Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-30 / 120. szám

1!)44. május Ölk ZaLAMEG VEI LJísaC ItQgjy <egy eszme szolgálatában áll. Vz igaz jeszjmie nem-vész el. lia harcosa meghal, ha feláldozza magát. A harcos lelpu szítul hat. meg­halhat. megsemmisülhet földi életében, az esz­méin y azonban, amelyet szolgál, ‘él és erősödik', diadalmas lesz az d halálával. A boa áldozat­va lia Iá sáv al tehát erkölcsi eredményt ér el. \ a j jón mi lehet az az eszme, az a gondolát, amely a bátor emberből hőst la rag ? láz. a gondolat és ez az eszme: a hazának a szeretete. \ hazához való ragaszkodás mind­halálig. ez tini a bátor emberből bőst for­málni. V HAZA! Nézzük rokonnépünk! et. a finneket. Ez a maroknyi, néhány milliós nép. a száz és száz­milliós orosz tengerrel szemben meg tudta őrizni, népi mivoltát, ki tudta verekedni nem­zeti l(étct és most évek óta állt hebt, elkép­zelhetetlen nehézségek! és vászontagságok közt la rátörő orosz áradattal szemben. Vájjon ezt a hidegnek ismert népet Tűi teszi hőssé? Meg­mondom: hazájának a szeretet?, a hazához válói ragaszkodás. Ami bőst csinál a bátor emberből: az eszme az, ami hőssé tette a finn nemzetet. Haza! Vájjon mit •jelent az a szó. hogy haza. A földet, pusztán az országot? Nem! A hazában sokkal több tartalom van. V haza jelenti ezt az áldott míagyar földet és rajta a miagyar népet. Jelenti az ősöknek, nemzedékeknek hosszú, vég­telen láncolatát. Jelenti a hagyományo­kat. mindazt, ami összeköti az embert elődeivel. Jelenti a földnek és .népének valami titokzatos 'klapc&olatát, felhonthatvtlan szöv evényét. Jelenti VjSufanvi sajátos élet tartalmát, s ugyanekkor egy egyéni magyár életformát, jelenti azt. hogy iez a föld a mienk, hogy (ezen a földön mi vagyunk az urak. hogv lezen a földön ia magyar akarata érvtinyesül és mindez együtt feszi ezt a földet hazánkká. — Magyar Testvéreim! Hogy ez a föld valóban li a z a legyen, ahhoz nem elég az. hogy olykor haza­fias versieket szavalunk, nem údeg. hogy ismerjük » elmondjuk nemzeti imádságai jikat. , hogy kön n\ be hí bad a szemünk, amikor k ül - Jöjljdről visszatérve, a határon meglátjuk a háromszínii magvar lobogót. V hazát olyanná kell formálnunk, hogy ne csak azok érezzék és vallják ma­gukénak, akik fent vannak, akik a ha­talom birtokosai, akik az életnek a na­pos oldalán vannak. A haza akkor lesz valamennyiünké, ha az ország minden fia, kicsi és nagy. szegény és gazdiig 'egyaránt érzi, hogy ennél az országnál szebbel, jobbat, lelkének-testének ked­vesebbel, drágábbat el sem lehet kép­zelni az egész világon. (Hosszantartó lelkes helyeslés, éljenzés és taps.) tapzs.) SZOCIÁLIS MAGYARORSZÁGOT! Ifit bőst akarunk faragni mind ur ma­gyar emberből. a faluvégi kis házak és a nagy ­városok gyártelepei mellett meghúzódó imin- kjáslakőihől 'egyaránt, .akkor olyan hazát kel! teremtenünk, lamelyben testvéri egység uralkodik, amelyben em­ber és ember között más különbség) nincsen, csak az. amit az egyes mun­kájával, tehetségével és jellemével ki­küzdött magának és ami az örök igazság szabályai szerint méltán megilleti. (Hosszantartó lelkes helyeslés.) — Ila azt akarjuk, hogy ez a haza ne csak az ünnepi Szónoklatok, a gyak­ran hangoztatott jelszavak hazája le­gyen, hanem olyan valóság, amelyhez mi'id?n ember 'Körömszakadtáig ragasz­kodik, amelyért meghalni diliét et de- ; comm, édes és dicsőséget hozó, akkor { meg kell teremtenünk az új, a népi és a szociális Magyarországot. