Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-08 / 5. szám
I. ZÁLAMBGYH ÚJSÁG 1944. Jaguár F* vándorlásra csábították1 az embereket üzlet- szagú kufárok. Jöttek a faluba, suttyomban pergettek Amerikát, Brazíliát, FranciaorszáE t, meg tudom is én, miféle csodabogarat. Útlevelet, miegymást beszéltek. S pénzt í llértek, sok pénzt. Sokan voltunk akkor már abban a kis faluban ,és kevés volt a föld. Nehéz volt, nagyon nehéz a szegény ember sorsa. Ha talál- Koztunk egymással az utcán, az Aggy Isten után mindjárt azt lestük a másiknak a száján, vájjon mit evett? Nem maradt-e a bajuszán áruló jel? Mondom, nehéz volt akkor. És mégis kitartást kellett vernünk egymás feléire. Mert ázt gondoltuk, hogyha meglódul a falu, ; ij. mi lesz a hazával? Kié lesz akkor az a kévés is, amit kirúgunk magunk alól?... Szerint; éré, nem is lódult meg senki fia. Csak Háborgott, mozgott, a lélek a faluban... De mozgott a föld is. Éppen azért mozgott, mert a lélek nagyon ingadozott. Megvolt a szüret. Jaj, mennyit aggódtam megint: mi lesz sokhelyütt a kis családdal? A Józsikák- Icai, Rozikákkal ? Mozgott alattuk, nagyon mozgott a föld. Minden este. S itt-ott ki is kaptak. Mennyi gondot okozott nekem >e földmozgás lecsillapítása. És nem is sikerült nekem. Csak a lélekrnozgás után szűnt meg kissé ez is. Most összeveszem e kettőt. A kis falu határa nagybirtokba ékelődött. A gyermekek születtek, nőttek, sok lett a nép ,s a liatár nem bővült. Megingott a lélek, mozgott a föld. De inkább a szekér mozgott volna!... No egyszer sor került arra is. Nagy családé emberek rakodtak hosszú szekerekre, Földet: kaptak valahol a tolnai ^szélen, vagy Baranyáiban. Volt sírás és volt öröm! És jól csinálta, aki csinálta azt a földosztást. Azóta lecsillapodott: minden kedély. Dolgozik ki-ki a maga módja szerint. Az Aggy Isten-kor az Istenre figyelnek az emberek és nincs lélekin- dulás, ritka az igazi földmozgás. Csak hát az ilyen alulról jött földmozgás divatozik most. Ez meg nem számít. Nem számít kislányom a földmozgás, tudjuk, hogy a földnek mozognia kell. ]f. 8. A Tapolcai Takarékpénztár nyerte az Erdélyi Nyereménykölcsönkötvény idei egymilliós főnyereményét Budapest, január ű, A Nemzeti Újság csütörtöki száma írja a következőket: Január 3-án tartották az Erdélyi Nyc- leménykölcsönkötvények ötödik húzását. Már a húzás napján sikerült annyit megállapítanunk, hogy a nyertes nyereménykötvényt annakidején valamelyik vidéki pénzintézetünknél helyezték el. Kedden délután már az is kiderült, hogy a 245-ös sorozatú, 874-es számú kötvény, amely az egymillió pengős főnyereményt nyerte, a Tapolcai Takarékpénztár birtokában volt, úgyhogy most már csak azt kellett kideríteni, hogy a Tapolcai Takarékpénztár kinek adta tovább, ki vásárolta meg a kötvényt. Ezért telefonon felhívtuk Folly Gyulát, a Tapolcai Takarékpénztár vezérigazgatóját, aki érdeklődésünkre közölte, hogy a nyertes kötvény a takarékpénztár tulajdonában maradt. — Tapolcán nagy az öröm — mondotta — a takarékpénztár részvényesei és üzletfelei nagy lelkesedéssel vették tudomásul a szerencse jótéteményét és a vezetőségnek azt a bölcs elhatározását, hogy a takarékpénztárnak juttatott nyereménykötvényekből néhányat megőrzött saját tárcájában is. — A főnyereményt alaptőkénk emelésére használjuk fel s így kétszeresére növekedik alaptőkénk, ugyanekkor felemeljük a részvények értékét és felülbélyegezzük részvényeinket. Mivel a takarékpénztár részvényeinek nagy része kisemberek kezén van, a főnyeremény kis részvényeseink szempontjából is nyereség, de nagyjelentőségű abból a szempontból is, hogy a takarékpénztár megnővekedett alaptőkéje és jelentékenyen nagyobb forgótőkéje folytán fokozottabb mértékben tehet eleget a kisemberek hiteligényeinek kielégítése terén. Különösen nagy az örömünk azért, mert bennünket ért szerencse egybeesik takarékpénz- tárunk megalakulásának 75. évfordulójával. A takarékpénztár igazgatósága egyébként a jövő kedden határoz és dönt az alaptőkeemelésről és a részvények íe'érléke éséről . Az egymillió pengős főnyeremény tehát olyan helyre jutott, amely két hányban is hathatós támogatásul szolgál. Egyfelől megnöveli a kisrészvény esek részvényeinek .