budai orvos ajánlotta a Balatont és Faluszemest. Lapunk munkatársa, bár pihenni, üdülni ment, ott is dolgozott, praktizált és kezelte az akkoriban beteg szemesi tehenészetet. Akkoriban sem orvos, sem állatorvos messze vidéken nem volt, csak a járási székhelyeken és bizony fez egészségügy de főleg az állategészségügy, sok kívánnivalót hagyott hátra. E kezelés révé» ismerkedett meg dr. gróf Hunyady József Ku- kuljevic József m. kir. állatorvossal és ezen a réven támadt az az elhatározása, hogy ß Balaton érdekében megszervezteti a vármegyével a balatoni állatorvosi járást, amelyet aztán dr. Kukuljevic József dr-raí töltött be a földművelésügyi kormányzat. (Folytatjuk.)
