Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-07 / 4. szám
,/ ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. január 7. vesse alá magát. Ugyanis Tito küldöttségét foombatámadás érte és Milojevics fél szemét elvesztette. Most megvakulás fenyegeti és ennek megakadályozására érkezett Londonba. Ez- a»el kapcsolatban az a hír terjedt el, hog}^ Tito katonai bizottságot küldött Londonba. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. C7 o Tokió. A rabauli japán légvédelem azt a 81 gépből álló köteleket, amely Beugenvil létől északra lévő szigetek ellen akartak támadást indítani, elűzte. Isztambul. Ankara 50 társas gépkocsit rendelt Németországié) 1. A gépkocsik megérkezését a Közeljövőben várják. Gróf 5omssich Antal érdekes megállapításai a felsőházban Budapest; január hó. A felsőház költségvetési vitája alkalmával — mint azt annakidején megírtuk — felszólalt Somssich Antal gróf, Zala vármegye felsőházi tagja is. A rendkívül érdekes beszéd részleteit a Felsőházi Értesítő 90. számából idézzük: \ ; Mélyen t. Felsőházi Mint olyan ember tszólalok fel, aki télen-nyáron, jóban-rosszban ott jel a falu népével. Ismerem a falu népének minden biiját-bánatát. Hű képet akarok festeni arról, hogy a 'mai helyzetben milyen is a falu kúj^a s hogy vidéken milyen a helyzet, különösen Zala megyében. A közhangulat általában jónak mondható. Főleg egy kérdés izgatja a népeket — mindjárt azon kezdem — p ez a cipő- és lábbelikérdés. Ha van cipő, fog a munka menni, kedve lesz mindenkinek, annak ellenére, hogy bizony szomorú időket élünk. Azonkív ül feltűnő jelenség a mai világban. hogy mindenki, aki kötelességét teljesíti, ezért külön jutalmat igényel és követel. Urgente, ha valaki kötelességét megtette, büszke i©ntudattal mondta, hogy kötelességét teljesítette. lelkiismerete nyugodt. Ma ezért külön honorárium jár sokak felfogása szerint, ami teljesen beteges állapot. A jnagyniéltúságú miniszterelnök űr beígérte ugyan, hogy el fogja látni a falu népét, a gazdasági cselédséget a, szükséges ruházati és lábbelianyaggal; ezzel talán momentán le akarta csillapítani a kedélyeket, de sajnos, ez visszafelé sült el ez iá, jó szándéka, mert a helyett, hogy megkaptuk volna a beígért és feljegyzett igénylést, túlinak talán egyhuszad, meg egyharmincad részét sem kaptuk meg. Egyes dolgokat, például cipőt alig kaptuuk: 60 pár helyett hat párat, vagy négy párat adtak. Én, mint öreg katona, azt a nézetet vallottam, hogy ha egy katonától megköveteltem valamit, akkor először meg kellett magamnak is neki mutatni, hogy azt így és így kell csinálni. A lábbelivel is így van. Tessék megmutatni a t. Ház tagjainak, a miniszter uraknak is, hogyan kell mezítláb járni ilyenkor a szántásban, hóban, hogyan kell az erdőben járni, fát irtani stb. Ha ezt megmutatják, utánuk fogja csinálni mindenki. (Derültség). Engedélyezzék az építkezéseket — Egészségügyi szempontból, sajnos, azt kell konstatálnom, hogy a tüdővész, a tbc. bizony súlyosan terjed. Ennek okid részben a rossz lakásviszonyok, amelyeken azonban segíteni lehetne, nemcsak Oncsa-akcióval, halnem van a parasztnak pénze, engedjék meg, hogy rossz háza helyett egy újat építhessen, egészségeset, nagy ablakokkal, 1 padlás szobával. Ennek azonban a lehetőségét tisztára elveszik, mert nem utalnak ki sem téglát, sem cserepet., sem szöget, nem kap semmit sem. Azt a pénzt fektesse be a parasztember új épületbe, így annak az egyes kisembernek a pénze megmenekül és konzerválódik abban az új épületben, eltekintve attól, hogy a falu egészségi állapota is rohamosan javulni fog. (Nem fektet- iiiek elég súlyt a Igatóságok arra, hogy egy új építkezésnél, ha a legprimitívebb eszközökkel is. tegyék azt a lakást előírásszerűén és kötelességszer űcn egészségessé, egészen egy,-zéróén az alapok szigetelésével, úgyhogy még vályog- falaknál is szigetelve legyen az alap. Errej egy szigorú előírás kellene. A padozatot pedig legalább egy lépcsőfokkal emeljék ki a talaj fölé és a tetőnek olyan csurgást ad janak, hogy (ne a fal tövébe folyjék a víz. — Felhozom a vaskérdést is. Budapesten emeletes luxusbérpaloták épülnek a város közepén. Erre van vas, de a gazdaságban nem kapunk annyi vasat, hogy lovainkat megpatkoljuk, hogy' patkósarkot veressünk, hogy ke- réksínt kapjunk, hogy kapát, ásót, kaszát kapjunk, mert nincsen vas. Lehetetlen állapot az is, hogy a nagy gazdaságok v ^szükségletüket a községi vaselosztó bizottságtól szerezzék be. — Panasz tárgyává teszem azt is, hogy a hadsereg által igénybevett ló, kocsi, szerszám igen alacsony árakon van felbecsülve. — Felhozom itt a rokkantak felülvizsgálatának esetét. Akárhányszor hallottam azt a panaszt, hogy olyan emberek rokkantságát, akik legalább is 50 százalékig rokkantak, 49 százalékban, 48 százalékban állapították meg, a 75 százalékos rokkant rokkantságát 73-ban állapították meg. és így tovább, Kérdem a kormányt, adtak-e utasítást ezeknek a felülvizsgáló bizottságoknak, hogy így járjanak cl. mert, ha igen, ez -a legszégylenteljesebb eljárás volna azokkal szemben, akik vérüket, egészségüket áldozták a [lazáért. A toborozás — Azoknak az ilyen leventekorban lévő ! fiatalembereknek dolgában is akarok szólni, akik egy külföldi alakulatba iratkoztak be. (Halljuk! Halljuk!) A napokban nálunk a jegyzői irodában voltam; megjelent ott egy meglehetősen züllött kinézésű gyerek azzal a kéréssel, bogy a jegyző írja alá neki afct a nyilatkozatot, hogy ő belép abba az alakulatba. Ehhez az atyának is, mint gyámnak, beleegyezését kell adnia, akinek aláírását viszont a jegyző hitelesíti. Abban a két ívben — magyarul és a másik nyelven is ki vannak ezek! nyomtatva — az áll, hogy ő lemond a magyar állampolgárságáról. Én akkor ennek a fiúnak ezt mondottam: »Nem szégyenled magad? Egészséges gyermek vagy, ha katona akarsz lenni, lépj be a honvédséghez. Itt vail a haza. Nem szégyenled itthagyni a hazát?« Csak a vállát vonogatta. Azt kérdeztem tőle: »Ki mondotta neked, hogy' odamenj? A nyilasok?« Azt mondja, igen, a nyilasok, Hát köszönöm szépén azt a hazaárulást, amit ezek az urak végeznék: színmagyar embereket exportálni! (Felkiáltások: Hallatlan!) Amikor egykéről van szó és arról, hogy nincs elég gyermek, hogy kevés a magyar, akkor még ebből a kevésből is elengedni embereket, nem szabad. És nézzük a neveket. Csupa magyar név. Szabó Peter, Magyar Rudolf, Dóra Péter, Nagy Béla, Dóra András. Tiszta színmagyar emberek. Csodálkozom, hogy ezt megengedik. Kérdeztem, hogy hol táboroznak? Pécs mellett, Szentlaszló nevű községben, — volt a válasz. Ott volt a népmozgalmi nyilvántartónak a hivatalos ki- rendeltsége. Azt hiszem, hogy ezt valahogyan mégis meg kell akadályozni. A muraközi nyelv Szólok a revíziós gondolatról, amelyről 20 éven keresztül mindig annyit beszeltünk és hallottunk. Sajnos, nem terjedt ki a mozgalom