Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-16 / 61. szám

*944 március 1®. ZALAMSGYEI ÚJSÁG éfiapi fiira £ Holnap: március 17., PÉNTEK, a liláto­kkal« naptár szerint Patrik pk. nap|a lesz. É]|*5 ügyeleté« gyógyszertár A-. KaBeter. .'Ptaai«*«y -ler). Népünk Akik ott voltunk! a Kultúrhiazban P. Kerkai j előadásán a Ilivatásrendisegrol, akik hallottuk | igazi jezsuita pontossággal (elmondott beszé- t A ét arról, bogy értelmiségnek és ,egyszerűbb •mbernek ebben az (országban meg kell ta­lálnia egymás kezét, tömören, két szóval mond­tuk a lényegeset: igaza van. Most itt van a kezemben a folyóirat, ame­lyet ennek a célnak szolgálatába állított, ame­lyet az egészen összefoglaló szóval címeztek: Népünk. Beleforgatok, olvasgatom az írásokat. De nem akarok a cikkekről ríni, amelyben Kosszan. értelemmel, lelkesen, hivatastudattal meg jelelölik az útját. Mégcsak nem is a nagy­című és jelentős, érdekes és értékes írások­ból idézek. Két rövidebb, csaknem mellékes, szinte csupán karcolatra figyeltem fel. Ezekből közlök olvasóinknak. Akármennyire mellékesek ugyanis, megmutatják a lényeget, amire kí­váncsiak vagyunk, a lapnak a szellemet. Az elsőnek címe : Egy füstszínű asszonyi j hang árad szét ,naponta a magyar rádión át. | Olvastuk eddig is a támadásokat, amelyek ez ) ellen történtek. Csak éppen elhibázott volt az : ellenállás. Itt tárgyilagosan és forrongón száll- s nak szembe, nem a személy, de a hang ellen, j »amit ez vállalt, hordoz, szétterjeszt és formál;' az érzékek önemésztő gyulládtságáról. Hogy fez a saját hatóerőivel is szótárad a társadalom myirokerein és híressé „tesz egy nevet, önti számára a pénzt, bérházakat, szerepeket: ah­hoz nincs szavunk. De a magyar rádió miért j forgat el műsorán mindennap legalább egy ! lemezt valamelyik napszakra eső adásai közt, ezt nem értjük. Az az érzelmi kultúra, amit ez vállalt, terjeszt, keserűen alantas, semmi­féle művelődésbeli becse nincs. Hagyatkozzék csak a saját hatására és a ráépítő üzleti vál­lalkozások erejére. Hogy még a rádió is na­ponta belevágja fecskendőjét milliókba, arra nincs semmi szükség.« A másik: Az (evangéliumi szeretet ma: szociális szeretet. Ezeket idézzük a sorokból, »íme ez az, amit nem vállalt el sem a vissza­térni kívánó liberálizmus, sem egy néha-néha kihagyó félhivatalos kultúrpolitika, sem erköl­csének félelmetes válságai közé került értel­miségi rétegek. Pedig ez a megoldása minden kérdésnek. A szociális feladatok felé fordult ■evangéliumi szeretet fogja majd össze a lazuló és egyéneikben érdekeiket megvédeni nem tudó társadalmi osztályainkat szilárd gazdasági szer­vezetekké. Ez mutat mértékeket kultúrájuk kérdéseiben. Ez emeli ki őket még biológiai életerejük elhanyatlásaiból is és ennek alkal­mazása kell még ahhoz is, hogy megoldódjék osztályok erkölcs válsága.« íme az idézetek. Nem könnyű olvasmá­nyok. Sűrítetten adják a mondanivalót, ame­lyet pedig mindenkinek meg kell értenie, mert ? a magunk, az országunk dolgáról volna benne . ázó. Hisszük, hogy akik tenni akarnak ennek érdekében, nem sajnálják az értelem erőfeszí- | téséf, amely az elmélyüléshez vezet. Úgyis hozzászokott, még az értelmiség is, hogy jel­szavakkal, pongyolán megfogalmazott (elindí­tásokat kapjon olyan irányba, amerre semmi megoldást nem találnak. Ezért véljük, hogy szolgálatot teszünk az olvasónak, amikor leír­juk a címet, ahol megrendelhető: Népünk Ki­adóhivatala, Budapest, IV., Cukor-utca 3. II. 11. —rög. — A Keresztény Néppárt március 20-án, kétfőn délután 4 órakor az aktuális politikai kérdések megbeszélésére a párt központi helyi­ségében értekezletet tart. (M. K.) — Névmagyarosítás. A belügyminiszter engedélyével Vérén János jth. útőr, lendva- vásárhelyi lakos családi nevét »Vezér«-re vál­toztatta. a, Szép időben hatalmas közönség ünnepelte március l5.