Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-27 / 119. szám
ÄRA 2# FILLÉR. XX\.I i. évfolyam. í 19. tzám. I iMMMB—W—l---ta—M----r——I .« WKUCMWi« 1944. május 27.. SZOMBAT. ZAIAMEGYEI UJc S « Előfizetés egy hóra 3.40, negyedévre 9.80 P Hirdetések díjszabás szerint. Politikai napilap. Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 12^ A nemzetiségekről mondott megszívlelendő szavakat a napokban a miniszterelnök és a mmisztereinökbe- lyettes. Különösen figyelmet érdemel Rátz Jenő mini szterein ökhelyettes beszéde, amely - ben »a/.( üzeni az ország összes aenirefségei- mck, hogy akik élni és halai akarnak. azoknak mind isi. megadnak. Aki azonban nem akarja lelismerni a magyar állam és a magyar politikai gondolat vezető szerepét, nem tud beleilleszkedni az ezeréves ország határai közé, az 'Messen számot leIkiismereté ve 1 és ineggyőző- déisévcl. Aki nem tud itt élni és nem tud ezért! niegh a Lói. akit másfelé húz a szíve, annak kifelé irányúié törekvéseit nem akadályozzuk meg, az magával viheti mindenéi, de menjen el és ne métely ezze meg ezt az országok... «í Komoly és súlyos szavak, amelyekből a határozott magyarság, a megalkuvásaiéiküíi íuj- szeretet sugárzik ki. Én őszintén megmondom,- hogy nagy on örültem kennek a pár mondatnak, amelyből megbizonyosodtam arról -egyrészt, hogy a kormányzat százszázalékosan hivatása magaslatán áll, de egyúttal reményt merítettem arra is, hogy ebben a hazában az elsőbbségi jog mindenkor a magyarságé lesz. Ez ugyanis nem volt mindig így, mert néha azt kellett látnunk és hinnünk, hogy ez az ország nem is a mienk, hanem mi itt csak jóindulatai asszisztálok vagy unk s mindig az idegenek, a nemzetiségek"úyómtilnak előtérbe. ,Nem azért fájt ez nekünk, mintha nem szerettük volna azokat, akik vállalták a sors- közösséget és velünk szenvedve és küzdve sikereket is értek el, hanem azért, mert igen sokszor, akiket a magyar állam, a magyar nemzet ösztöndíjakkal és egyebekkel segített céljaik elérésében, éppen azok támadtak ránk abban a pillanatban, amikor külkő veszélyek is fenyegettek. Nem kell példákat hoznunk fel, mindenki tudja, hogy a nemzetiségi politika kiélezése mindenkor azoknak a nevéhez fűződik, akik a nemzeti áldozatkészségből és szere tétből lehettek azzá, amivé lettek. Fajt ez nekünk és joggal, mert legalább amivit elvárhatunk a nemzetiségektől, hogy, ha nem is szeretettel a sok jóért, de legalább megértéssel, ha nem is támogatással, de legalább derék hallgatással segítsenek bennünket. Felesleges történelmi távlatokat keresnünk a kpfdés boncolgatásánál, csak menjünk vissza am ült választáshoz, amikor békés paraszti népekét, akik mindenkor magyaroknak, a (haza hű fiainak érezték magukat, egy, szintén magyar ösztöndíjon tanult, ember úgy felkorbácsolta, hogy a falvak népe gerendákat rakott az autónk elé, csend őrkülönítmények kei kellett békességet és rendet teremteni. Ki volt ezért felelős, talán mi, akik /megadtuk a lehetőséget arra, hogy azok, akik nálunk letelepedtek, földet, házat és pozíciót szerezzenek V Sok szó esett az elmúlt húsz-harminc esztendő alatt a nemzetiségi kérdésről, de. a kormányok mindenkor a megbocsátás alapján állva szemet hunytak a túlkapások felett.1 Éppen ez az oka, hogy most örülnünk kell, amikor a kormány hivatalosan is leszögezte álláspontját a nemzetiségi kérdésben. Mi, Zala is,, nemzetiségi vidék vagyunk s így a kérdés bennünket is érint, mindenki megértheti tehát a kormány és az egész nemzet egyetemes álláspontját, hogy ez a föld,'több elszakított résszel együtt, magyar, s ha valakinek ez nem tetszik, álljon tovább. Mi nem hívtunk senkit és n-env. láttunk vissza senkit. Senki ne ringassa magát abban, hogy mivel ő nem érzi jól magák hát házával, földjével együtt idegen országhoz kerül. Nem! Világosan bún ne. Van a miniszterTörökország fegyveresen , ha területén partraszállás történne Szovjet gyujtóbombát találtak Stockholm közelében A Japán Sajtóiroda adatokat tett közzé az angolszász veszteségekről — Portugál lap éles megállapításai Churchill beszédéről — Tegnap ismét támadták Franciaországot - A magyar arcvonalon nem történt említésreméltó esemény A Magyar Távirati Iroda 'közli a honvéd- ve z érkar főn őkének jelentés ét: A honvédcsapatok arcvonaián az elmúlt hét folyamán