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés, helveslés és taps.) — Egy ily en hazának a megteremtése nem könnv ú munka. Csupán jószándékkal, nagy ínjeki.fohászkndással. egy korszeréi eszményi és korszerű VIagy arországot elővarázsolni egyik (napról a másikra, nem leltet. Valamennyiünknek be e k II állainunk a munkába. Minden lelki és fizikai adottságunkat ennek a céjhiak a szolgálatába kell állítanunk. Ki-ki azt ad ja oda az új Magyarország megalko­tásáért folyó munkábjan. amit csak tud. Ez vonatkozik! a szellemi munkásokra és a kétkezi munkások ra egya ránt. a lényeg az, hogy mindenki teljesítse köte'ességét a munkahely:u, akármi yen Veszélyek és lemondások közepette. A földműves munkálja mintaszerűen a földjét, az iparos legyen művésze a mesterségének, a tiszt viselő lássa el pen­tosan a feladatát, akik pedig az áll a m - hatalmat, vagy a közületiét képviselik a néppel szemben, azok minden egyes tárgyalásukkal és tollvoná.-.ukkal érez­tessék, hogy hivatalos eljárásukban a Velük szemben állók érdekeit képv iselik, hogy céljuk a segítés, az elesettek fel­emelése. Cselekedeteikből beszédjén a magy ar szív, a segít ebre szoruló min­gvarral szem be n. (Hosszantartó éljenzés és taps.) MARADÉKTALAN KHTELESSÉGTELJ ES IIÉS — Nem ígérgetésekre, nem bandá­ban d ázásra va i szükség, hanem arra. hogy, a maga helyén jni id. oki mai adck- ta'amiI teljesítse kötelességét. I Nem könnvú időket élünk. \ es-z-élv-ek is lesel­kednek ránk és ki tudja, melyik pillanatban zúdulnak ránk a modern háború legnagyobb megpróbáltatásai és veszedelmei. Ma nincs hát­ország. aliol békésen folyik az élet, míg a száz és száz kilométernyire lévő fronton a halált osztogatják egymásnak. Ma mindenkire 'egyformán leselkedik a végzet. Ma nincs pol­gárember és katona. Ma valamennyien ki eiv ilgiínv ál>an, ki mundérban — honvédé* vagy unk \1 agy arországüíak. (Hosszantartó lel­kesedés.) Ila tehát azt akarjuk, hogy hősi . néppé váljunk, úgv kell élnünk, és úgy kell érezzük, hogy ez a haza mindnyájunké. Álljon helyre végül magyar és magyar között a testvériség érzése, az egység­nek az érzése. \z ünnep arra való., hogy reflektorlémként rávilágítson az örök igazságokra, hogv ráesz­Mindenféle vadbőrt: mrvatft, őzet, macskát, pézsmát, borzét, nyári rákét, nyalat a faemmgéu&éb napi éren megveszek. RADU DEZS& timáp l'aleegersz^g. Berzsenyi Dániel-utca 55—57. se. méltessen bennünket néhány szón keresztül arra, hogy mi a feladatunk. Ennek a mai ünnepnek a lélek', az eszme. az ige ünnepének az lesz a legnagyobb ajándéka, ha meghalljuk a ma magyar igéjét: meg kell talábiuk egymást. Sem politikai pártái iá-'. Vem f oglafkozás. lsem egyéb társadalmi különbség nem lehet válaszfal közöítünk. Ennek az egységnek az útja nem könnyűt* az egy ség tel jes megv alósítása nem köv étkez­hetik be egyik napról a másikra. Amit azonban tudnunk és éreznünk kell az, hogy elindul­tunk a helyes úton, amely