Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-12-09 / 278. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. december 9. aki ezeknek az áldozatoknak a gyümölcsét él­vezze a jövőben. A zalai egyke kibontakozása Zala vármegyél>en az egyke és általában a születés-korlátozás nem I lannibal ante portás, nem külső kapuink előtt veszteglő ellenség, hanem már a falakon belül él. 1910-ben a vármegye vallás-erkölcsi ala­pon élő lakossága hősiesen szállt szembe az ősi fészekből. Baranyából kiinduló és Somogy testén át feléje kúszó fertőzésnek. Mindössze 18 község volt egykés, vagyis az él vesz ül et és 20 o/o-on aluli. Ezek: a különálló Sormás és 17 kerkamenti, összefüggő község, amelyeknek góca Szentgyörgy völgye és folytatódott a szin­tén színmagyar vasi Őrségen keresztül. 1920-ban az eleddig inkább csak sápkóros Kisbalaton-melléken bontakozik ki erősen a gennyesedé« folyamata. 1930-ban 180 község egy kés már, vagyis 20 o/o-on aluli élveszületésű. 1935—-38. körül 159 község egykés, te­hát a mai vármegye 483 községének egy- harmada. Az 1941. évi népszámlálás egészében nem áll még rendelkezésünkre: de bizonyos részlet- adatok szerint további szomorú előhaladást tet­tünk ezen a gyászos mezőnyön. Három adat támasztja alá ezt a következtetést: 1) A múlt iskolaévtől a mostaniig közel ezerrel apadt a mindennapi tankötelesek szá­ma a csonka-vármegye területén, jóllehet a vonatkozó években a házasságok száma emel­kedett. 2) 1930—41. közt az egész vármegye la­kossága mindössze 4274 lélekkel gyarapodott, ami a félmilliót fölöző lakosságnál ugyan­csak kevés. , 3) Az egész vármegye 1941 -es természetes szaporodása 5.3, míg az országé 7.0 ezrelék. Ez az 1.7 ezrelék, mint különbség, azt jelenti, hogy :44 vármegyei törvényhatóság ,és kárpátaljai közigazgatási kirendeltség közt a 8 legnosz- szabb sorában foglalunk helyet és pedig Bars, Gömör, Baranya, Somogy, Tolna stfo. szomorú társaságában. Mérve Nem az egész vármegye ennyire rossz; de t— ha az alsólendvai járás több, mini kétszeres (11.0), a Muraköz közel 3-szoros (14.3 ezrelék) szaporodásé: ebből következik, Mindenféle vadbőrt: szarvait, özet, macskát, pézsmát, borzot, nyári rókát, 'ny ulat a legmagasabb napi áron megveszek. ! RADU DEZS& tímár Zalaegerszeg, ; Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. hogy más járások és tájak még a vármegyei sza­porodásnál (5.3) is rosszabbak. Különösen áll ez a vármegye déli magyar vonalára, amely \ Szepetnek—Szentgyörgy völgy —llamocsa Jközt vonul. A vármegye 1941 -és élveszüietési ezreléke 19.0, az országos 21.1 ezrelékkel szemben. A Kerka-mentén rosszaid) az élv ószül elés a rég kiégett Ormándságénál is, ami 16.1 ezrelék. Az alsólendvai és lenti járásban nagyobb a halá­lozás, mint a születés 12, egyenlő 7 község­ben. Szentgyörgy völgyén a színmagyar, refor­mátus gyülekezet 1929—39. közt, 10 év alatt 121 fővel apadt. A fertőzés kél oldalról, közelről érte a nagykanizsai járást, ahol csak 12, a keszthelyi, pacsai, zalaszentgróli járást, ahol 15. a zala­egerszegi!, ahol 15 százalék az élveszületés. Egykés már ,18 ezrelékével a tapolcai járás is. így egy késnek bizonyul — majd a végleges adatok birtokában is — az egész vármegye (nagyobb fele és a csonka várni egye kéthar­mada. Következmények Egyszerűen rámutatok a ténykö vetkeznie- nyekre, mint amelyek a zalai születéskorláto­zás jellemzői és velejárói: a) A magyar nép-egészség gyaiázatíoUja az, hogy a birtokhalmozás célzatával létre­jött szűkkörű házasságuk miatt egyik kiesi, egykés községben 8 lüilve gyermeket, mond­hatnám, hülye egykét láthatnak ténferegjii az utcán az átutazók. Ugyanezt állapította meg a barsi egyke-ankét a Garam-menté\ el kapcso­latban. h) Kimondhatatlan a kár a nemzetgazda­sági téren. A Jüresek-pontok