nem került sor jelentősebb harci cselekményre. ANKARA A török kormány rendeletet adott ki, amely szerint a török/területeken való partraszállás, vagy a levegőből való leereszkedés esetében minden 15—60 év közötti személy köteles a bevonuló ellenséggel szemben fegyvert ragadni. VICHY. ~ Brit-amerikai repülők tepnap isinél folytatták terrortámadásaikat a francia városok és falvak lakónegyedei ellen. Ttornbázíák Lyon ! lakónegyedeit. A brit-amerikai terrorbomhg^ j zók belga v árosokat is bombáztak. A lakossag- í nak sok áldozata volt. s'""' ; BERLIN. Német gy-orsnaszádok^mára virradó éjt- j szaka a Finn-öböidjjríeti részében összeüt- j köziek szovjet iwffokkai. 7 hajót elsüllvesz- I tettek, töbjnj^ínegrongáltak. | PÁRIZST (✓^rétain beszédet intézett a lakossághoz, melyben kijelentette, hogy tragikus -időben érkezett a \ árosba. Amikor beszéde közepéhez érkezett, két német gép szilit el a város felett s azt mondotta, ne ijedjetek meg, ezek semmi rosszat nem akarnak, de ezt. nem mondhatjuk el az angolszász gépekről. I ZÁGRÁB. Az önként jelentkező partizánok jelerrt- j kezesi határidejét június i-ig meghosszabbí- • tolták. Mértékadó vélemény szerint ez azért j történt, mert a horvátok legnagyobb részét. vagy kényszerrel, vagy esel utján hurcolták: el. Az eddig jelentkezett partizánok száma 21.345. Ezek közül 9.357 kérte, hogy felvehesse a harcot a partizánok ellen. Tehát a partizánok száma a sebesültekkel és halottakkal együtt százezerrel csökkent. TOKIÓ. A Kínában tartózkodó japán flotta sajtó irodájának közlése szerint az északamerikai: flotta összes vesztesége a Csendes-Óceánon a háború kezdete óta május. 15-ig, óvatos becslés szerint, több, mint egymillió ember. Elsüllyesztettek 182 csatahajót, 108 cirkálót, 81 | rombolót: és 180 másfajta amerikai hadihajót. Lelőttek 2913 amerikai repülőt. LISSZABON. ’ Az egyik portugál lap foglalkozva Chur- i chili beszédév el, ki jelenti, hogy Churchill nyíltan Tito mellett foglal állást, mert személyé- \ ben kommunista vezérről van szó. Ez tehát I azt jelenti, hogy azokat az elemeket is fel I kell vetuú a kormányba, amelyek a háború l után minden rendet felborítanak majd. Chnr- I chili azt kívánja, hogy Lengyelország kössön \ szerződést a Szovjetunióval. Megállapítja a lap, l hogy Churchill nem szólt semmit Besszarábiáról és Bukovináról. Churchill 'Romániának tett ajánlatát teljesen elfogadhatatlannak tartja a portugál lap. Megállapítja, hogy Szovjetorosz- ország Finnországgal szemben nagy reményt tanúsított. Szovjetoroszországnak az angolokhoz való csatlakozása félelmetes következményekkel. jár. Churchill beszédéből kitűnik, állapítja meg a lap, hogy Anglia Közép-Európát feláldozta a Szovjetnek. STOCKHOLM. Svéd lap beszámol arról, hogy Stockholm közelében szovjet világítóbombát találtak. A bombán és az ejtőernyőn kizárólag orosz lóerők voltak. » j elnökhelyettes beszédében, hogy csak egy mód j és egy út van, az, hogy aki nem érzi magát i itthon, és nem érzi magát jól, az, haladékta- i tanul szedje a sártorfáját és hagyja el az, i országot. Kár mondanunk többször, hogy ez ia föld a mienk s azoké, akik érzésben, meg- nyiílaí k o z ás ba n is hozzánktartoznak és abbéi (egyetlen lépést sem engedünk yel sóba. Ezt garantálja a mostani kormánynyilatkozat, de ezt I garantálja ennek az országnak minden igaz I magyarja. Természetesen úgy seni szabad ér- elmeznünk a minisztereinökhelyettesi nyilat- I kozatot, hogy most mór minden nemzetiségi j j kirakunk, vagy eltanácsolunk az országból, j mert szeretetben és megértésben éltünk ed- I ; dig és ezután is úgy kívánunk miodenKiviel' j élni, aki megértéssel és békés munkával, áldozattal és alkotással járul hozzá az ország szellemi és fizikai fcl virágo/tatásához, tehát testvérünk. Mi mindig szeretettel és tárt karokkal ^fogadtuk azokat, akik életközösséget vállaltak velünk, de azt most már megköveteljük, hogy ez az életközösségi érzés ne csak a javakra, hanem a szenvedésekre és az áldozatokra is kiterjedjen! Ezt mindenkinek tudomásul kell vermi, aki kifelé kacsintgat, mert \ezen a téren is komoly és az egész nemzet által megkövetelt lépések nem maradhatnak el. Ezt követeli a múltúnk, kívánja a jelenünk és fontos a jövőnkre nézve. Ez a föld magyar és az marad mindörökké! '(sz)
