Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-29 / 270. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. november 29. Zalaegerszeg, november 28ünnepre virradt ma Zalaegerszeg, mégpedig olyan ünnepre, ami nem díszt, nem fényt és pompát hozott, hanem útjezője azl új, magyar, szociális berendezkedésüknek. Sok évtized bűne és hanyagsága okozta kömiyből törölt le az állam, a társadalom kitaszítottjainak (arcáról. Mert kik voltak azok eddig, akiket ma ünnepelünkV A perifériák lebujai- nak ziháló mellű fakói, a lenézettek, a félretaszítottak és a megvetettek. Egyrészt azért, mert szegények voltak, másrészt sok csaladot neveltek. Igaz, bogy ezt mindennek, csak éppen nevelésnek nem lehetett ne verni, mejt hiszen ezek a gyermekek voltak az utca rongyai, amíg tehetetlenek voltak s aztán ezekből a gyermekekből nőttek fel a napszámosok százai és ezrei. • S ma itt állunk levett kalappal, hogy! ünnepeljük a megvetett és kitaszított so kg vermek eket ás megtiszteljük az anyát, aki életet és folytonosságot ad a nemzetnek. Rövid idő alatt;, hosszai utat tett meg ezen az úton a nemzet. Az elmúlt esztendők borzalmas áradásai alkalmával mondotta valaki: szített árakat és melegen érdeklődött az üzleti forgalom iránt is. Innen autókon a göcsejszegi ONCsA-telepre hajtattunk, ahol az egyik juttatott anya kislánya üdvözölte a vendégeket virágé: okorral, majd Horváth János, Szabó József, Pjff István, Pörge Ferenc, Fend tik Lajos, Szabó István, Köcse János, özv. Borsos Gyuláné, Hardi Istv án házait látogatta v égig és mindenhol melegen érdeklődött a családok anyagi helyzete iránt. Különösen melegen érdeklődött özv. /Borsosné helyzete iránt, akinek a férje a mostani keleti háborúban Charkov vidékén hagyta ott hősi életét. Közben az államtitkár megnézte a házak kivitelét (és nagyon tetszett a házak kiképzése. Meg is jegyezte: — Magam is örülnék, ha a Balaton mellett ilyen villám lenne. Különösen nagyon ügyes dolog iaz elülső tűzfalak díszítése. — Hát aztán megvannak-e elégedve a házzal? — teszi fel a kérdést Horváth Jánosnak. — Hála Isten, nagyon megvagyunk elégedve Méltóságos Uram — válaszolt meghatottam tiszteltetésnek kell venni és hogy a vármegye sohasem volt a szociális haladás kerékkötője, hanem fejlesztője és támogatója. Kiemelte, hogy a zalai nép mélységesen vallásos és tele van hálaérzettek ... ahol Isten lakik, ott igazi baj nincsen Az alispán beszéde után Gáspár István szavalt, majd Mindszenty József pápai prélátus beszélt. Hangsúlyozta, hogy a mai napon még a harangnak is külön zengése van, mert családi szentélyeket adunk át. Nem pusztán téglákból, cserepekből /és vakolatból állanak ezek, hanem lelkes építmények, az élet forrásai, a városok (és az állam alapjai. Mind erős vár, amelyben kilejezhetetlen értékek vannak. Ezekben jaz otthonokban a házi áldást leéli megvalósítani, mert ahol Isten lakik, ott igazi haj nincsen. Kiemelte, hogy ezek a házak többet érnek a gyémántnál is így. és kérte, hogy ^ezt ne felejtse el senki se. Rámutatott arra, hogy az államnak sok más helye lett volna, [ahova ezeknek a segítségeknek az árát tehette volna. Éppen ezért a hatóságok és az adófizetők őrködnek felettük. Tehát amennyivel különbek ezek a házak a viskóknál, annyival különbnek kell lenni a benue lakók életének is. Mindegyik ház az élet erőforrása lesz, amelyben heteinek a magyar remények és vágyak. A házak ajtajának azonban össze kell nyílnia a templommal. Bejelentette ezután, hogy az ONCsA telepi lakók .részére minden vasárnap a kórházkápolnában lesz szentmise. Ezután megáldotta a feszületeket és egyenként kiosztotta az űj ház- tulajdonosoknak. — Ne zúgolódjunk, mert nem tudhat juk, hogy az Isten nem hasznunkra adta-e a nagy. csapást, amikor nyakunkba szakította a vizek borzalmas mennyiségét. Azóta sokat eszembe jutott a mondás, inert úgy érzem, igaz, mert ügy látom, hogy a Teremtő nem tudta nézni azt a szociális szörnyűséget, amelyben a magyar nemzet ereje, a munkás népréteg, a sokgyermekes családok sínylődtek. Ilyen borzalmas elemi csapás kellett ahhoz, hogy feleszméljünk és elinduljunk