Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-27 / 119. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 6 mm 1944. május 27* A ZALAI GAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalarregyei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója A magyarországi tej sző vetkezeti, mozgalom kezdetét az 1900-as évekkel vette. Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter, jól átgondolt tervei és támogatása jelezték; a tej sző vetkezetek elterjedését és sokasodását. Darányi tervei,, elgondolásai c téren korszak- alkotó lépést jelentettek volna. Ira azok kivitelezéseit is ő intézte''volna akik azonban a feladat megoldásában resztvettek. nem Da- ránvi eszmei gazdagságával láttak a dologhoz, így aztán a népi feladat nem úgy öltött kelhet. ahogv tervezője gondolta. Átütő erejű fejlődést nem eredményezett, ezért maradandó alkotást sem. A tejtermelő gazda részére fejlődő értéket nem hozott, érdekeinek hathatós védelme nem tudott megszületni az akkor indított tejszövetkezeti megmozdulásból. Ebből az időből még van egynéhány ina is működő tejszövetkezete Zala megyének, közöttük i a vezető helvct elfoglaló Söjtöri Tej szövetkezet, majd a karmacsi, gyű leveszi, tőrjei és még egynéhány, melyekről más alkalommal kívánunk megemlékezni. Ezek a tejszövetkezetek, mind vaj gyártó üzemmel rendelkeznek közel 5 élv tized óta. Abban a harcban, amelyet azóta megvívtak a szövetkezeti fej lő« lést nem szívesen látó tejfeldolgozó vállalatokkal szemben. csak úgy tudták fenntartani, hogy kiválj» vezető emberekkel rendelkeztek e hosszó idők során, akik értették érdekéik kitartó megvédésében. Csak egy vesztett régi nagyságából említett közül, ez a Tőrjei Tejszövetkezet. Ez ./ónban nem a (vezetőség gyengeségén múlott. hanem, mint a későbbiek során látni; fogjuk, legyűrte a vállalati érdek. Még jóval régebbi időben volt már Zala megyében tej sző vetkezet, sut nem is tudunk (arról, hogy a Pórszombati'Tej sző vetkezet előtt is ^alakult volna tejszövetkezet az országban. Ez a tejszövetkezet 1880--körüli'időkben létesült és még ma élő v ezetőjének tanósága szerint: Amerikába szállította vaj term elését. Kell-© ennél fényesebb bizonyíték a zalai tejtermelő gazda üzleti érzékének. vállalkozó szellemének bizonyítására. Ebben az időben, például a sajt gyártás még csak valóban szórványos jelenség voll az országban. Szükségletünk 90 százalékát külföldről szereztük be. De volt egv zalai tejszövetkezet, amelyik tengerentúlra szállított. Ez a tény elég utalás arra. hogy hova fejlődhetett volna Zalában a t uszövetkezet i mozgalom, ha fejlődésében mesterségesen nem gátolják meg. Ez a pórszombat! tej-zövetkezet fényes csillag volt a gazda önállóságra’ törekvése ólján. A zalaiak tehát már akkor látták, mi az útja a gazdasági fejlődésnek, - az égvén termelő részére elérhető nagyobb j öv ed eh n ezőségn ek, vagyis jobb sorsnak. f Zala meg ve volt talán a legelső, a szóm- székios Vas megvével együtt, amelyik a Darám i által megindított és szorgalmazott l ej - szövetkezeti fejlődte útjára lépett. Azt megállajuthatjuk, hogy e tejszövet- kezeli mozgalomnak célja nem az eszményi és a tagra nézv - fejlődést jelentő kiindulás volt. Inkább csak külszínre, vagyis sok tejszövetkezet alakítá át célzó intézkedés sorozata lett. A nélkül, hogy tudták volna, hogy mi legyen a fejlődés következő lépése. Mert, mint tapasztalni fogjuk, a tejszövetkezetek nyája meglett, csak a pásztor veszett el, aki a dolgok folyását országos vonatkozásban irányította v olna, (Folytatjuk1.) elég a magyar falvak lakosságának művelése nélkül, öntudatos magyar falu -nélkül lehetetlen lesz megépíteni és megtartani az ój Magy {Írországot. I j élet ój embereket kíván, die ój követelményeket is támaszt. Ébredést a tunyaságból. munkát a mua kát lanság napjai alán > és tanulni vágy ásít a szellemi tespedtség utánA segíteni akarás soha nem hiányzott azok részéről, akik hivatva voltak arra, hogv mint írók és költők szellemi felsőbbrendűségükkel vezetőivé, irányítóivá váljanak népünknek. Vállalták a lealázott és sokszor megvetett életet is csak azért, hogy önzetlen magyar életükből népük javára virágos, vidám élet fakadjon. V állalták az élet minden keserűségét és sokszor még a kény értei enséget is csak azért, hogy nekünk nagyobb kenyér jusson. Hány