idején 80—150 holdas birtokokból 8—10, néha 20 hold hqy er parlagon éspedig azért, mivel most nem jönnek arra cselédek, de még őrzőgyerekek sem és így a 3 tagú család, még ha nem állna is,, testi leg-lelkileg roncs vénekből és üv egházi gyérekből — elégtelen ekkora birtokhoz. Ahol nincs elég szalma, nincs elég trágya és így a megművelt földön senyvedt a gazdálkodás. Ha erdeik nem volnának, a háború teljessé telte volna a zalai egyke-vidék gazdasági csődjét. c) Amennyire gyenge az adózási készség és képesség az ország egykés vármegyéiben, annyira gyenge és v ékony az ország vérrel való szolgálata is az egyke-vidéken. A magyar hon­védség ellen Sztalinék 1943. telén indítottak borzalmas támadást a Don-mentén. De már 20—80 évvel Sztálin előtt a Kerka- és /.alá­mentén lakók irtják a honvédséget. Es ezért ivóit (kevés a hősies zalai zászlóaljak össz- ercje is, mert a Kerka- és a többi zalai tájon a magyarok előre megritkították őket. Az egy­kéi: fáznak már a kaszárnyától is. De ha nem így volna is, egy csak egy. egykéből nincs hón­védelem. És ha vannak magyar anyák, akik 4—5 gyerekét adnak a honvédelemnek, nem lehet közömbös ránk az a réteg, amely t— történelmi nyelven szólva — se elég zabot, se elég vért nem ad a hazának. Őseink pont ezen a Kerka-tájon állították fel az ország- Igyepüt és az ottani lakók voltak az őrök. Á gyepüt. az élősövényt megette a hasadt lelkű utódok bűnfe', a XTX—XX. századi néma forra­dalom. az egyke. Cselekedetekért — Nem azért mondtam el ezeket, hogy aztán elfelejtsük. Cselekedeteket várunk és, ha az indítványt elfogadni, bizottságot küldeni Iméltóztatik, úgy remélem, hogy a februári közgyűlésen komolv kezdetről számolhatunk he. Az egykézők nem élvezhetik bűnük elő­nyét. De nem ragaszkodhatnak a kézzelfogható! hátrányaihoz sem. hogy a nemzet belepusz­tuljon. A hazának adót és vért adó djerejk családokat pedig eléje akarjuk helyezni az egy- kézőknek. Bars vármegyében már nem lehet híró és elöljáró az egvkés; és döngetik a törvény- hozás kapuját: változtassák meg az örökösö­dési törvényt és teljes örökség 3 gyermeken, alul ne legyen. Ilyen gondolatokkal mi is fog­lalkozunk. A nagy helyeslések között elhangzott fel­szólalásra Teleki főispán adott választ és hang­súlyozta, hogy a megalakított bizottság hama­rosan a legerélyesebb formában megkezdi mun­káját. Néhány kisebb ügy után a közgyűlés vé­gétért. Üzent a frant Cigány Endre zls. és Orbán György orv. az E—210. számú tábori postáról üzeni Kará­csonyfára szüleinek, valamint Szabó Albert sza­kaszvezető Zalaegerszegre a Hónai- és Devecz- családoknak, hogy jól vannak. Rövidesen sza­badságra jönnek. Kérik a zalai lányokat, hogy több levelet írjanak a frontra. A Move-nafo sok sikert kívánnak. Kiváló tisztelettel: Cigány Endre zls.. Szabó Albert Berci szkv., Orbán György örv. F.—210. cRádió-műsor PÉNTEK, december 10. 8.30: Szórakoztató zene. 10.15: Katona - zene. 11.15: Szalonzene. 11.40: Orvosi elő­adás. 12.10: Szórakoztató muzsika. 14.00: Ci­gányzene. 15.05: Szalonzene. 15.30: Előadás Finnországról. 16.20: Kamaraegyüttes. 17.00: Zongora. 17.20: Elbeszélés. 17.40: Ravel: Kon- certrapszódia. 17.50: Sport közlemények. 18.00: Német hallgatóinknak. 18.20: Magyar ének, magyar lélek. 19.00: Kastélyból üdülő. 19.10: Á filharmóniai társaság hangversenye. 19.55: Krúdy Gyula királyregényei. 21.10: Olasz és spanyol dalok. 22.40: Magyar nóák. 23.20: Magyar operettdalok. Az idei szezón legaranyosabb magyar vígjátéka! Premier pénteken az Edisonban! Anyámasszony katonája---=====1^:-----. ^----------------------------:-----------------r|1--------------1---,...............................---------------------­Sz ilassy László, Pelsöczy Irén, Mály Gerő, Vaszary Piri, Bilicsi Tivadar,

Next

/
Oldalképek
Tartalom