-ét Zalaegerszeg, március lő. A város közönsége, élén a városi és vár­megyei vezetőséggel, a honvédség díszszázad és egyéb alakulatok kivonulásával demonstratív módion ülte meg a hagyományos március 15-ét. A plébánia elé kiállított emelvény körül felsorakozott a város valamennyi iskolájának ifjúsága, a leventék zárt alakulatban, ezen­kívül egyéb közületek is zászlóval, testületileg vettek részt az ünnepségen. Az ünnepséget a leventezeneklar a Himnusz eljátszásával nyitotta meg. Utána Kovács Fer- dinánd III. évfolyamú kéreskédelmista sza­valta el Petőfi Talpra magyar-ját. Ezután ifj. Tamássy István VIII. oszt. gimnáziumi tanuló a város levente- és diák ifjúsága nevében mon­dott ^beszédet a szépen feldíszített emelvényről. A rokonszenves fellépésű diák szinte évei­nek számát túlszárnyaló éles logikával, tisztán­látással beszélt a márciusi lélek magyarságáról, s beszédét mélyen áthatotta a mai kor ifjú­ságának felelősségteljes világ- és magyarság- szemlélete. Beszédében a megingathatatlan hazasze­retetei hangsúlyozta, a minden próbát és min­den (vihart kiálló magyar lélek és jellem szűk- : ségességét. A közelmúlt egyik legtragikusabb eltévelyedését, a megpróbáltatás okban elbukott nemzet példáját, Olaszországot hozta fel. Úgy hisszük, hitében esetleg megroskadni nem tudó lelkek elé nem is lehetne időszerűbb figyel­meztető példát állítani, mint az olaszokét. Ifjú Tamásy beszéde után Zempléni Ár­pád levente az örök magyar című verset sza­valta el. A szavalat után dr. Kávássy Béla minisz­teri tanácsos mondott ünnepi beszédet. Beszé­dében egy nagy prespektívájű, történelmileg is kiválóan kulturált izzó hazafi szólalt meg. ügyes áttekintést nyújtott történelmünkről és mai nehéz helyzetünkről. Többek közt a külső- és belső propagandáról is szólott, mely ma igyekszik minden magyart megtéveszteni, el­hinteni közöttünk a vallási- és politikai defe­tizmust, hogy aztán a hitében és magyarságá­ban összeomlott nemzet ismét egy 1918. sorsár* jusson. Ez érdeke volna egy történelmi örök­ségünket leső külső imperálizmusnak, de nem érdeke Szent István országának. Dr. Kávássy beszédét Farkas Mária leven­teleány szavalata követte, ,al<i Áprily Lajosi egyik szép versét ,adta elő. Az ünnepséget a leventezenekar zárta be a Hiszekegy, majd a Bákóczi-indulóval. / * ! Csáktornya, március 16. Csáktornya hazafias lelkű közönsége szintet páratlan érdeklődés mellett ünnepelte a ma­gyar szabadság ünnepét, március 15-ét. A Ferences-templomban reggel 9 órakor; tartottak ünnepélyes szentmisét, majd ónná* az országzászlóhoz vonultak, ahol a katonaze­nekar játszotta el a Magyar Hiszekegyet. E« után Schell Ferenc tanítóképzős a márciusi ifjak 96 évvel ezelőtti mozgalmát ismertette. Egyúttal megállapította, hogy 1918-ban a belső front buktatta meg a külső frontot, ami mo3t nem fog megtörténni, amire garancia a ma­gyar ifjúság egészséges lelkivilága. A tanítóképző énekkarának énekszáma után Benkő József szavalt, majd a katonaság szavalókórusa adta elő nagyszerűen a Talpra