Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-08 / 103. szám

ZALAM1GY1I ÚJSÁG 1944. mújtu 8­tsm Világos beszéd .íaross Amlor belügyminiszter 'Eraekájvá- Tön, a főispánt IwiktrttáKoti mondta első l>el- Ägi^iiiisztcri tressaédét, amelyben többek kö- aöUt ezeket mondotta: . . . Via szó szoros értelmében belpolitiká­nak iidaj Bonképpen nem szabad lenni- A bel- pditika helyére katonapolitikát kell állítani. Aki egyéni dicsőségre, vágyik és egyéni babé­rokat akar szerezni, ezt a babérokat megtalál - Itatja a Kárpátokon tűi. Itt benn az ország­ban csendet, rendet és legye!met követelünk' Kétféle tábort vagyok hajlandó el­ismerni: az egyik az itthon dolgozók rendje. 3» másik a kinn harcoló katonák tábora. A ma- áy&r -közigazgatásnak, a munka frontján kell biztosítania mindazt, amit kinn harcoló ky- Wnaság számára szükséges. Akadtak olyan ha­mis próféták és vezetők, akik azt hitték, hogy a nemzet át tudja magát álmodni egy jobb jövőbe. Mi nem vagyunk' hajlandók álomra hányni szeriünket. Nem vagyunk hajlandóken­gedni semmiféle politikai csábos jelszónak. Megn vágtat* vk mindenkit — mondotta — az aggódólvat éppúgy7, mint a jóhiszemű kriti- ssaJókat. hogy a kormán\ tovább megy a maga útján. A kritikusoktól csak azt kívánom, hogy majd akkor szólaljanak meg. mikor a meg­oldott problémák után alig marad programúi- szenl tennivaló. A belügyminiszteri beszzed tiszta vizet »ntött a pohárba és ezt mindenkinek tudomásul kel! v enni. Bízunk abban f, hogy a kormány min­denben ezeket a szavakat meg is valósítja. Jémsom, irgalmai\ óvóhelv-falragasz és ima kapható á Kisebb bejelentésekkel folyt le a vármegye közigazgatásának ülése Zalaegerszeg, májas S. Zala vármegy?, közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz gróf Teleki Béla főispán elnöklete mellett. Ismeretes, hogy a vármegye gazdái azzal a kérelemmel fordultak egy korábbi ülésen a kultri-szmmiszterhez. hogy az elemi iskola ki­lencedik esztendejére előírt gyakorlatot enged­jék el. mivel a tanulókra otthon is nagy szük­ség van. A. miniszteri leirat értelmében joga van az illetékes közű létnek a törvény értelmé­ben a gyakorlat idejét máskorra áttenni, de ettől eltekinteni nem lehet. Ezzel kapcsolatosan Gyömörey Sándor sző- \ átette a leventéknek a legutóbbi rendelkr.- zésben előírt foglalkozási idejét, mivel — ‘Sze­rinte — a nyári hónapokban v$n a munka dandárja s így akkor is szükség van a leven­tékre. A kérdésié vitéz Htmyady László fő- jegy'ZŐ adott választ, amelyben bejelentett?, hogy a. leventék esetenkénti szabndrtágolása ügyében eljárt és előreláthatólag jiem lesz fenn­akadás. Vitéz Hertefendy Ferenc árvaszéki elnök a kanizsai árvaszélceo folytatott vizsgálatáról beszámolv a megállapította, hogy ott több sza­bálytalanságot tapasztalt. A bizottság felhívj» a kanizsai árvaszéket a szabálytalanságok meg­szüntetésére. A közigazgatási bizottság fegyelmit ren­déit el Oparnieza Vilma hétvezért tanítónő ellen. Á tárgysorozat után a főispán bejelen­tette, hogy a beszolgáltatásoknál a 100 holdon felüli gazdáknál a kenyérgabonában 82 szá­zalék a többlet. 