Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-22 / 139. szám
2. ZALAMEGYK1 tJJSÁG 1944. június 22. nyúl. Az ellenség’ alig tett előnyomulást a vár irányába. A xjéinet védők hatásosan tüzelnek állásokra. laz ellenséges Berlin. Június 19-én és 20-án a Finn- teugeröbölben német és szovjet tengerészeti (erők között több ütközetre került sor. A német biztosító járművek június 19-én 9 repülőgépet tőitek le és június 20-án kemény ütközetbe bocsátkoztak szovjet gy o rsnaszádkötelékekkel. A németek öl szov jet gyorsnaszádot dsiillvesztettek, Iratot pedig súlyosan megrongáltak. Egy német jármű veszeti el. London. A tegnapra virradó éjtszaka a/ új német l'gjjíyver lövedékéi, mint az United Press jelenti, továbbra is elárasztották az angol fővárost és Dél-Angliát. A bombázás ismét . károkat okozott és áldozatokat szedett.-- 0 -pök. Azután Bundás. a kutya, »aki« olyan szerencsétlenül elvétette dolgát gazdájával szemben, mert megugatta őt, amikor hazaérkezett a bábomból s az élve hősi halált halt« tanító- kisasszony, mind-mind elevenen lépnek elő a köm' lapjairól. Világháborús, emlékeit, gyermekkorának derűs és szomorú eseményeit ízes. zamatos, er- dély i nyelven mondja el a finomtóllú elbeszélőGALGŐ HABOM FELESÉGE. Strandéletre nincs szükség f latsánvi Zsolt, utolsó- résén ve; — Csókollak, Angyalom! Úgy örülök, hogy találkoztunk'! Mondd, csak Édesem, mi van a strand megnyitásával? Toporzékolok a méregtől. mert arról beszélnek, hogy az idén nem lesz strand! Mondd csak. mit tud a férjed, mikor nyitják meg a strandot? — Ne idegeskedjél, Drágám! A strand íneg* fog nyílni, de a férjem nélkül. Tavaly eleget veszekedtünk a strand miatt, — meg- | fogadtam ,hogy nem megyek a1 strandra —• | de ő sem fog menni. Neked is ajánlom, ilde- | sem. hogy ne menj a strandra, mert elhíztál | és ilyen alakkal az ember nem mutogatja: |i magát. Pá, Édesem, sietek a varrónőmhöz. * -V.- * j( Mondd, édes Jutkám, mi lesz a strand- }! dal? Anyukám meglepett egy hódító strand- jí ruhával, remekül áll, csak látnád! Nem tu- j dóm, hogy mi van Fehér Jenővel, akivel ta- Ij valv annyit szórakoztunk a strandon ? — A strand engem nem érdekel, édes ; Pirikéin, mert hivatalt vállaltam, nincs, időm % ■ strandra járni, de Neked sem ajánlom, mórt 1 éppen Fehér Jenő mondta nekem. — de köz- j tünk üiaradjon —. hogy kép ezért a Jutkáért } — zongoralábai vannak és még mutogatja a strandon. Ha férjhez akarsz menni, ne mstij t a strandra! Pá, Pirikém! Ne haragudj, de f tudod, hogy én mennyire szeretlek és csak > a javadat akarom. Anyukádnak kezeit cső- kólóm! Hí * * jj Tele van a város strandkérdésekkel! L ton- b útfélen egyébről sincs szó, mint arról, hogy mi 1 van a stranddal? Mintha egyéb gondunk, nem | is lenne, mint a strand. Különösen, ha a hő- I ség az embereket árnyékba kergeti, azonnal | felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a strand- j dal. Mintha a melegnek egyetlen orvossága j a strand lenne. Szó sincs róla, a fürdéssé szükség van. » két. hogy a termelésben fennakadás ne legye«A Fürödjünk, de ne i éJeiet. ajiink KintiulA légi vészéi vezeti sé« megköveteli, hose a strandfürdők »Légiveszély« esetében ki legyenek ürítve és a »Légiriadó« elhangzására már mindenki beosztási helyén, vagy otthon Iégvén. Célszerű tehát, a fürdésre szánt időt tényleg fürdésre használni és nem arra, hogy homokban hevereszve. magunkat néger feke- téré süttessük. Hagyjak meg a homokot légé- bomoknak, mert a homoknak most tűzoltás a hivatása. Múlt évben a különböző külföldi fürdőire! veken és strandokon több. mint 10.000 strandoló! gyilkoltak le a terrorbombázók. Okuljunk! Strandéletre- nincs szükség! Tors vök KároK. rj rod alom Harsányt Zsolt, jellegzetes. bóe/i Ivet ételen arcán két vonás uralkodott. Az egyik..valami méla szomorúság',, a másik huncirtkás, pajzán derű- ■ A Galgó bárom felesége című könyve, amely most jelent üreg, utolsó alkotása. Még pontot tudott tenni az utolsó fejezet után, még rá tudta írni a kéziratára, gyöngybetűk- .ktel: vége. amikor a halál pontot tett az ő élete vegére is. Utolsó regénye mosolyban született és mosókban halt meg. Hőse Galgó. a szűrte rokonszenves csirkefogók, táborába tartozik. akinek, történetét s »házasságainak« szövevényes