Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-10 / 129. szám
ZALAMBGYUI UJiÁG 1944. júniu# 10. ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez leket felebbezni. — o — Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézel szerint a folvó hó l-tol kezd ve a gazdasági munkavállalók öregségi biztosítási járuléka heti 30 fillér. Ennek lerovására új 30 filléres és 3 P 90 filléres bélyegeket hozott forgalomba. Az eddig forgalomban -volt 20 filléres, 40 filléres és 2.60 P-s biztosítási bélyegeket, f. hó l-e után járulék lerovására felhasználni nem lehet, de június hó 30-ig la z okát a postahivatalok teljes 'értékükben visz- szaváltják. Július hó 1 -tői kezdve a munka- vállalói járulékot akkor is a munkaadó (gazda) kötetes (bélyegragasztás útján) leróni, ha a gazdasági munkavállaló l hétnél rövidebb ideig dolgozik nála. — o— A közellálásügyi minisztert nentletet szeriül legaiáfoh 3,5 százalék zsírtartalmú teljes lej fogyasztói ára Üterenkint a th j. \ árosokban 52. megyei városokban 50. községekben 45, viszonteladói és piaci ára pedig 50, 48, illetve 43 fillérnél nagyobb nem lehet, Termelő fogyasztói árat, csak akkor számíthat, lia házhoz szállít, egyébként csak a viszonteladói árat. — o — Ráront fiár: liba 4.80, kacsa 4.70, csirke 4.70, tvúk 3.60. pulyka 4.20. gyöngyös 4.40 pengő falónként. Tojás: fries tyúktojás legmagasabb termelői ára 4.20 pengő kg-ként. —o — A korpát a törzskönyvezett tehenészetek a vármegyei Állattenyésztő Egyesület útján, a Szövetkezetbe tejet szállító gazdák pedig a Szövetkezet útján igényelhetnek.-— o — Akik beszolg ál tatási kötelezet íségükaek nem tettek eleget, a nyilvántartó hatóság kimutatást készít és azt 1944. június hó 15-től számított 15 napi időtartamra közzéteszi és felhívja a gazdálkodókat, hogy a közszemlére tétel utolsó napjától számított 8 napon belül kiteltérdem 1 ően igazolják mulasztásukat, mert ellenkezőleg pénzbírságot fognak kiróni. A közigazgatási bíróság 8221/42. P. sz. ítéletében kimondotta, hogy az 1940. évi XXII. t .e. 40. íj-a 2. bekezdése alapján az általános kereseti, jövedelem- és vagyonadó bevallás beadásának elmulasztása miatt kiszabott adótöbblet bírság másodfokú elbírálása az Adó- felszólamlási Bizottság hatáskörébe tartozik. — o — A gazdák, ha valamilyen mezőgazdasági gépet vásáridnak és a gépet szállító gyártól értesítést kaptak arról, hogy a gép ellenében mennyi szürke öntvényt szolgáltassanak be, amikor a szürke öntvényt a vasúton feladják, jelezzék az állomásfőnöknél, hogy mező- gazdasági gép vásárlásával kapcsolatban kell a szürke öntvényt, illetve annak hulladékát feladniuk. Ez esetben az állomásfőnökség a darabáruként való szállítást elvállalja és az öntvényt elszállítja. / w. — o — 40 kg-on aluli élősertést a beszolgálíatási kötelességbe való beszámítás nélkül a tulajdonos bárkinek eladhat, illetőleg ilyen sertést bárki vásárolhat. 40 kg-on laluli élősertés szállításához szállítási igazolvány nem kell — ez a rendelkezés nem érinti a már korábban kiadott 127.200—1943. K. M., sz. rendeletet, amely szerint 20 kg.-on felüli, 80 kg-nál nem nehezebb súlyú élősertésnek gazdakönyvvel ellátott gazdálkodó részére vásárlási engedély alapján, tov ábbá köztenyésztési célra ,vagy állami akció céljára, valamint jogosított országos vagy körzeti kereskedő részére 1944. évi június hó 30-ig történő eladása az eladó 1943—44. évi bcszolgáItatási kötelességébe beszámit. — o — Szalmából —széna. Németországban nemrég újszerű eljárást dolgoztak ki. amellyel eltávolítják a szalmának fás anyagát s az állati gyomor számára emészthetővé teszik a szalmában rejlő táplálékot. Ezt a szalmáid vonató lásl, Beckmann szerint, legcélszerűbb az úgynevezett három Iád ás eljárással végezni, amely a kivonólúg leggazdagságosabb felhasználását biztosítja. Az eljáráshoz alkalmazott Júg 1.5 százalékos nátronlúg. A háromiád,ás eljárásnál a lúgot többször is föl lehet használni. A hüvely knyi darabokra vagdalt sí alma, 6—8 óráig van lúgban, ezúton a kilúgozott növény- ma rád \ anyókát alaposan kimérek: s ha a teljes j lágmentesiyígrő I meggyőződ te k, állatok etztc- | sere használják. (MNK) — o — Országunk éghajlati viszonyai között a jégewős napok száma sokszor meghaladja a százat, ezérí érdemes a jégbiztosítás kérdésével foglalkozni. \ jégverés a legszebben induló termésünkéi percek alatt tönkreteszi és biztosítás nélkül a gazdának terméséből jövedelme nem lesz. I íogv a jégverés okozta kár teljes egészében megt< rüljöa, a várható válságos terméshozamot keli trenn viségi 'eg biz- tositani. a hizfta: íto 1 ár:>ai?