azon az úton, amely a kiegyenlítődés felé vezet. Ott állottam az első romok mellett, a Duna partján és ott állottam az első házaknál is. S ma ismét ott álltam, csak a jó Isten tudja, hányadik ház felavatásánál is, de a szemem most is könnyes lett, amikor he bepillantottam a gyermekekkel teli lakásokba. Nem is lakások ezek, hanem otthonok. Otthonok, ahonnan elindulnak űj ezredévünk feltámadását hirdető zászlóvivői. Ma még félszegek, mint a regények és tréfák újgazdagjai, mert talán az első megszédült pillanatban nem is (értik át a saját ház, az otthon fogalmát, talán sokuknak álomként tűnik fel még, amíg meg nem szokják a valóságot, amit kézzel foghatnak és a magukénak vallhatnak. Megremegett a szívünk az első alapkő- letételeknél évekkel ezelőtt, ele ma már büszkén és bizalommal szemléljük az új házsorokat és az új falvakat, amelyeknek alkotói felismerték és együtt érzenek az emberrel, a /nemzetnek azzal a rétegével, amely a tömegeket jelenti. A nemzetet nem a tudósok esze teszi hatalmassá, hanem az a tömeg, amely az elme mögött felsorakozik. Éppen ezért jól tudjuk, hogy a magyar is csak úgy készülhet (igazán az új ezredévre, ha erős, egészséges fiai vannak és ezeknek kifejlődéséhez a nemzeti áldozatkészség megadja a segítséget. Látogatás a háziipari osztályon Ezekkel a gondolatokkal bajlódtam, amikor a közös szentmiséről dr. Kádár Levente állam titkárral, dr. Somogyi Ferenc szociális felügyelővel, vitéz gróf Teleki Béla főispánnal, vitéz Tamásy István «ír. polgármesterrel és másokkal a Közjóléti Szövetkezet háziipari osztályának' üzletébe sétáltunk át. Az üzletben az államtitkár hosszan clnézegeMc az eHcéAvatási ünnepség Közben La nap egyre melegebben pásztázza végig a megcsontosodott földet, amikor az ünneplő közönség elhelyezkedik a göcseji kereszt [tövében, ahol ekkor már felsorakozott a város előkelősége, dr. Thassy Kristóf ország- gyűlési képviselő és dr. Krátky István kanizsai polgármester is. Dia Brand Sándor alispán lépett az emelvényre. — Ezen a verőfényes vasárnapon a szeretet és az együv étártozás érzése hozott bennünket össze ezen a helyen —- mondotta többek között —, ahol nem régen még kenyér termett. Ama tudattal jöttünk össze, hogy ezt a hazát az áldozatkészségig szeretni kell és ezt a nemzetet csak a tekintélyétisztélét, a hazafiasság ps a vallásosság tarthatja fenn Beszéde további részében köszönetét mond a támogatásért ügy az államtitkárnak, mint dr. Somogyi Ferenc szociális felügyelőnek. Hangsúlyozta, hogy a szociális munka végzését megAz államtitkár beszéde Ezután dr. Kádár Levente államtitkár lépett az emelvényre: — Kedves Magyar Testvéreim! — Ezekbe az űj házakba az Isten áldásával vonultok he. Hogy azonban itt boldogok légy etek, tőletek függ. Ezekből a hazakból kell kiindulni a nemzeti megújhodásnak. Kiemelte, hogy nem ajándékba kapják a családok a házakat, hanem csak módot akar adni ,az államhatalom, hogy saját erejükből állhassanak talpra. Le kell törleszteni a házald árát. A becsületes magyar ember nem fogad el ingyen ajándékokat. A befizetett összegekből űj házak épülnek, hogy űj családok lehessenek! boldogok. Beszédét azzal fejezte be, hogy itt le kell vetkőzni az egyenetlenkedést és legyen uralkodó a szeretet. Kívánja, hogy7 minden család találja meg a boldogságát és békéjét. Majd átadta a kulcsokat a polgárin esten íek. Hardi Éva Hárv Emma versét szavalta. Csak 2 nap! Kedden és szerdán 3/* 4, 7* 6, 7» 8 órakor az Edisonban! Ä tenger hőseinek époszs. Az „ALFA TAU“, a hatalmas búvárnaszád, az olasz haditengerészet egyik tengeralattjárója a tulajdonképpeni főszereplője ennek a háborús filmnek. Az időszerű filmben a közönség elé tárul a földközitengeri háború számos drámai részlete, a tengeralattjárók egymás elleni küdelme és minden fázisa az élet halálküzdelemnek, amelyen egy tengeralattjáró személyzete keresztülmegy. Nem játékfilm az újdonság, hanem valóságos háborús dokumentum, amely hűséges képét adja a legnehezebb szolgálatot teljesítő tengerészek életének. ________________________________. I Elrwdlissil sziÉllt Ír. lü Me Halár i mii m telepei