író és művész balt meg, mint a nemzet apostola csak azért, mert a tiszta, önzetlen, áldozatos élet nem tehette gazdaggá földi javakban, de lelke és szellemének drága* gyümölcse- ittt maradt nekünk örök kincsnek: a köny- I vekben. Ezekkel a kincsekkel, szellemet és lelket gyönyörködtető drága gyöngyökkel indul el a magyar falvak leié a Nemzeti Könyvtár hetenként megjelenő füzeteivel, hogy örömet vigaszt, erőt és értelmet sugározzon a népünk leikébe. A Nemzeti Könyvtár a falusi könyvnapokon akarja megvalósítani a könyvek álmát: a habit, viszonzásul azért a szere letért, amelvet- a könyv az írója lelkében a népe iránt érzett és soha nem szűnt meg dicsérni és tanítani. Ne legyen a falu hálátlan gyermeke az örök magyar szellemnek, mely értük az irodalomban mindig olyan magasan lángolt. Aljunk ki mindannyian, zalai gazdakörök, legényegyesületek és leventék k n é y ©’szánt- sággal a gátra és fogjunk ke -t lélekben nagy tanítómesterünkkel, a könyvv d és fogadjunk örökbarátságot a belőle sugárzó 'és értünk íródott. évezredes magyar bánattal és magyar örömökkel. Ne várjunk senkire, csináljuk meg az egyesületi életen belül. A munkának meg lesz a gyümölcse. Szellemiekben gazdagabbak, lélekben magvarabb magyarok leszünk. Tanuljunk. A nehéz testi munka után az olvasás, a tiszta könyv felüdít és újabb erőre serkent bennünk. A könyvek szeretete valami különös öröm és érthetetlen boldogság számunkra. V jó könyv a legjobb barát. Soha nem tagadja meg sem önmagát, sem a hűtlenség vádja nőni érheti. Velünk van bánatunkban, velünk érez szomorúságunkban. Lapjait sokszor áztatta az együttérzés könnve. Sinka István írja vallomásaiban, hogy a könyv volt a vigasztalása elhagy atottságában. gyógyítója betegségében és öröme a szomorúságban. Egész kicsi gyermekkorában egyetlen vagyonát, keserves életitől megszolgált bá- ránykáját adta Petőfi verseiért. Pedig mindene volt a jámbor kis jószág, de egy köny - vért le tudott mondani hatalmas gazdaságáról: az egyetlen báránykáról. Nekünk ma csak fillérekbe kerül az öröm. egy pipa füst az egész. \ asárnap délutánunk akkor lesz igazán ünnep, ha lélekben is ünnepelünk. Elkergeti a könyv nehéz gondjainkat. Mérlegre rakja sólvós bánatunkat. Elfeledjük, hogy felettünk terhes viharfelhők futnak. Kitűnik szemünk elől a nagy küzdelmek véres tengere. Észre sem vesszük a könyv szívének dobogása közben, hogy mennyire lüktet a vérünk, észre sem vesszük, hogy dagadnak keményre munkában megedzett izmaink és közben ój munkára erősnek pihenjük ki magunk, amíg szórakozva tamilunk. A tervgazdálkodás bevezetése a mezőgazdaságban .1 üresek Béla földművelésügyi miniszter a tárca átvétele után megadta azokat az alapelveket, amelyek szerint a mezőgazdálkodás irány ítását, v agyis a terv gazdálkodást be feleli vezetni.. A mai idők legfontosabb parancsa a nemzet kincsének, a magyar tőidnek erőit a lehető legnagyobb mértekben a termelés szolgálatába állítani. Nem cleg tehát a termelés folytonosságát: biztosítani, hanem azon felül többet kell termelnünk, mint eddig, a másik alapvető elv a mezőgazdálkodás lej les/l esc, előre kidolgozott tervek szerint, hogy az európai ö nellátás szükségleteinek Melegítéséhez minél nagyobb mértékben tudjunk hozzájárulni. Ez viszont egyet jelent az okszerű termeléssel, a, modern gaz - dálkodásHal, a föld Irrmőcrejeínek gyarapításával, az állatállomány minőségi színvonalának ieinelés evei, amely kérdésekjei úgy kell megoldanunk. hogy a mezőgazdálkodás megfelelő jövedelmezősége is biztosítva legyen. Folyamatban van tehát egy nagyszabású mun- kaprogramm kidolgozása, amelynek első része a közelebbi teendőkre vonatkozik, míg a második része a tervgazdálkodás teljes megvalósítását szolgálja a magyar mezőgazdasági termelés és értékesítés jövő viszonyainak figyelembevételével. Könyvnap a falun A megtisztult magyar irodalom ój utakon indul a zalai falvak szellemi életének építtetésére. \z c tv séges nemzeti öntudat erőinek összefogására mijulig a köm \ cs a sajtó ke- szítette elő a ntjjpet történelmünk sorsdöntő napjaiban. A mai rendkívüli idők sokkal többet kívánnak tőlünk úgy a szellemiekben, mint testi erőnkben: kitartásban és türelemben, áldozatokban és bátorságban, megfeszített munkabírásban vagy hősiességben egyaránt Helyt kell állnunk kéményen. De mindez nem