ág*>k ártai msjrflla- pított legnagyobb egységár mellett. Jól teszi a gazda, akinek biztosított terményei az 1000 pengős értéket meghaladják, ha biztosítását 6 éves tartamra .adja fel, mert ez «esetben 10 százalék tartamengedményt kap, ezenkívül ha a termését jégverés nem éri. vagy kárjelentéssel kárfelvételi, költséget nem okoz. évenként 4 százalékkal emelkedő kármentességi engedményt kap, amely 32 százalékig emelkedik. A.mennyiben a 6 éves tartam alatt Jvára nem v<tyt s .jennek folytán a 6. év ben már 20 százalékos kármesvtességi engedményt kapott, ez az «engedmény az új biztosítási időszakra is átvihető, tehát a második 6 éves tartamra a 10 százalék tartamengedménven felül 24 százalék-kármentességi engedménnyel kezdődik. A tűzbiztosításnak a mai rendkívüli viszonyok között nagy jelentősége van, hiszen a várható ellenséges légitámadások alkalmával gyújtó,lapokat is szórhatnak az érésben lévő gabon a földekre és megsemmisüli) t a termés. Bár a tűz «elleni biztosítással magát a termést nem védjük meg, legalább az árát igyekezzünk biztosítani a magunk számára. — Testvér! Ne feledkezz meg a honiba- károsultakról! Hozd be adományodat a szerkeszt őségbe ! Okos, előrelátó kereskedő jól tudja, hogy jövőjét szolgálja ha most is hirdeti cégét l Hirdessen a Zalamegyei Újságban ZALAM1ÍGYE1 ÚJSÁG Készült a Zrínyi Nyomdaipar Rt. gépein, Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdabérlőt GAAL ISTVÁN F elelős kiadó: CSORDÁS JANOS A Pokol-patak tündére Irtó: K*ű«b ferákal». (9) A török valami sebet es köszönetét remegett. Két kezébe vette Anna piros arcát, belenézett a szemébe és azt mondta neki: — Isten óvjon meg mindig. És szelíden megcsókolta. Anna arcára tapasztotta a kezét. Szív* nagyon dobogott. Mintha szivárványon keresztül látta volna, hogy a török nyeregbe száll, megfordítja a lovát és elkocog. Lék András várta a gyógyító füvet, de Annát még inkább \ ária. Anna nem gondolta, hogy András szíve nem nyavalyától fáf. Azt csak élő virág gyógyítja, a virág pedig Anna. Minthogy nem sikerült a gyógy fűszedés, megígérte, hogy másnap ismét elmegy keresni. El is ment az y)-temetőig, oda, ahol a janicsár elbúcsúzott tőle. Ott beszélgetett a vadvirágokkal. Megse rezzent, amikor a bokrok közül a janicsár lépett elő. Mi hozta a janicsárt ide? Az a csólc, amely Annát is vezette. Ezentúl Anna mindig ide járt virágér ív, és a janicsárral mindennap idekocogott a kettészelt fejű szpáki lova. III. Lék Andrásnak nem használt Anna csoda- füve. Egyszer azt mondta a lánynak: — Nem gyógyult meg a szívem. Anna. Ezután majd én hozok neked virágot. 1 la elfogadod, az segít majd rajtam. Anna «elszomorodott. Tudta, hogy András is beszél a füveknek, s azok csak őneki mondják el a fyj üzenetét. Nem szólt rá semmit. És András mindennap vitte a csokrot Annának. A lány alkonyat felé szokott az Ó-temető felé menni. Egy fiatal szomorú fűzűéi várt őrá a janicsár. Egymás kezét fogva egy? sírhanton üldögéltek és búsan tárgyalták a reménytelen jövőt. Bíztatták egymást a reményre és kitartásra. Valahogy csak fordul a sors és meghozza nekik az életet. Nem kellett a sorsra sokáig várni. Hamarabb meghozta a fordulatot, mint ők gondolták. Meghozta a fordulatot, Anna elmenekült rablója személyében. A janicsár golyója elérte a rablót. Sebesülten vitte el a lova. Mikor meggyógytilt, megfogadta, hogy addig nem nyugszik, amíg vissza nem fizeti a kölcsönt a janicsárnak és a lánynak. Távolról a janicsár nyomában járt. így leste ki azt a helyet, ahol a török és a lány szoktak találkozni. Az ó-temető nyugati oldalánál lesbeállt. Szegény kis Anna! Soha olyan vidám nem volt, mint azon a napon. A mosoly rémületté vált arcán nemsokára. Éles vas suhant azután a levegőben. Alma sikoltását elnyomta a kárörvendő, v ad kacaj. A janicsár fölhördült és késsel a fogai között rohant oda, ahol a távolodó Anna összerogyott. Vad fájdalommal kapta Annát karjaiba. Turbánja gyolcsával kötötte be a vérző sebet. A szpáhi egérutat vett. A várból ekkor indultak útjukra a száguldók. A janicsár vigyázva fektette le Annát és a bokrok közé húzódott. A két száguldó akkor is András és Mátyás volt. A janicsár a bokroktól nem látott semmit, de hallotta, amint Anna elhaló hangon rebegte: — Ide temessetek az Ó-temetőbe, a szomorúfűz alá. Mikor a janicsár föl tekinthetett, Annát már a falu alatt vitte András,. csak fehér köténye lebegett, mintha végső búcsút intene a reményét vesztett kedvesének. Másnap a janicsár sokáig ült egyedül a fűz tövében. Harmadnap megtudta azt, ami- nek bekövetkezésétől remegett. A fűz mellett frissen ácsolt kereszt állt, rávésve, hogy itt nyugszik Molnár Anna, élt I!) évet. A kereszt elé térdelt, kezeivel átölelte, fejét; ráhajtotta és egy sóhajtással megeredtek a könnyei. Ettől a naptól fogva minden éjtszaka meglátogatta a halottat és ugyanannyiszor friss vadvirágból készült csokrot kötött a keresztre. (Folytatjuk.)