vezetőinek- a 'figyelme arra, hogyha egyszer visszakerül az elszakadt vidék, olyan hivatalnokokat képezzenek ki, akik annak a * népnek a nyelvén is tudnak beszélni. Pedig FERENCJOZSEF KESERÍÍVIZ nagyon egyszerű lett volna muraközi nyelvre rneg-ta ni itatni egy pár jegyzőt, bírót, és ezeket az embereket, amikor rákerült a sor, beültetni a hivatalokna, mert egészen más az érintkezés formája akkor, ha a jegyző közvetlenül tud érintkezni a falu népével, amely bizony egy kicsit idegenkedéssel fogadta a visszatért magyar hatóságokat, amelyekkel tolmács útján kell hivatalos ügyeit e>intéznie. Beszéde további részében kitért a hadseregnél tapasztalt visszásságokra és követelte, hogy a legmagasabb pozícióban lévők ellen is foganatosítsák a megtorlást. — Most a termelésre és a takarmányhiányra is rá kell mutatnom. A hadsereg rengeteg szénát, szalmát összerekvirált és konstatálnom kell, hogy annak nagyrésze préselt állapotban, lefedetlenül ázott a hóban, esőben és nagyrésze tönkrement. Amikor azután a széna megromlott, azt mondták a gazdáknak, meg lehet venni. Hát köszönjük szépen ezt a ránk- tukmálást, de nem kérünk belőle. Olajosok és a közellátás — Az olajnövények tekintetében rá kell mutatnom arr<^ hogy azoknak hozama any- nyira nem kielégítő, hogy például a szójababból kátasztrális holdanként csak egy- mázsa termett, ami még a termelési költségeket sem hozza be. Eltekintve attól, hogy olajat sem lehet préselni abból, ami nem terem. \ iszont ahol nagy sertéstenyésztések vannak és nem tudták a kukorica-kiutalást »megkapni, legalább tudnának ezek a gazdaságok az olajos növények helyett kukoricát termelni és disznóikat ezen felnevelni, mert a zsírkérdés a közellátásnak egyik legsúlyosabb problémája. Mindenesetre kérem a kormányt, engedélyezze azt, hogy ahol az olajos magvak termelése lehetetlen, vagy nem eléggé kielégítő eredményt mutat fel, lehessen helyette kukoricát vetni és így a zsírtermelést ezáltal is fokozni. — A Jurcsek-féle tervről konstatálnom kell, hogy határozottan sokkal kedvezőbb a be- szolgáliatási helyzet minden rekvirálás nélkül, mint tavaly volt és általában meg vagyojjs* elégedve a Jurcsek-féle tervek hatásával és kivitelével. — A vasútnál az a tünet mutatkozik, hogy sok esetben nem tudnak a fűtőházak mozdonyt állítani megrendelésre a vonatok elé*, mert a mozdony személyzetének nincs mid vinnie az útra. Sokszor 50—60 óráig v an távol a mozdony személyzete hazulról, meleg ételhez, nem jut, nem tud magával vinni egy djaraJ* kolbászt, vagy kenyeret, mert nincs és nem kap. Ezekről úgy kell gondoskodni, mint a katonáról, mert bizony sokkal többet követelnek attól a vasutastól, mint attól a katonától, aki a laktanyában mindennel el van látva. — A népoktatás terén a gazdasági szakiskolának és téli gazdasági tanfolyamoknak kitűnő hatását láttam. Nagyon kérem tehát * kormányt, hogy az országban minél több ilyen tanfolyamot létesítsen. A földbirtokos urakat pedig arra kérem, foglalkozzanak » néppel, éljenek vele együtt, mint én és lássák el jótanácsokkal s akkor népünk mindig bizalommal lesz azok iránt, akikről tudja, hog|| jószándékkal van velük szemben és aki javukat akarja előmozdítani. — A költségvetést, annak ellenére, hog|£ elismerem a miniszterelnök úrnak igen nehéz; helyzetét, nem fogadom el. (Elénk éljenzés c* taps a jobboldalon. -— A szónokot számosam Hirdessen a ZALANEGYEl ÚJSÁG bin Eredményes — gynrs és blelosC