értékét, másfelől pedig megerősíti a pénzintézetet, hogy az még jobban teljesíthesse feladatát. ÉJJELI ZENE Bemutatja az Edison mozi szombaton háromnegyed 4, fél 6, fel 8, vasárnap 2, háromnegyed 4, feji 6 és fél 8, hétfőn háromnegyed: 4, fél 6 és fél 8 órakor. A mozgókép kedves meséje arról szól,, hogy egy rendkívül szigorú, zord ezredes miként akarja megmenteni öt leányát egy énekestől. Egymásután költözteti el a lányokat hazulról, közben állandóan dühöng az énekesre és rendkívül sok mulatságos jelenetet prezentál a néző számára. Végül már csak egy leánya marad otthon és arra nem is gondol, hogy annak a szívét is elrabolja az énekes. Pedig a történet végén ez is bekövetkezik, azonban (addigra már minden rendbejön és a zord apa is megbékül a megmásíthatatlan) helyzettel. A film egyik legnagyobb érdeme, hogy az ezredes öt leányának szerepében Öt nagyon tehetséges, bájos, fiatal színésznőt vonultat fel. /A főszerepeket Sárdy János, Kelemen Éva, Bilicsi Tivadar, Déry Sári, Gozmány György, Vay Iltis és Petites Ferenc játszák. A film iül- bémászó zenéjét De Fries Károly szerezte. Nagykanizsán kitűnő helyen két utcára néző emeletes ház eladó ,250 000 P ért, átvehető 150X00 P vei „Óriási borpince is van“ jeligére válaszokat BOROS HIRDETŐBE BUDAPEST, Andrássy út 54. HIRDETMÉNY A Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet, zalaegerszegi bej. cég a tulajdonában lévő én az 1942 :XV. te. hatálya alá tartozó 5 holdon aluli zsidó ingatlanokat nyilvános pályázat útján kívánja értékesíteni. Értékesítésre kerülnek Badacsonytomaj, Balatoníured, Raiaton- szőlős, Csáesbozsok, Csopak, Cserszeg torna j, Díszei, Hévízszentandrás, Révfülöp, Sümeg - csehi és Tihany határában fekvő szőlő és szántó ingatlanok. Az eladásra kerülő ingatlanok közelebbi leírása, valamint a pályázati feltételek; megtudhatók a Budapesti Közlöny 1943- december 28-án megjelent 291. számában, valamint felvilágosítással szolgálnak az ingatla* fekvése szerint illetékes községi elöljáróságok és a Közjóléti Szövetkezet, ahol a pályázati nyomtatványminták is kaphatók. A meghirdetett pályázati hirdetményből* a pályázatból kizártak közül az f) pont kimaradt, amely kimondja még, hogy nem vehetnek részt a pályázaton az önkormányzati testületek tisztviselői törvényhatóságuk területén* valamint házastársaik, egyeneságú rokonaik éa oldalági rokonok másodfokú unokatestvérig! bezárólag. A pályázó személyi feltételeinek igazolására szolgáló okiratokra v onatkozólag a Budapesti Közlöny 1943. évi 140. számában kihirdetett 3.600/1943. M. E. sz. rendelet intézkedik. > Bánatpénz |a vételár* 10 száa’éka, amely; minden egyes birtokra tett ajánlatnál külön- külön leteendő, iüetve befizethető a szövetkezet 52.838 sz. pőstatakarékpénztári csekkszámlájára. *Az ajánlatot mellékleteivel együtt pecséttel lezárt borítékban kell benyújtani, a; borítékra csak az ajánlatnak a pályázati hirdetményben említett megjelölését lehet rávezetni, más adatot — ideértve a pályázók nevét is — feltüntetni nem szabad. Ha a pályázatot posta útján küldik be, az azt tartalmazó pecséttel lezárt borítékot küiön borítékba kell zárni. Pályázati batáridő 1944. évi január hó 25. déli 12 óra. A pályázatok felbontásának ideje 1944. január hó 26-án délelőtt 10 óra. Helye Zalaegerszeg, Vármegyeháza. A pályázatok felbontásánál az érdekeltek megjelenhetnek. ! lAWWWWWWWWWWWWWWWWWÍIÍ Zalaegerszeg megyei város közkórháifc. 1924/1943. VERSENYTÁRGYALÁSI hirdetmény. A vezetésem alatt álló közkórház 1944- évi kenyér- és zsemlyeszükségletének biztosítására a versenytárgyalás eredménytelenség» folytán újabb nyílt írásbeli verseny tárgyaiéit* hirdetek. Felkérem az érdekelteket, »zíveekedjendt árajánlatukat zárt és lepecsételt borítékba elhelyezve 1944. január hó 10-én déli 12 óráijí a kórházgondnoki irodába benyújtani. A szállítási éa egyéb feltételekre nóva^ a kórházgondnok nyújt felvilágosítást. jt Zalaegerszeg, 1943. december 29. »•? • ' Dr. Janóé Benedek kórházi^azera tó-főorvos. ********************************* FIZESSEN ELŐ A ZALAMEGYFJ ÚJSÁGBA!
