Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-13 / 9. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. január 13>f arc vonal ^ fejleményeit az utóbbi napikban n | tás 'téréh Zágrábban. A "magán üzemek a' múlt német ellenállás jelentős megszilárdítása jel- ; évben fogyasztott áram 40 százalékát fogyaszt- lemzt. ^ ^ .. hatják. Á; i:iims;hidaízaly naponta egy.: e:öadá»t Zágráb. Korníányrend-e íettel új: bb kor- •' játszhatnak. ^ilfanyk^b4lcat£|B<% telje en látozó intézkedést vezettek be az áramíogyas.z-• kivonják* g forgalomból * Re-sziOiC.it. p .gitár 12. Az anyósom a legjobbkor érkezeit hozzánk: egyik szomszéd éppen akkor hívoU meg bennünket disznótoros vacsorára. Tizenegyen ettük a jó toros káposztái, amikor az anyósom, azt mondja: — Sokan vagy link, azért hát kérdezek Valamit: Igaz-e, hogy itt egy híves jó&uő lakik V Mert a híre még hozzunk, Égerszögre is eljutott. Egy noMeíei asszonynak eftüsiEa férje az orosz harctéren, és oíurí ide akar jönni, llesznekre jósoltatni. Erre hosszú .magyarázkodás kezdődött. A, szomszédok bizonyítgatták, hogy igenis, itt „lakik az a liíéés jósnő, Ilonka íE ű, a ci' á'.y- asszony- Csodás dolgokat művei. Már io pár aggódó édesanyának megjósolta, hogy el tűnt fia hazajön, csak várjon türelmesen- Akié nem jött 'haza, az vár türelmesen,' akié hazajött, ■ az pedig hirdéti ország-világi^aK Ilonka néni csodálatos tehetségéi. Jómagam is baílottánl rnár töb)..sy.0r Ilonka ncni mágikus c: éjéről.' Láttam, vu: águ.apo >képt a "vonattal érkezőket, fáítatn‘ a.. gyalogos —■ szinte — búc új árast. Látt.im Ilonka néni háza körű! fiatal szerelme eket, szerencsétlen házasokat, életük delelőjén álló férfiakat. és nőket: láttam szegény, özvegyeket, fiaik * * fián reménykedő anyákat, totyogó aggastyánokat, gyerekeket, .szabadsá&os- katonákat. " A' templom elől odalátni a temető mellett lévő házhoz, amit a bíró építtetett neki. Több nép van ott, mint a .vasárnapi litánián és éppen litánia alatt. ÉsáHonka néni jóook Jósol pénzéri, ágy toliért, „ hízói ti ináért,. .háziezőttes lepedőkért, alsó- és. felsőruháért? gá- o,iáért, lisztért, zsírért, "és mindenért, amire ,n mai világiban a gondtalan megélhetéshez szükség v an. Szemtanúk mese ítéli, Jiogyvj newn> i ruhát. emíí |e és egyebe vau. Helyszíni szemle Hogy jósol, ez még rendben volttá. ■ mért ez a cigány asszony ok mestersége. Csak az nincs rendben, hogy míg más ember i ízkörmével kínlódva kaparja a főidet, hogy: a jövendő jobb sor reményében, a ieiménybészolgáltatás folytán, nemzetgazdasági szempontból előbbre vigye a nemzetet, addig ő zsámolyra kutyo- rodva, ásítás: közben, betanult mondókáU kíséretében halmozza össze mások verejtékének gyümölcsét. Csak az nincs remiben, hogy míg az Egyház az evangéliumi igazságokat hirdeti az Isten Házában, addig ő két vármegye hiszékeny népét vezeti félre. Ott, a toros vacsorán határoztam el, hogy másnap helyszíni szemlét tartok nála. Puskát vettem a vállami a. nehogy valaki esetleg jé>- soltatúüsii 1 gyanúsítson meg. Ilonka minit nem találtam otthon, csak a férjét, a .Jancsi bácsit, meg két kis gyermekét. Jancsi bácsiból úr lett. Már nem tisztít árnyékszéket sehol. Szépen berendezett szobába vezetett be. Gyönyörű bútorok, a Salakon képek, minden nagyságúból kettő, szimetrikusau elhelyezve, kínom, házi- szőttes ágy térítők, ügyi' zsákszőnyvgek az lájgyak előli. hogy ha l eikéinek ne a hideg földre lépjenek. \z asztalon karcsú üvegkancsó, télig vízzel, meliette tálcán két vizespohár. Külön aszta! és pad a gyermekeknek. Csipkefüggöny. Asztalterítő. \ gyerekek kövérek, Jancsi bácsin is meglátszik, bogy, nem dolgozik. Azt meséli nekem, hogy míg vándorolhattak, addig csak makrai, intelligens emberekkel volt dolguk. Mióta letelepítették őket i?eszneken. '(k.íborlásuk közben itt szül - tett niég a gyermek, ígv hkívslö illetőségű), azó «a ritkán beszélnek úrral. — Csak a parasztot látjuk, kérem — mondja. Hát lehet így /dm; Meséli gz., osnpcrt az mir.iom ! A paraszttal inént leltjét; társalogni! Parasztnak nem se^ít Köreven két vidéki a -sr.ony jöp jösphaCd* Nem fűdíanl ktVenfű, hogy mit hoztaköl Téridőjük aíaU, Leühjek Eob.egvárják, míg a házi-' .ass^opv az'irodáiból hazajön. , % " *, ^ JhTesúzom. Jancsi bácsi még megemlíti, | hogy a háznak csak felét építtette a bíró, ! a niasík íéhif ő, a saját költséy.n. —- Szép, • cserepes^ ház. i utólag megkérdeztem, bo«y, . mióta jópol a felesége, j" - -r- Tavasszal kezd c. -T-, - j Azelőtt ijC.m) ji : ti* eszébi.V He k ei.. Csakhogyakkor másféle-, jóSolti “ V I . Azt is piegtuiltani, hogy Jancsi bácsi nem ; dolgozik:, mert »a parasztnak nem "'segít«. Hazafele menet a hí:óval talál:Jbztahi, aki í megkérdezte, hogy hol voltam. Aztán azt mondta, hogy. ne ír jam meg ezt az újságtfalc, ne tegyem tönkre a jósnőt, hiszen ebből él. Arra kért. hogy ne vegyem el a kenyerét. "Alá délután a szomszéd faluban iemet- tüidv.Alíg, a* liiníó vitt berniünké!:, elmeséltem ezt a,plébános úrnak. Azt mondta™. — Nines igaza a bírónak. Csak írja meg. ! Mért ha ez így megy tovább, nem lesz jó | .vp^e. Juu’og nélkül nem élhet meg senki. ; Mégse lehfeí'j- hogy az az asszony emberek tömegét AdHsa a kezében!' üsszemond ez az asszony azoknak a szerencsédenelmek mindet. A sok közül yalapii csak ínláb Amit nem talál el, azt ^fefcjtik'. Ami véletlenül beteljesedik, föifújjók. Hisznek neki, közben nem gondolnák Wa, hogy a vak tyúk g# iaiá! szemet. C Igiuvi \än a plébános lihiák. . Megírtam, • Á ’ kib.my a gyengeség, jele — állapítja meg röviden egy külföldi írónő. Y.ehci, Mert minél vékonyaid) ag üveg, annál könnyebben' törik, minél finomabb a se’yemszál, annál könnyebben szakad. Minél 6ry?6ke;y|Á>b a lérök amiá|' könnyebben vérzik. Megsebzi a legkisebb karcolás is. Vau, amikor nqn vérzik séim a félek, serp a szív, mégis éuuii a kün»v- Ez a lélek liarmata. OivanEor hull. mikor- az. pröm - faj.- Auuyua édesen^ hogy szenvedni lehet tőle.( A alapú önfn.kqzó,.titokzatos szenvedéssel. Li-; psaphagnápk.helők magjunka-i, de inkább bele-- íucr.uiünkv jjlég ebhez..a lelki áfai.akuíáshOz egy tekintet a csillagos égve, .vagy .egy foszló hó- pehéjyre. r I Ív cukor, ^írmafa^ mégis megcí^dáAétnit ■'jböiüv^eit omrh’ szabadultán folynak, mint a frissen fakadt forrásvíz. De nem ezekről a k^iiAyckrof gkairok írni, •amelyekre többé-kevesbbó ráillik az íróiiŐ megállapítása, hanem a láthatatlan, erős' könny ékről. Meri nem mindig zokogjuk Jel höngosán fájdalmunkat, rnert V.dónak könnyek, áméiyé- kcí nem engedünk kicsurraimi az (arcunkra. Elfojtjuk őket a torkúnkban, vagy jnéhu már a szemünk sarkából v ezetjük vissza, mint szalia- dult árcseppeket a tengerbe. Az-erősek nem sírják el legneb.