elvezet bennünket ,i magyar egység eszményi állapotához. (Élénk helyeslés, éljenzés, és taps.) f AZ EGYES EMBER HELYTÁLLÁSA! kedves magy ar testvéreim! Van még valami, ami a mai kort megkülönbözteti az előző koroktól, még v alami, (ami a bőssé válást különösen nehézzé teszi, Az elmúlt évtizedek n te r n részét ti i d oniány o knak és annak hatása .alatt a technikának olyan fejlődését hozták men', amelv égy fél évszázaddal ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt. Mi. akik kenyerünk1 javát már megettük, akiknek egy fél évszázad sze­méi vés tapasztalatai állanak rendelkezésünkre, mi saját magunkon éreztük, hogyan alakítottál át a technika az emberi életet. Amikor gye­rek voltam, a gépkocsit nem ismertük, csoda volt számunkra a robbanó motor. Ma azt lát­juk, Jiogy ezer és ezer lóerős motorokkaül repülőgépdandárok szántják végig az égboltot, látjuk azt, hogy századokat, harckocsikat, löve- geket lehet repülőgépen szállítani. Amikor gyerekek voltunk, hol volt még a dróttalan táv iré. a rádió és nem lehetett a földkerekség: bármelv pontjával távbeszélőn érintkezni. Cso­dálatos .'távlatok nyíltak meg az emberiség- előtt de ebben az új bonyolu.lt világban a hősiességnek is egészen új fogalma terem­tődött meg. Régebben, bajtársak, amikor szem­bekerültünk az ellenséggel, ember iállott szem­ben az emberrel. A katonának a másik kato­nát kellett legyőznie. Manapság a technikával áll szemben az ember. Ma kolosszusokkal sxem- Irun kell helytállnia. Egészen másfajta lélekre és bátorságra van szükség, \iuint régen, amikor karddal, lándzsával. íjjal vagy puskával álltak szfemben a. katonák egymással. A gépekkel szemben hősnek lenni, egészen sajátos lelki alkat és fizikái készséget kíván meg. Hiszen a katonának magárahagyatva, egy kis lyukba beásva kell bevárnia, míg közelébe jön a dü­börgő harckocsi és akkor kell alkalmaznia azt a fegyvert, amelyet szántén a technika és a tudomány adott az egyes harcosnak a kezelje. — Milyen igaz az. hogy az egyes hősi példa, ma. mert magának a népnek kell bőssé lennie, mégis a, nemzet hősiessége az egyes hősi. aktusnak sokaságában jut kifejezésre. — kollektív a korunk, de mégis az egyes ember tudásán is áll, vagy bukik a nemzet sorsa. Amint a csatárnak, aki egyedül áll a lövész­árokban. v agy a löv észteknőben . és ugrásra készen várja, mikor semmisítheti meg a kö­zéjben lévő tapadó aknával a rája törő harc­kocsit. egészen más lelkiemre van szüksége, hogy a reá törő gépóriással szemben telje­síteni tudja a kötelességét. A kollektív kor­ban a harcos magára van hagyatva. Ez azon­ban csak fizikai értei cinben áll. mert lélekben éreznie kell. hogv mögötte áll nemzetének minden lia. fizikai magárahagvutottsága csak azt jelenti, hogv egyedül képvisel egy nagy közösséget. Lélekben vele vau az. egész nemzet, egy titokzatos delejes áramlás veszi körül, a népközösség árama. Azt árasztja a nemzet a magányos harcos felé, ha a szociális igazság legyü ttér zése fogja egységbe. Ne féljünk a szótól: ez a katonanép nemzeti szocializmusa. Ennek hangoztatása nem pártpolitika, nem világnézeti propaganda mondatja velem eze­ket a szavakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom