Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-25 / 45. szám

1944. í'ebniár 26. ZALÁMIG YEI ÚJSÁG v; Az égisz Kiwi telíita, li igizsül n Ilin seM! Beszélgetés egy cári orosz hadifogollyel, aki szemeljesen ismerte Tolsztojt, az oroszok prófétáját Lenti,' február hó. Ki volt Tolsztoj ? Talán nem is kell feltennünk ezt: a kér­dést, hiszen minden ember, aki olvas, vagy aki csak néhányszor ruccant is ki az iroda­lom mezejére, olvasta, vagy legalább is hal­lotta Tolszto j nevet, akit közönségesen ,az orosz nép nagy tanítómesterének, vagv prófétájának neveznek. Tolsztoj! Ez a név valahogy megüti a világirodalmat. Valahogy egy egész jelenet. Az ©rósz ismeretlenség sötét, elmaradottságot je­lentő tudatlanság-köde felett úgy emelkedik ki Tolsztoj emberi és írói alakja, mint Pá­rizs roppant háztengeróből az Eil fel-torony gi­f antikus acél váza. Nem érdektelen tehát, ha olsztojról, aki mint író és mint ember, tá­vol esik is tőlünk, elbeszélgetünk olyan vala­kivel, aki személyesen ismerte az orosz pró­fétát. sőt tanítványa is volt. Raskov Ivánnak hívják. Az első világhá­borúból felejtkezett Magyarországon és azóta itt é! Zalában s most itt ül velem szemben ez a tipikus orosz ember, aki huszonöt év táv­latából sem hajlandó megtagadni önmagát, szláv ságát ós orosz voltát. Valamikor nyolc gimnáziumot Végzett a cári Oroszországban és a háború kitörése évében éppen a moszk­vai egyetem hallgatója volt. Nagy szó ez Oroszországban és kevesen jutnak eddig az állomásig. A föld állati sorban élő muzsikja csak nagyon nehezen ős csak nagyon ritkán emelkedhetik ki. Raskov Iván kiemelkedett s ma mégis egyszerű munkásembere a magyar j falunak s csupán abban különbözik a többitől, j hogy térdig érő köpenyét a derekán vékony szijjal szorosra köti. Az arca ‘ePegzetesen :>rouz arc. Szökés, mélyen barázdált, szűk szemö'I- I döke mögött api csillogó szemek és világos, ! 'kopasz koponya. Egv pillanatra úgy tűnik fel, mintha Tolsztoj ékes gyermeke ülne velem szemben. 1 lúgban és ez a mondat kísér utamon és ez, teszi tűrhetővé az életemet. Maxim Gorkij lit kissé elgondolkozik, maga elé mered, aztán büszkén felüti a fejét. — Hát, ha már itt tartunk, elmondom azt is, hogy Tolsztoj atyuska nemcsak beszélt a muzsiknak, hanem élete utolsó éveiben ka­szát, kapát ragadott ős túrta a földet a többi paraszttal. — Melyik könyvét szerették legjobban Oroszországban ? — A parasztok között a Feltámadás, a Karenina Anna voltak a legkedvesebbek, a ta­nult emberek pedig inkább a Háború cs a Bakié című munkáját olvasták. Hogy így visszakalandozunk három és fel évtizedre, Raskov Iván lelki szemei előtt meg­elevenedik a cári Oroszország és Tolsztoj Leó kis, saját birodalma. Herceg Trubeckoj Szer- gej Nikolajevics Tolsztoj barátja, aztán a ha­ragos cár alakja ős a lázadó Maxim Gorkij, Tolsztoj tanítványa, akit a vörös Oroszország szellemi előfutárának neveznek, de aki való­jában a szegények és az elesettek írója akart lenni. Raskov Iván Maxim Gorkijt már csalc rongyosan cs ittasan láthatta. — Mit gondol, ha ma is élne Tolsztoj, alc i a krisztusi szegénység és a tiszta 'emberi alázat hirdetője volt, miképpen viselkedne a történelmi materializmus alapján álló Szov- jetoroszországgal szemben? ö. aki éTene volt a cári imperializmusnak, beáliana-e abba a lelketlen bolsevista kolhosba, ami jellemzi a mai Oroszországot? — Nem hiszem, — csóválja a fejét Ras­kov Iván. — Akkori követői és barátai s: erte- szé. led tünk a világon. De'friírvje el. ez a kény­emigráció is jobb, mint odahaza a lelki rab szí )! ga r ágb a n. RasMK Iván Ids toj tarívnya A faluban az a hír járja, hogy Raskov Ív nín ismerte Tolsztojt, s valamikor tai:irá­nya is volt. Ha ránézek, \a. tan ok tűnik lel ez a hír, de azi *t meg -deze n: tud-e va­lamit fe ő.e? — Igen, nem messze Jn;-zenéi Poljaná- tól, Moszkva kózeléi en . kott valami .or. i n meg a Tolsztoj -birtok Szomszédságában. — Lálta-e (keiében a nagy és különös orosz profinát, a. i k rüi v ű e e en keresz­tül -elkeseredett im .a.mi. harc dúlt szer e a világban? — Termesze csen. én i , mint az akkori orosz diákság minden tagja, lelke.,ed tern őrié -— meséli Raskov Iván kissé elérzékenyü ten. Közel volt a birtoka k s így neme, k a könyveit olvastam, hanem szabad időmben ki­szöktem ős az c y: - er i muzsikokat a. í ó Tolsztojhoz sze :odíe n. N ::> von szerette zz e y- szerű, főldhözraga ti v asztot és mint azt bi- •onyára mindenki tudja, még é etében úgy rendelkezett a vagyonáról, hogy a muzsikok között