Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-12-04 / 275. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG Gazdákat érdekli Tudnivalók a baromfipestisről és az ellene való védekezésről Az ország baromf i állományát — főképpen a tyúkféléket — egy rendkívül vesz-edelmés fertőző betegség, a baromfipestis pusztítja. A betegség hosszú évtizedekig elkerülte hazánkat, mígnem az 1941. évben ismeretlen mádon behurcolták cs azóta rohamosan, jár- ványszerúen terjed és eg} es vidékeken íi baromfiállományt majdnem teljesen kipusztítja. Úgy látszik, hogy a baromfitartó közönség nem szín lelte meg azokat a jótan ácsokat, amelyeket a betegség fellépésekor a rádió ntÍ 'án, majd pedig nyomtatásban intéztek hozzá. Ízért újból ismertetjük ezt a veszedelmes betegséget és az ellene való védekezés módját. Miről, lehet felismerni a baromfipestist? A betegség iránt elsősorban a tyúkfélék (tyúk. gyöngyös, pulyka) fogékonyak. Egyes járványok folyamán azonban a vizibaromfira (libára, kacsára), sőt kivételesen a galambra és a vadon élő madarakra is átterjed. A tyúkfélékben a betegség étvágytalansággal cs szomorkodássál kezdődik, majd a legtöbb esetben csakhamar nagyfokú aluszé- konyság és náthára emlékeztető tünetek is jelent feznek. Az orrlyukakból szürke, vagy vör- henyes nyalka szorítható ki, az állatok sokat tüszögnek, nem tudnak az orrukon keresztül lélegzetet venni és ezért fejüket s nyakukat felfelé tartva, tátott csőrrel lélegzenek s minden lélegzetvételkor sípoló, vagy szörtyögő hangot hallatnak. Egyes állatok toroktájéka, sőt nyaka és feje is feltűnően megdagad. A lélegzési nehézségek fokozódásával a taraj és az állebenyek elkékübiek s végül az állatok 2—5 napi betegeskedes után — a legtöbb esetben hasmenés tünetei között — elpusztulnak. Ha a baromfipestis nem vezet ilyen gyorsan elhullásra, a tyúkok egyrészén az idegrendszer megbetegedésére utalú tünetek mutatkoznak. Ezek egyszer bénulásokban, máskor izgatottságban és természetellenes mozgásokban nyilvánulnak. Az utóbbi esetben egyes tyúkok fejüket állandóan körben, mások ütemesen fel és le mozgatják, ismét mások fejüket és nyakukat jobbra vagy balra elcsavarva tartják. Akad az állományokban olyan tyúk is, amely nem egyenesen előre, hanem körijén vagy hátrafelé mozog, vagy guruló mozgást végez. Ismét más tyúkok görcsökben rángatóznak, vagy ide-oda futkosnak, szárnyukkal csapkodnak és egészben véve úgy viselkednek, mintha meg- zavarodtak volna. Az izgatottsági tüneteknél azonban sokkal gyakrabban észleljük a bénulásokat. A tyúkok ilyenkor ingadozva, erősen beliajlított lábbal járnak, időnként összerogynak, majd annyira megbénulnak, hogy fel- iállni sem képesek és oldalukon, vagy szegycsontjukon tehetetlenül feküsznek. A libákban — eltérően a tyúkféléktől — majdnem mindig csak az idegrendszer megbetegedésére utaló tünetek mutatkoznak. A baromfipestis gyorsan terjed állományról állományra. A veszteségek a legtöbb esetben igen súlyosak, egyes helyeken majdnem 100 százalékosak. A betegségen átesett állatok életük folyamán a baromfipestist még- pgyszer nem kapják meg. Hogyan történik a fertőződés? Vcszmentes vidékekre és vészmentes udvarokba beteg, vagy egészségesnek látszó, de már fertőzött (a lappangás időszakában lévő) baromfival hurcoljak be a betegség ragály- anyagát. ,E tekintetben különösen az olyan lábatok veszélyesek, amelyekben a betegség mindössze a nátha tüneteiben nyilvánul meg, mert az ilyen állatoktól a tenyésztők nem óvakodnak kellőképpen. Az egészséges állatok a beteg állatoktól kiürített orrváladékkal, nyállal, azonfelül a levágott baromfi vérével és a szerveivel fertőződnek olyan módon, hogy ilyennel szennyezett eleséget esznek, vagy ivóvizet isznak. Hogyan védekezzünk a baromfipestis ellen? A betegségnek baromfiállományunkba való behurcolását legbiztosabban úgy tudjuk megakadályozni, ha kellő körültekintéssel vásárolunk baromfit s ha azt legalább egy hétig elkülönítve tartjuk és csak akkor bocsátjuk baromfiállományunk közé, ha egészségesnek bizonyult. Ila baromfipestis a községben (városban) már valahol jelentkezett, saját érdekünkben gondosan ügyeljünk arra, hogy a betegség ragály-anyagát udvarunkba se magunk be ne hurcoljuk, se mások be ne hurcoljak. Azért ne menjünk olyan udvarba, ahol baromfi pestis van, ne vizsgálgassuk ismerőseink beteg állatait és ne engedjünk baromfiállományunk közelébe idegeneket. A baromfit ne tartsuk az jutcán és ne engedjük át a szomszédba, sőt arról is gondoskodjunk, hogy a szomszéd baromfija se jöhessen át udvarunkba. Amíg a községben baromfipestis van, sem élő, sem levágott baromfit lehetőleg ne vásároljunk. Hatósági intézkedések