magyart. Horváth Ferenc kereskedelmi isko­lai tanuló muraközi nyelven mondott ünnepi beszédet, ami után egy elemi iskolai tanuló kö­vetkezett. A helyőrségi zenekar Kossutli-nó- tákat játszott. Egy honvédtiszt mondott ezután izzó hazafiságtól hevített beszédet, amelyben megállapította, hogy Rákóczi Ferenc óta nem mozgatta még ügy meg a nemzetet semmi se, mint Kossuth felhívása, amikor az idegen aj­kúak 'egy táborba siettek a haza szabadságának megvédelmezése érdekében. Egy karp. honvéd szavalata után egy polgárista muraközi nyelven szavalta el a Talpra magyart. A szép ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd az egyes alakulatok elvonultak az e 1 őke 1 ős ég elv előtt. ' — Ferences hírek. Tegnap, szerdán este fél 7 órakor a ferences plébánia lelkigyakor­lata P. Zsíros Ferenc jézustársasági atya ve­zetése mellett megkezdődött. Az első elmél­kedés a lelki értékekről szólt. Majd közös esti imával ért véget. — A liturgikus kis imafüze­itek a ferences plébánián 30 filléres áron még kaphatók. — A lelkigyakorlatos elmélkedések [minden nap — három napon keresztül —\ Reggel Jel 7 órakor és délután 3 órakor, a ke­resztüli ájtatosságok után lesznek. — Jézus Szíve Szövetség és a hitbuzgalma szakosztály tagjait jegyűt tál kéri a ferences plébánia, hogy a Kultűrházban vasárnap, 19-én délután fél 6 órakor tartandó Anyák napján minél na­gyobb számban jelenjenek meg. Belépődíj ülő­hely 1 pengő, állóhely 50 fillér. Jegyek elő­vételben Nyilassy Ferencnénél (Prohászká-u. 5.) Hevessy Ferencnénél (Arany János-u. 21.), vasárnap pedig a pénztárnál kaphatók. — Évi nagygyűlésüket tartották a hivatá­sos újságírók. Az Országos Magyar Sajtóka­mara szerdán délelőtt fél 12 órakor tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen megjelent dr. Dulin Elek miniszteri osztályfőnök és vitéz dr. Thuránszky László miniszterelnökségi ál­lamtitkár. Az évi jelentéssel kapcsolatosan So- mody István a beszerzési csoportról, Kora Endre, Balázs Árpád kari, anyagi és szellemi* Szakái Ferenc a sajtószabadságról, a papír- kérdésről és egyebekről, Berecz Sándor pedig a sajtótörvényekkel kapcsolatosan mondott! nagy érdeklődéssel kísért beszédet, amelyeket a nagyszámban összegyűlt tagok helyeslő tapsa számtalanszor félbeszakított. Valamennyi szó­nok azt követelte, hogy még időszaki lapnál se [tölthessen be felelős szerkesztői tisztet más, mint elsőosztályű, vagyis hivatásos újságíró. Az Ülésen elhangzott felszólalásokat felterjesz­tik a miniszterelnökséghez, mivel azokon csakis iaz segíthet. — A közgyűlés után tartották! az újságírók szokásos szabadságlakomájukat, lamelyen Antal István mondott beszédet. — Nagykanizsai hírek. A belügyminiszter; vitéz dr. Jónás Károly rendőrtanácsost, a kapi­tányság kihágási osztályának vezetőjét, rendőri büntetőbírót Budapestre helyezte. — A Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör március 19-én, vasárnap délután 6 érakor a városháza dísztermében Szent Margit ünnepséget rendez, ünnepi szónok Pfeiffer Miklós kassai prépost­kanonok llesz, a felvidéki magyarság egyik ve­zéralakja. — Akik húgysavas sók túlszapor odúsd- ban, oxaluriában vagy phosplmturiábcm szen­vednek, a régóta bevált, tisztán természetes '»Ferenc József« kieserűvíz használata által bélműködésük rendezését, anyagcseréjük elő­mozdítását és emésztésük javulását érhetik el. Kérdezze meg orvosát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom