Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-01 / 146. szám
ZALAMEGYEi ÚJSÁG 1944. jóira* 1:---------------r^TTTwrfnmnii Eg y új zalaegerszegi lakos vallomásai a megyeszékhelyről s az szinte szír nélkül törhetett nemcsak egerszegeu, de mindenütt az országban, Xala- a városok szive lei 4'#»i lé. Nemzedékek jöttek és távozNehcz lesz a »virágok'« városáról úgy vallani, hogy ne éreztessem, hogy itt .-jeni minden csupa virág, nem minden csupa illat, hogy a virágos parkok és utcák mögöt t virag- tahui udvarok, nedves és nagyon szomorú állapotban lévő városrészek, utcák is vannak, hogy vannak túlzottan önmagukkal elfoglalt emberek, s vannak nagyon szerény, dolgozd munkások- iparosok, tisztviselők, kereskedők, tanárok, vannak, egészen jé irányban képzett emberek és vannak frázisokat puff fogtálé, politikai és egyéb magas szerepekre vágyó akar- nokok. minden tehetség és elhivatottság nélkül, egyszóval minden megtalálható ugyanúgy, akár egy délolaszországi városban. A háború tájfunja leseperte társadalmunkról a lepeit. s úgy, mint manapság, soha nem volt látható a meztelen ember. Jó volt jez a tájfun, jó volt a söprése, mert a meg- ülepedett társadalom csatornáiba legalább belátunk. s a legtöbb ember, aki a fényre vágyik, ha ma nem. hát holnap megmutatja önmagát s lassan tisztulnak egymásról fogalmaink. Nehéz szerepre vállalkoztam, mert a vallomások. lévén .őszinték, sokak hiúságát felborzolják, de mentsen ez a körülmény, hogy most már mindenképpen elérkezett az idő arra. hogy maradéktalanul őszinték legyünk egymáshoz és egymásról, a kicsi és nagy dolgokról. mert diagnózus ismerete nélkül nem lehet gyógyítani. Fél évtizeddel ezelőtt, amikor a jó öreg Európa egyik-másik szögletében eldördültek az elhalkulni nem akaró fegyverek, e sorok írója az egyik egerszegi. középiskola utolsóéves diákja volt, aki roppantul gyönyörködött a város természetes szépségeiben. a virágos utcákban, a Rózsa- és Baross-liget gazdag színpompájában, a rendezett temetők békés birodalmában, a könyvesboL- ítok kivilágított kirakataiban elfektetett gazdag könyvtermésben, az esti utcák színes és tarka képeiben s kérdőkig merült fel benne a gondolat, hát valóság lehet a zalai falvak egyhangú, munkás, szegénységben és sötétségben vergődő élete, az a világ, ahonnan cn is idetoppantam? . .. Most. hogy öt év múltán, egy Ids fővárost kerülővel újra iderakott a sors családostul, újságot írni, és közvéleményt •— legalább részben—, irányítani, hát megvallom, egyiket sem lehet. Közvéleményt irányítani, tálán meri nincs, talán mert nem látható, nem lehet. Nem leliei azért sem. mert az emberi értékelés születési dátum és társadalmi rang szerint van- 8 nem lehet azért sem, mert minden harmadik ember kinevezi magát »közvéleménynek«, fórum- Inak s Zala athéni bölcsének. Hát mit tegyen az, aki hivatásérzetből, leíkiismerct-diktálta parancsból szólni akar?... S újságot írni? — Hát igen, ez itt a legnehezebb dolog a világon. Amikor például márciusban idejöttem, mind den harmadik ember a Bolond Ásvaynén vitatkozott, repliká- zott. pro vagy kontra. A. hírlapi kritika eredményeképpen egyesek lemondták a lapelőliz- fizetést, egyesek meg emiatt fizettek elő a lapra. Bedig ez a legkisebb dolog volt. Kö te lessé gszeríi utaim alkalmával annyi mindent láttam, jót, rosszat, gondolatokat adó dolgokat, hogy egész sereg le nem közölhető cikk szií(Bélyegzőt Zalaegerszegen a Cserkíszboltban rendeljen Bárhol hirdetett szépirodalmi könyv kapható és rendelhető letett belőlük. De miért nem voltak leközöl- illetők V Mert X előfizető úr. vagy \ elófizető- kisasszony harmadik unokatestvérének a sógorára ismert volna, a akkor jaj nekem is, a lapnak is! De nem sorolom. Szénái, ha nein tudunk jő újságot írni mindennap, hát nem egészen vagyunk okai. Egyébként is készülőben van egy vaskos kötetem, amely ezt a címet lesz kénytelen viselni: Amiket újságban laem lehetett megírni; (Csak korlátolt példányszámban kerül kiadásra). Szóval az érzékenység és kritika az, ami miatt rögtön baj van. Zalaegerszegen-• Pedig, higvjék el. kell a kritika még akkor is, ha néha elevenbe vág, mert. írd és hírlapíró, — a jobbakra gondolok —5 >em azérto bírál, hogy megsemmisítsen valakit, hanem, hogy tisztább utat mutasson.. * *. * Annyiszor láttam, tapasztaltam;, hallottam,, panaszkodtak miatta, hogy írnom kel! erről is. Az emberek értékelése terén kétségbeejtő dolgokat lehet hallani. Legtöbb emberről, aki munkájával, vagy szorgalmával vitte- valamire, azt suttogják róla., ennek az apja. vagy nagyapja még téglásmestee. bérkocsis, napszámos, vagy altiszt volt, s raost ni, hogy .... stb. Évekkel ezelőtt még. jói volt neki. Óla végén is. ma meg már a Szériáénvi-tér sem eléggé előkelő neki . . . Hát ezzel kapcsolatosan a mi helyünkön, — ez a hivatás parancsa —- szólni kell. Aki ismeri társadalmunk történetét- az jól tudja,, hogy milliós többség volt és. van Magyar- ’ országon, amely századokon keresztül r*ak ?*. v á rosv égé kön, jobbágytelkeken lakhatott s nincs egy évszázada sem, hogy egy-két: lépéssel beljebb juthatott v olna a városok szíve leié. A jobbágyfelszabadítás után alig egv ember- ; öltőre egyenj<*gúsítt)tták az idegen -«sidóságot, tak. de lei emelt szót tülekedésükért egészet* Bartha Miklósig? Ügye senki, vagy csuk nagyon kevesen. Hát akkor miért szólják meg Kovácsot, a Tóthot, vagy Nagyot, ha. a Iá- téren kér magának helyei s dolgozni akar? ... örüljünk neki! Gazdagság és szellemi Igénytelenség Találkoztam — ugyancsak Zalaegerszegen —, emberekkel, akik felettébb tregvagvo- nosndiak. amolyan kisvárosi kapitalistákká lettek. de vagyonszerzési hajszájukban kiesett belőlük a lelete, a szellem, a tisztább ca igényesebb emberség, pénzmúmiákká híztak * mindéi dele más rétegtől eltávolodtak'. Ha szabad még osztályokról beszélni, hát ezek aa osztályok között vannak valahol, s magatartásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes társadalmi rétegek nem érhetnek el egymáshoz. Nehezítik .a kiegyenlítődést. * * * Még valamiről szó lant szeretnék. Ugyanis Zalaegerszegen, akár az ország legtöbb helyén, egy új típus van kialakulóban. A március léke utáni korszak típusa. Akar hiszik, akár nem, ez a legújabb member példánya, ezek a politikai vadházasok, akik triadíg a legjobb suba alá bújnak. Ismertem és ismerek embereket, akik március 19-e előtt a La Manche- csatornán eveztek s raarnár majdnem vállszíjas nemzeti szocialisták. Má már a március 19 -i Magyarország legnagyobb kombináló«, azonban bármelyik pillanatban egy elleakez* gondolat ugyanolyan hívői tudnának lenni. ügy tülekednek a fény felé, mint égi lámpák körül a lepkék. 'Remélem, lepke-sorsra is jutnak. * * * Vallottam, nem azért hogy embereket kiforgassak egzisztenciájukból; vallottam a tiszta, hivatástbetöhő toll jogán, vallottéin azért, mert nemcsak Zalaegerszegen, de mindenütt a vb lágon rettenetesen tagadnak az emberek. A tisztulíabb jövő emberéért vallottam ... CSORDÁS JÁNOS. mrv ~ir - rr" h^nrrri'irirrtri iif^wnn i» *^iu*iiiii^ ,*iri*üijVLrvtjvriV*r mmimrn teritmi iiéii j (este 9 óráig szabad. Ez alól a szabály alól csak I békében adható felmentés, háború alatt nem. igen fontos a lakosságnak a védek zésre i való kellő kioktatása is. Minden érd-keltnek ismernie kell az összes megelőző és elhárít« intézkedések célját és a végrehajtás módjait. Ezt ismeretterjesztő előadások útján, hirdetményekkel és felvilágosító füzetek terjesztésével érhetjük el. Ha a felsorolt intézkedéseket mindenütt és mindenki lelkiismeretesen betartja, mád» megvan az alapja az eredményes védekezésnek .De ez csak az alap, amelyhez még; az szükséges, hogy adott esetben minden ember teljes erővel és akarattal vegyen részt a tűzoltás munkájában, Senki sem Élezheti ölhetett kézzel a jövő évi kenyér pusztulását, amelytől ma sokkal több függ, mint bármikor máskor. Itt említjük meg, hogy a honvédelmi miniszter az előbbi évekhez, hasonlóan, i mét félmillió példányban osztott lei díjmentesen egy tájékoztató füzetet, amelyben a mezőgazda - sági termények tűzvédelmére vonatkozó mindennemű tudnivaló van benne. Felhív juk « városok polgármestereinek, a községi elöljáróságoknak, egyesületeknek és egyéb szer c ,, g figyelmét arra, hogy ezeket a füzeteké. ladéktalanul osszák szét és gondoskod . ^ arról is, hogy e füzetek kézről-kézre járj*, inak éjs a benne lévő tudnivalókat mim-! iUlJ. ben elsajátítsák. III. HáSíorú idején a. csépi és tartamára a határban elszórva több szükségszerűi kell kijelölni.. Egy-egy szükségszerűnek a. területe a bárom katasztrális holdat nem haladhatja meg. A, szükségszerűnél az előbbiekben előírt kötelezettségek alól részben felmentés adható az elsőfokú tűzrendészet! hatóság engedélyével. A szérű vagy érésben lévő gabonatábla közeiében, 100 méteren Iveiül, sem dohányozni, sem tüzet rakni, vagy bármilyen célból nyílt lángot használni nem szabad. Az ezen a távolságon kívül gyújtott tüzet, ha arra már j nincs szükség, gondosan el kell eitani és vízzel leönteni. Cigaretta- és szivar véget el kell taposni. A szérűskert. határvonalától számított 50 méteren belül sem ászt ago t rakni, sem csépelni nem szabad. (Nagyon gondosan kell ügyelni a cséplőgépet hajtó erőgépre, akár gőz-, akár gáz-, akár villamosszerű gépről legyen is szó. Gőzgéppel általában csuk nem lakott területen szabad csépelni. Tűzbiztonsági szempontból a cséplőgép mellett legalább 600 liter vizet, 3 darab 16 négyzetméteres ponyvát, 3 vödröt 3 szikracsapót, valamint elsősegélynyújtáshoz mentőazekrényt kell tartani. A gőzgépeknek, vagy robbanómotornak a cséplőtől kellő távolságra kell kerülnie. A legkisebb távolság 8 méter. Csépelni általában csak hajnali 3 órától