ézebb köny- nyükét. Odazárják keblük legmélyére. Ott ép, ott duzzad, mint \ukánokban -visszaszorult láva. Néha felforr, megrohanja a belső íala- kat: ilyenkor megrerneg a kőarcú kráter. De más semmi. Szorosabbra csókja a s'zajaí es nyeli magába vissza u tüzet. Igen, varrnak könnyek, amelyek nem kívül folynak, hanem belül. Súlyosabban. Ezek az erős könnyek. Láttam egyszer egy édesanyát, akinek a lelke tele volt ilyjen rejtett könnyekkel. A fiát siratta velük; a* fiát, akit egy szegény leány szerelme vezetett. Látta előre a fia tekintély- vesztését, látta küzdését, de ifjúságának les- lett bimbóját nem törte 1c azáltal, h-ogy elébe sírta volna keservét. Törte a megvetést, a gúnyt, szenvedett a fiával, de egyetlen köny- nyet sem dobott elébe, hogy szenvedését az övé vlé helyezze. Egyszer, amikor a fin nem volt otthon, összeeső ki ott az édesanya, fojtott a a magába zárt könnylek óceánja es remegni kezdett. Valami baj lett a szívevei. De a fia napsugaras tavaszára mégsem vetett árnyat. Az új könnyeket odacsurgatta a végiek mellé, lelke titokzatos mélyére. Akkor azt mondtam: az erős könnyek és az édesanyák testvérek. Mérget öntettek - 'víiláki poharába. Olyan' pnórgei,' nme?) nem öl. csak sofvaszt. Csak ! sírnia kél left volna az áldozatnak, gyengén, • megaláioítan és- föidreloccsan a keserű folyadék. • De nem! 'iNekiszántákV megissza. A mé- regpohái --még keserűbb lett a befelé nyelt könnyektől, de legalább erős leit tőle. I Fiatal poéta érzékeny szívébe kardot már- . . toitak. Alegcsurrant a seb. Folyni akart. De gikóí bch.erapv a összemarcang-oíta a sebet a sebzett.' Arca . megv'onaglott, szeme fénvesedhi kezdett, de a könnyek előtt zárva volt az út. Mrkof k ) d.c,zi.em, mit érzett azokban a néma, köiinyíeien pillanatokban, mikor azok a sötét szavak rázúdultak, azt felelte: — Úgy éreztem, mintha tőrt nyelnék. Gyilkos éle szétfeszítette, hasogatta a torkomat és marako- . dott lefelé). Mikor a begye már a szívemet tépte, azt hittem,, kirántom. De csak a levegőbe markolt a kezem és — sikerült, — Lenyeltem. — Azóta úgy érzem acc póni feszül a mellemen, amely alatt ott duzzadna!: az erős könnyek. Csak apró szemelvények ezek a sohale- nemírt könnyek kuliszatitkaiból. Tahin sokkal nagyobbakat elhagytam, talán sokkal .szebbe- j két megsem láttam, de hát éppen az igazi ; értékek azok, melyek legtovább rejtve maradnak, hogy el ne kopjék a csillogásuk. A gyenge és finom könnyek mellett sírjunk néha erős könnyleket is: száraz szemmel, égő torokkal, hogy őrizhessen lelkünk töretlen drágagyöngyöket is. N. M. Keresünk azonnali belépésre gyakorlott gép- és gyorsír ónőt. Gránep Testvérek harisnya-, kesely fi-, szalag- és zsinórgyára, Csáktornya. .'.vj f-xiii rirfiiSSl£<maim m Erős könnyek Igentisztelt hatóságok!: Azonnali rendszabályokat követelünk, a reszneki jősnő ellen