osszák szít. A mi oroszunk szeme kitüzesedik, sári li­bán itt-ott könny« sepo jelenik meg. amik r Tolsztoj Leó szaval és tanítása után érdek­lődöm. — Beszélgetéseit a muzsikok előtt mindig ezzel a mondattal fejezte he: »Az egész vilá­got bejártam, de igazságot nem talál am se­hol«. Mil> 'cn nagy igazság van ebben a mon­datban. Egy negyedszázada csavargók a vi­Jeltelen suba temették Raskov Iván munkába, készül. Kev és ideje j van, de a«ért még visszatér Tolsztoj Leó híres j temetésére, amikor az o. o: z muzsikok b elát - • hatat.an emhevtömeg-'i óul úmzoíáa . ei a ír.'v próí>üi jeltelen sírja mellett. — Óit voltam én is, a sok- ezer muzsik i között’. De a sírt csak órákra! a temetés után . tud von ív eg: köze í eoi. Délelőtt 10 őr-, kor Ír z- j dődött csak a szertár; ú' ős délután ő akor hullották rá az e só gőröngyök... A köp:>rsó i tompa zuhanásai mellett írók. újságírót, mű- : veszek, a világ mimi-cn iájáról TKzn un okolt seregei méltatták Tej} 'rój Leót. — Úgy tudom, nem közös temetőben , hántolták cl az oroszok prófétáját.-— Nem. Saját birtokán érv rím fa te­vébe temették, ameíve1; if'ú korában maga Tolsztoj atyuska. ülte tel t el. De semmi jel nem került a sírra, mert ez volt az utolsó kíván­sága...----3 íz perce beszélgetünk csak Tr kov • Ivánnal, tíz perce, hogy Jaszaaja PoPána vi­dékén kalandozunk, hogy gó/uhéa'.unl.han kö­rű’i árjuk Tolsztoj kis házát, birtokát, ami háború teljesen elpusztított. Szú te nevetsé­ge' en disszonáns ős me :v á ő a nagy szel­lemre, hogy Tolsztojt ma a hók evizmus ün- neo!i. Ügy látszik, ma már a raját nemzete is . másnak és másképpen ünnepli, mint aki volt vaTvában Tolsztoj Leó. ez orosz muzsikok sze­relmese és barátja, a cárok...ellensége és a for­radalom barátja, de az "Inyo”-otrság cs sze­génység bőkezű és adakozó lelkű, tett rekesz prófétája. Csordás János. Feljegyeztük, ... hogy Legény Elemér, az ismeri író* aki Budapestien már évtizedekkel ezelőtt is értékes irodalmi sikereket ért el é* napjainkban is igen sűrűé i lehet talál­kozni novelláival a budapesti nagy lapok­ban, legutóbb levelet intézett szerkesz­tőnkhöz, amelyhez egy eredeti novellát is mellé|kelt a Zala megyei Újság számára. Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy * neves író írásait közölhetjük lupánk sze­rény hasábjain. Ezzel egy időben viszont mi kopogtatunk be Legény Elemérhez és zalai szívünk egész melegét visszük so­raink között a Budapesten élő zalai író­hoz, aki egyúttal lelkes, örökös tagja a Deák F erene Irodalmi és Művészeti Kör­nek is. Egyúttal már most eláruljuk, hogy Legény Elemér hamarosan székfoglaló fel­olvasást tart a kör gyűlésén ... .. • hogy hamarosan székfoglaló fel­olvasást és előadást tartanak a Deák Fe­renc Irodalmi és Művészeti Körben Szent- györgyi Ferenc, az Ünnep szerkesztője, dr. Fára József. Gönczy Ferenc muzeum- igazgató stb. A székfoglaló előad ásol at a kör minden hónap első vasárnapján tartja műsor keretében, aminek látogatási a kö­zönség részére díjtalan. ... hogy fe.Vős szerkesztőnk két hét­tel ezelőtt a nagy hóvihar alkalmával Budapestre akart utazni a kör ügyeinek elintézésére, amikor a vonata Tűrj n fenn­akadt és csak közel 30 órás vesz téglás után tudott visszatérni Zalaegerszegre. Közben telefonén keresztül irányított a lapszerkesztés munkáját. .;. hogy a Színházi Magazin maltheti száma érdekes riportot közölt llempó Ró" zsírói, aki annakidején a kamaraszínház Babus előadásán 10 percnyi előkészítés' után beugrott és sikert aratott. A szín-1 házi szaklap azt írjla. hogy Budapesten sem váda'ta volna senki ezt a bravúrt. Úgy hallottuk, hogy otthon is enyhülést' hozott a riport. ... hogy Nemess Er.no regénye, ami je'eNeg lapunk hasáb jaki folytat ásókban jelenik meg, mép; a 1*. viasz folyaméi? könyv, alakjában is megjelenik. Az orosz hadi­fogság keserveivel foglakozó színes re­gény köze’ négyszázoldalas lesz. — ® — ... hogy a következő héten nyár n:-'g- je’ennek a JJeák Ferne írod: Írni és Mű­vészeti Kör 'szír.es falragaszai, ami rvn'd- kívü gazdag és változatos íaf.aTnú mű­sort hoz. Érdekessége fesz az estnek, hogy szünetben Végh Lajos festőművész • 15 ♦ere tálait elkészít egy festményt, amit aztán azonnal ki is eornTnak .a közönség között. Az esten előreláthatólag szenzá­ciós fellépés is fesz. A hazatelepített bukovi­nai székelyek megrázó élettörténete: Da Németh Kálmán bác józseffalvi plébá nos, d hazatérés, veze­tőjének lény ; gőzé könyve: Kapható a /RINY “ könyvkereskedésben. Áfa LS P

Next

/
Oldalképek
Tartalom