15 a zsír- és 14 a vtpgyg» heszolgá itatást hiány. A 100 holdon aluli gazda- Ragoknál a kenyérgabona többlet 21. zsírba« 44. v-cgvcsbeu pedig 20 százaléka hiány. Előre­lát hatóan az utóbbi zsírbeszolgáltatásban le­küzdhetetlen akadály is lesz. Bejelentette továbbá a főispán/ hogy .az iá dómunk ások részére kiutalt, de le nem szál­lított 1110 pár bakancsot teherautón, Icijzállí- tutták. t gvanígv kívánja leszállítani a vasúti korlátozás miatt, az iskolások részére kiutalt lábbeliket is. Az elszegődött mező gazdaság 'munkások hiányzó kenyérgabonáját pedig ha­marosan kiutalja. Ezzel az öles végétért. Menetrendváltozás a Budapest—Nagykanizsa— Csáktornya—-Tapolcai vonalon ZRÍNYI könyvkereskedésben a i í V Megfigyelések az időjárásról A legismertebb német meteorológusok megállapításai szerint az időjárási feltételek alapelvei magábanvéve igen egyszerűek. Ha például földünket egy »melegítő gépezetnek« képzeljük el, úgy annak fűtése az Egyenlítő körül történik és a Sarkok felé a meleghatás egyre csökken. Ebből következik, hogy föl­dünket kétféle áramlat uralja, éspedig egy melegáram az Egyenlítőtől a Sarkok felé és egy hidegáram a Sarkoktól az Egyenlítőig. Ez nem csupán szürke teória, mert ezek az áram­lások tényleg megfigyelhetők például a trópusi tengerek passzol-szelei formájában. Az idő­járás tehát nem egyéb1, mint eme kétféle áram­lások állandó harca. Sajnos, azonban a kü­lönféle természeti adottságok, tengerek, folyók és völgyek, a kontinenseken beiül az időjárást nagymértékben befolyásolják. Ennek ellenéje a meteorológusok fáradságot nem kímélve, a különböző állomásokon végzett megfigyelések­kel, sztratoszférarepülések kel, stb. igy ekeznek laz időjárást a lehetőség szerint előre is meg­állapítani. Úgyszintén megfelelnek a valóság­nak egyes, a nép száján élő időjárási megfi­gyelések, így például a Tagyosszentek«, ame­lyek tudvalevőleg' évente kisebb eltérésekkel pontosan megismétlődnek. A rendkívül hideg telek, tudományos megfigyelések szerint, a lég­áramlások körforgási zavaraira vezethetők visz- • sza. (MINK) A budapest—uagyLamzsa—Csáktornyái és bi i napest—tapolcai v iszo nylatokitan ez i dőszeiánt az alábbi vonatok közlekednek: Bn d»pe#t—e*öíktornya * vonía!: A Budapest déli pu.-ról 7.25-kór induló Személyvonat Nagykanizsáig, csatlakozás: al Csáktornya felé. 14.30-kor indul személyvo­nat Csáktornyáig. E vonatnak tapolcai csatla­kozása szombati és ünnep előtti napokat ki­véve, megszűnt. Budapest keleti pu.-ról 18 órakor indul gyorssin.autóbusz Nagykanizsáig, csatlakozással Csáktornya felé. El len irányban: Nagykanizsáról c: üktornyai csatlakozással 9.02 órakor érkezik gyorssin.autóbusz Budapest ke­leti pu.-ra, Nagykanizsáról 9.55-kur. Csáktor­nyáról pedig 21,50-kov érkezik személy vonat Budapest déli pu.-ra. E vonatokon kívül csak szombati és ünnep előtti napokon: a Budapest déli pu.-ról 14.30- kor induló személyvonat Budapest déli pu.— Székesfehérvár között két részben közlekedik. A 14.30-kor induló első rész a Velencei-tavi állomásokon menetrend szerint megáll és Szé­kesfehérvártól 1116. ez. vonatként Tapolcáig; közlekedik. A második vonat Budapest déli pu.-ról 14.45-kor indul és Budapest—Kelen­föld—Székesfehérvár között megállás nélkül Csáktornyáig közlekedik. E vonattal tehát a Velencei-tavi állomásokra, illetve állomásokról utazni nem lehet. Budapest déli pu.-ról 16.35- kor indul sebesvonat Keszthelyre, csatlakozással Tapolca felé. E vonathoz Székesfehérváron ■gyorsvonat! csatlakozás lesz Balatoníüred felé. Ellenirányban: hétfőn és ünnep utáni napokon Keszthelyről tapolcai csatlakozással 10 órakor érkezik sebesvonat Budapest déli pu.-ra. E vo­nalhoz Székesfehérváron gyorsmotorvonat csat­lakozik Bálátonfüred felől. Budapest—tapolcai vonal: Budapest déli pu.-ról 7.25-kor és 16.35- kor indul személyvonat Tapolcára. Budapest déli pu.-ról 16.25-kor induló szombathelyi se­besmotorvonathoz szombati és ünnep előtti na­pok kivételével Veszprém külső pu.-on se­besvonat csatlakozik Balatoníüred felé. Ellen­ilányban: Tapolcáról 9.55-kor és 21.15-kor érkezik személyvonat Budapest, déli pu.-ra. A. Budapest déli pu.-ra 10.30-kor érkező szom­bathelyi sebesmotorvonathoz hétfői és ünnep utáni napok kivételével Veszprém külső pu.-on Bebesinofcorvonat csatlakozik Balatoníüred felől. A Budapest déli pu.-ról 16.45-kor induló siá­id h—keszthelyi seJbcsvonathoz SzékcsL-hérvá- ron scbcwrootorxontat csatlakozik Baíatonfürftül: s> EiKmr árnyban: csak vasár- és ünnepnapo»- ké.nt: Balatonfüredről 21.25-kor érkezik azé- mély vonat Budapest déli pu.-ra. Hétfő és ünnep utáni napokon a Buda­pest déli pu.-ra 10 órakor érkező keszthely— siófoki sebes vonatboz Székesfehérváron gyórs- mottorvonat csatlakozik Balatoníüred feSül. (MÜT) Lak óé E vonatokon kívül szombati és Ünnep j előtti napokon a Budapest déli pu.-ról 14.30- s kór induló személyvonat Tapolcáig közlekedik, dünk számára Zrínyi könyvkereskedésben. 5000 év múlva új jégkorszak? A geo 1ógu&ökjtak a-Jkattowitzi állami mér­nöki főiskolában tartott illésén dr. Bederlee érdekes előadást tartott földünk történetéről. Rámutatott arra, hogy a föld körülbelül 2 milliárd esztendejéből geológiai szempontból csupán 500 millió é\ áttekinthető. Kifejtett» továbbá, hogy jelenleg földünk úgynevezett középjégkorszakát éli. Grönland jege, amely a szénkorszak előtti időkben valószínűleg még nem létezett, még mindig hatalmas tömegbe» van földünkön képviselve és vastagsága a há­romezer métert is meghaladja. A Sarkvidék örökjég-birodalmában a becslések szerint 18 millió köbméter jég van felhalmozva, ezztol szemben földünk három hatalmas jégkorsza­kában ez a jégtömeg nem kévései)!), mint 60 millió köbmétert tett ki. Ha a Sarkvidék jég» olvadni kezdene, úgy ez a hatalmas víztö­meg elborítaná földünk egy részét és a len - gerek szintje is 50 méterrel emelkedne. Ennek' következtében a sűrűn lakott területek termé­szetesen elpusztulnának. Ezzel szemben azon- ban egy új jégkorszak — amelynek bekövet­kezését egyes nemzetközi kutatók 5000 évr» becsülik — hasonló katasztrófát jelentene föl-»

Next

/
Oldalképek
Tartalom