a baromfipestis megállapításakor A baromfipestis a bejelentés kötelezettsége alá tartozó betegségek közé tartozik. Éppen ezért a betegség legcsekélyebb gyanúját késedelem nélkül jelentsük be a községi elöljáróságnak (városi hatóságnak). A bejelentés elmulasztása kihágás, amelyet súlyosan büntetnek. A hatóság a baromfipestis megállapításakor főként a következő rendszabályokat rendeli el: A beteg és a betegségre gyanús baromfit jelkülöníttéti a többi (fertőzésre gyanús) baromfitol, [mégpedig olymódon, hogy azokat külön-külön ólba, ketrecbe zárva kell tartani. Ezekbe az ólakba csak a baromfiak birtokosának vagy gondozójának szabad belépni. Azt az udvart, ahol a beteg, vagy a betegségre gyanús baromfi van, sőt a szomszédos udvarokat is, zárlat alá helyezi, ami azt: jelenti, hogy az ilyen udvarból baromfit, ennek húsát, tollát és tojását engedély nélkül kivinni tilos. De egészséges baromfit levágva és meg- kopasztva. teljesen szárazon zsákolt tollat és szódaoldattal fertőtlenített tojást hatósági engedéllyel ki szabad vinni. A. lezárt udv arok bejáratait »Baromfipestis« felírást! cédulával jelölteti meg a hatóság. A lezárt udvarokba baromfikereskedőnek tilos bemenni. A lezárt udvarban tartott baromfi trágyáját, alomját és takarmányhulladékát gondosan össze kell seperni és azonnal elégetni, v agy mésztejjel keverve jól lezárható gödörben kell összegyűjteni. A baromfi hulla l<at a helyszínen el kell égetni, vagy mélyen elásni. A hatóság a fertőzött baromfiállomány állami kártalanítás mellett való leölését is elrendelheti, ha a köz érdeke úgy kívántja. Ha a betegséget a község (város) területén maisok udvarban megállapították, akkor a hatóság az egész községet (várost) zárlat alá helyezi és a baromfi kivitelét, a baromfipiac' tartását és a baromfi között, legeltetését is megtiltja. A betegség megszűnése után a fertőtlenítést [gondosan, lelkiismeretesen végezzük el, éspedig az ólak farészeit, a ketreceket, az iilő1943. december 4* rudakat, az etető- és itatóedényeket stb-t erős fórró lúggal mossuk le és frissen oltott mész- tejjel meszeljük be, a földet pedig először forró lúggal, majd periig frissen oltott mészszel bőségesén öntözzük meg. Ezek a rendelkezések, ha azokat pontosan betartjuk, (alkalmasuk a betegség elfojtására. Annál is inkább tartsuk lie ezeket a rendelkezéseket, mert a barom fi pestist semmiféle gyógyszerrel sem lehet sikerrel gyógyítani és egyelőre olyan oltási eljárás sincs, amelv a baromfit a betegségtől megvédené. A hatóság a betegségnek a községben (városban) való fellépését és az elfojtó rendszabályokat falragaszokon, vagy dobszó útján teszi közzé. Tartsuk be lelkiismeretesen ezeket a rendszabályokat, ,mégpedig nem a büntetéstől való félelemből, hanem közérdekből azért, hogy a hatóság segítségére legyünk az ország közellátását súlyosan érintő baromfipestis mielőbbi leküzdésében. Első és legfontosabb kötelességünk, hogy a baromfipestist, vagy annak gyanúját a hatóságnak azonnal jelentsük be, mert, ha a baromfipestis még csak I —2 udvarban jelentkezett, a hatóság — odaadó és lelkiismeretes támogatás mellett — gyorsan helyhez tudja azt kötni és el tudja azt) fojtani, viszont, ha a mulasztásunk következtében a betegség elterjed, az egész község (város) baromfiállományát kipusztíthat ja. Hirdessen a ZALAMEGYEI ÚJSÁG In Eredményes — gyors és biztos! Hamarosan megalakul a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör Mint ismeretes, egy szűkebbkörű szervezőbizottság megkezdte a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör szervezési munkáját. A szétküldött körlevelek szép számmal már vissza is érkeztek a jelentkezők neveivel. Ez- ideig több, mint 30 rendes tagja v an a körnek, közöttük nem egy országos híresség is, mint például Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész, a Képzőművészeti Akadémia nagynevű és világhírű tanára, boldogfai Farkas Imre festőművész stb. A pártoló tagok sorában ott látjuk vitéz Tamásy István dr. polgármestert, Hollósy Ernő bankigazgatót, Sza- lay Gyula dr. vármegyei főügyészt, Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselőt, mileji Salamon János dr. miniszteri osztályfőnököt stb. Örökös alapító tagságot vállalt Czobor Mátyás nyug. polgármester, Tóth Gyula nagykereskedő, a tihanyi Bencés Apátság stb. A jelentkező művészek, írók és pártoló tagok egyöntetűen annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a kör megalakulására szükség van, mert az a vármegyéé szellemi fejlődését van hivatva szolgálni. A jelentkezések lezárása után liamarosan megtartják az alakuló közgyűlést, amelyen ismertetik rész* leteson a kör célkitűzéseit is.