bonyodalmát. Harsány! Zsolt bizonyára azért írta meg, hogy a maga fölényes éJethöicsességév ei nevessen és nevettessen s- a szatíra görbetükrén keresztül villantsa elénk Galgón keresztül azt a feríitípust, amely eléggé gyakori, a mi magyar óíri világunkban. Ez a típus nem gonosz, csak könnyelmű, nem veszedelmes, csak felületes, nem kívánatos és mégis mosolygunk. rajta, mint nnndennapi életünk olyan barázdabillegető jón. aki egyszer mégis csak elveszi büntetését. I harsányt Zsolt Calgó cs báron* »felesége« körül a végén eleget tesz az erkölcsi világrend, törvényeinek is, Mulatságos, fölény cSv Sok- í szór elragadó könyv amely, minden időkre itt marad közöttünk Harsányi Zsolt utolsó mo- ! sólyaként. o— MAB1NKA HABOM GAVALLÉRJA. Ivosárvné Kéz Lola új regénye. — Érdekes írói feladat, amire Kosaryné váL- lalkozott e könyvében: két regényt írt egy történetben. Eleinte azt hisszük, hogy csak Marinkáról olvasunk kedvesen derűs, üde mesét. Mari Ilkáról, a várostól messzeeső fűrésztelep magány osságában eladólánnyá serdült kis \ vadvirágról s a három férfitípust híven kép- I v iselő három gavallérról, akik közül — különböző bonyodalmak után — az a férfias férii meri ej, a kislány kezét, akinek első perctől fogva szívesen odaadtuk volna mi is a bájos hősnőt. De mikor íettük a könyvet, ráébredünk arra. hogy Marinka sorsa mögül egy másik: kis mese is megragadta képzeletünket s ez a másik kas regény a szülők mélyebb színekkel lestett. mélyebb elmélkedésre késztető szerelmi válságának és megbékülésének története. Marinkának és három gavallérjának kedvesen s nyilv ám szándékosan igénytelen története mögött az írói igényesség komoly szí- I i lei vei festette meg a szülők regényét Kosáryné ebben a rokonszenvesen könnyed. kellemes liangó könyvben. — • — EGY FÖDÉL ALATT — Gallay Domokos elbeszélései. —_ Harmincnál több elbeszélés. Egyik érdekesebb, lüktetőbb, elevenebb, mint a másik. Dús változatossága témának és hangnak. A könnyes és mosolyos történetek minden szereplője él. A havasalji Gergő, aki a Küküllők hídjánál próbát tesz szépen hívogató, zenge- dező, hangjával: »hallgassatok a szóra«. A vén Marci, a juhpásztor, akit a falu apraja-nagyja kikísér a temetőbe, Györke Mihály öreg gazda, aki, »mind csak mosolyogva, csöndesen eregél« hazafelé, miután megmagyarázta az asszonynak, hogy a napszámosok részére bővebben Iccllene ám főzni, mint az úri vendégeknek. Csudái utó Kelemen, aki gyémántés »biesko t« hagy a háborúban eltűnt, de csodálatosan hakerülő fiára. Végh Antal, akinek diákkorában ! Kriza János, a népköltészet tudósa volt a piisKözellátási rendelet a kenyéradagról A közfdlátásiigv i mimsztetr rendelétet adott Icái a ken v éré loszt ás módosítására. F rendelet szerint gyermekek gzámára a 10. hónap első napjától (vezetve lehet kenveret igénveJni. A A liigcjnia és az egészség is megkövetelik. hogy a nyári hőség beálltával fürödjünk, die strandéletre szükség nincsen. még kevésbbé arra, hogv fél és egész napokon át ia strandon zene meiíictt szórakozzunk. Az ilyen élei ellentétben ül a háborús idők komolyságával.. Akkor, amikor derék honvédőink verejtékük és vérük hullásával védik hazánk Határait, itthon minden egészséges embernek az idő kihasználásával kettős erővel kell dolgozni a honvédség érdekében. Pótolni a bevonult erőMindenféle vadhőrí: sxarvattj é*et, maeüikáf, péxsmáty nyári rókát, nyruslwt a legmagasabb napi érm megveszek. ÜADU DEZSŐ tsmásr Zalaeparuti, Berzsenyi Diniel-utca 5S --57. sz. 12. életévük betöltésétől a 18. év betöltéséig a testi munkásokat raegi 1 He tő kel! ellátni. kény ér adaggal Űjccsnt a frent Széf) Lajos, Magyar István és Molnár lyá- rolv honvédek és többi baj társai kérik az itthoni. főleg ráérő leányokat, akik esetleg ko- molvan gondolnak férjhezmenésre. hogy ismerkedés céljából keressék fel lapjaikkal éket, mert ráérő idejüket szeretnék magyar kislányokkal való megismerkedést szolgáló lapok írásával tölteni. Tábori postaszám: Z—433. HIRDETMÉNY. Folyó hó 24-én déli 12 óráig városivá** II. emelet 19. sz. a. az állattartók korpát igényelhetnek. Zalaegerszeg, 1944. június 21. Polgármester. B61yegzőt| IilMgemegii t Curféultltln ruiilj« Bárhol hirdetett szépirodalmi könyv kopható és rendelhető — O i
