Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-02-09 / 31. szám
ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG A müveit magyar ember nélkülözhetetlen kézikönyve « A müveit magyar ember nélkülözhetetlen kézikönyve 1 Hüllt liiSMIÜ Illlttlll, amely 1200 oldalon hozza mindazt, amit minden magyarnak tudnia kel a magyarság történelméről, múltjáról, jelenéről és helyzetéről. A kSnyv ás»a mincISss^e 6 penpő. Kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben A kényelem és a címkórsá^ elriasztja a hazalátogatókat az itthoni letelepüléstől — írja Nagy József ferencesatya az amerikai magyarokról írt tanulmányában Szekelyo(Ivarhely. február hé. A magyar hazától távol, Amerikában élő magyar tests ereinkről a háború kitörésé óta kés és hír érkezett. Ezek a magyarok az utolsó száz esztendőben vándoroltak ki, mert úgy hitték, hogy a magyar föld nem tudja megélhetésüket biztosítani. Ezért egyenként és csoportosan indultak el új hazái keresni az új világban. Kemény munkával letelepedésük után a helyzetüket megszilárdították. Legtöbben vagyonosod ni kezdtek. Az élet itt mindent megadott: nekik, amit a test kíván. de a lelkűk hazavágyott. Mégis nagyon késésén sasinak, akik vissza tértelv. hogy életük utolsó éveit :iz óhazában töltsék. Sokan felkeresik Amerika különböző országaiban szétszórtan élő magyarokat és különböző megs itágításban .szórják szét a híreket. Jót és rosszat egyaránt mondanak róluk. Hosszú és eken át közöttük élt Nagy József páter. aki ottani tartózkodása alatt az amerikai leik iséget igyekezett megismerni. Van-e faji kérdés az Egyesült Államokban? Az amerikában élő magyarság szellem- világának kialakításához természetesen hozzá- járuld az a tudat, hogy ők idegen nemzet tagjai, idegen fajisággai. nyelvvel, szokásokkal, tehát lényegileg idegenek az amerikai gondolatiéi. igaz, hogy az Egyesült Államokban világnézeti és (ársadalomorkölcstani tétek hogy a Teremtő csak embert alkotott és n fajták az éghajlati viszonyok és az életküzdelem fo- lyománva. Az Egyesült Államok még nagyon fiatal ahhoz, hogy az uralkodó fajnak életkérdése legyen a nagyszámú idegen polgár. Az ■európai államokban a faji kérdés az államalkotó nép és a zsidóság kérdésévé zsúgorodott. Az amerikaikkal való érintkezés során a látszat szerint semmi nyoma a táji kérdésnek. Az élet egész területén érezni lehet a nemes értelemben v ett humanitást, mégis érezni lehet az. amerikaiak nagy részének meggyőződése, hogy a világ első népe az angolszász, azután jön a többi. Az angolszászok és a rokoni a jnalc az amerikai értékmérőn többet nyomnak, mint a más fajtabéliek. A bevándorlási törvény indokolása azt is kimondja, hogy Amerika már nem képes több elemet felszívni. Nincs uralkodó Jajta, amely felszívja az idegeneket. Az Egyesült Államok népességének több, mint 60 százaléka angolszász. Ez a többség azonban nem tisztán angol, mert magában foglalja azokat a gaar»dí«sừjii pépek szakszerű javítását vállalja Mechanikai Gyár, Zalaegerszeg Kossuth Lajoi-utca 15. és Iskolaköz 6. 1944. február 9. ÍMHÍÍÍÍÍHÍnnDÍÍBMÍM®BÍÍÍMBHÍIÍníÍMMÍÉaaMnaMk nagy tömegeket is* amelyek az amerikai angolszászok számát szaporították. Az amerikanizmus összetartó ereje Amerikában tehát nem a faji erőnek van felszívóképessége, hanem az amerikanizmusnak, amely a íajilag annyira nagy változatosságot mutató népeket szinte a faji sajátosság erejével vonzza magához. Mt *gis van Amerikában faji kérdés, mégpedig nem is egy, hanem három: a négerkér- dés, a zsidókérdés és a sárgakérdés. Az Egyesült Ulamok lakosságának 10 százaléka néger. Ez a 13 millió néger rövid idő a la tt megsokszorozód hátik. Amerikában a zsidókérdés éppúgy megvan. mint Európában. Ott is a kereskedelem, ipái-, művészetek terén váltottak ki ellenszenvet. A zsidók olt is feltételnélküli demokraták, de ugyanakkor állítják, hogy Amerikában van néger- és sárgaveszedelem. A japánok és kínaiak igen nagy számmal szivárogtak he Amerikába. Tengerentúli testvéreinket a kéllaki élet lelkileg kettéhasította. Ez a lelki szétválás a nagy távolság miatt, különösen az ott született gyermekeik lelkében fokozódott. Nagy József megállapítása szerint a hazalátogatással ez a szakadék csak jobban elmélyül. Tengerentúli testvéreink itthon maradásának akadályai Amerikai véreink ilthonmaradásának súlyos akadályai* vaunak s ezekről nem szabad megfeledkeznünk. Az ott született nemzedék már nem is tudna megszokni itthon, Íriszen vérében van az amerikanizmus a maga kultúrájával. civilizációjával, sportőrületével, rágógumijával és egyebekkel. A fiatal nemzedék még akkor sem tudná megszokni az itthoni életet, ha nyelvünket tökéletesen beszélné s ha magyarságát értéknek tekintené. Leküzdhetetlen akadálvt jelent a visszatelepítésre a testi kény-elem. Ezek miatt nem vágyódnak yissza tengerentúli testvéreink. Vaunak azonban megmagyarázhatatlan érzések, amelyek visszatartják az Amerikában élőt. Ha egy ottani magyartól megkérdezzük: miért nem akar hazajönni, mi az, ami odaköli. csak egy választ ad: nem-tudja. Mégis volnának, akikel haza lehetne hozni. Minden amerikai testvérünk hazavándoroltatásának lehetősége csak .akiiéi* állana fenn. ha meg tudnánk szüntetni a lelki kettéhasított- ságot. ha eltéphetnek azokat a szálakat, amelyek- odakötik. Általános irányelveket nem jelölhetünk meg, amelyekkel ezeket a szálakat el tudjuk tépni, de felállíthatunk csoportokat akik talán hazajönnének. Legkönnyebben keresztülvihető a gyermektelen vagyonosok hazahozatala, bekében szívesen pénzzé tennék vagyonukat és itthon élnének amerikai múltjuk csillogásából. Itt rövid idő alatt elszakadnának a honvágy szerű szálak, amelyek Amerikához kötik. A vagyontalanok hazahozatala már nehezebb lenne, különösen, ha már amerikai állampolgárokká váltak, mert ott az állam gondoskodása polgárairól igen nagy. Ezek közül is a gyermektelenek hazahozatala a könnyebb. •tV ‘ Állampolgárságot nem szerzett magyarokat kényszeríteni fogják Amerika elhagyására Vannak állampolgársággal ivein rendelkezők is, mert minden magyar kivándorló azzal a gondolattal hagy ta el hazáját, hogy néhány évig marad csupán és akkor sok pénzzel hazajön. Itthon pedig új életet kezd és meg sem érzi, hogy néhány esztendő kiesett az életéből. Mostanában olyan hírek keltek szárnyra, hogy akiknek nincs állampolgárságuk, azokat Kényszeríteni lógjuk Amerika eL ■messen a ZlllHIti MII!
