Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-02 / 223. szám

1943. október 2. ,«. / 5 ■; ! ' ■ ■ • ; !. ZALAMEGYEI ÚJSÁG bíróság útján történik. Átveszi a vármegye a kórházi tisztviselőket és nyugdíjasokat. Men­tesül a város az állandó járványkórház fenn­tartásának kötelezettségétől. A város kötelezi magát, hogy a fővárosnál kieszközöl a szanató­riumra vonatkozólag jelenleg fennálló bérleti szerződés felbontását. A pénzügyi bizottság a javaslat elfoga­dását javasolja azzal a kiegészítéssel, hogy a város a jövőben a kórházhoz semmi hozzá­járulást nem ad, tekintettel arra, hogy az in­gatlanokat ingyen engedi át«. Mint tovább olvassuk, a javaslathoz töb­ben hozzászóltak és azt el is fogadták. Hogy aztán miért esett kútba az átruházási határozat, és miért nem vette át a vármegye a kórházat,,, arra egyelőre nem kaptam feleletet. Úgy lát­szik, már akkor kísértett a kórház ügye, amely napjainkban is egyik legégetőbb kérdésünk Za­laegerszeggel kapcsolatosan ... ^ 1923. október 3. Szintén városi közgyűlésen vagyunk, ahol éppen az »Arany Bárány« ügyét tárgyalják. Mégpedig igen érdekes részletekkel: ... »Udvardy Jenő dr. főügyész jelentést tesz arról, hogy a város az Arany Bárány ügy ­ben a Kúrián is elvesztette a pert, amennyi­ben ez a közigazgatási bíróság döntésével szem­ben való felülvizsgálati kérelmének nem adott helyt. A Báránynak 2 millió 150 ezer korona vételárából most még az elesett peri kiadás címén összesen 563.789 korona. A Bárány szo­morú sorsára vonatkozó jelentés tudomásul­vétele után a polgármester a képviselőtestület feszült figyelme mellett adatokat mutatott be a Bárány-ügy szenzációs kuliszatitkaiból. Az adatok szerint a Bárány-ügye a belügy- és igazságügyminisztériumokon kívül még a ka­binetirodát is foglalkoztatta. A dologban pikáns szerepe van Koszó belügyi államtitkárnak, aki az ügyre vonatkozó aktákat, melyek már ked­vező mederben voltak, bizalmasan magához kérette, két hétig a fiókjában zárva tartotta !és ő készítette el azt az iratot is, amely a Bá­rányt Szép Ferencnek ítélte oda. Koszó titokzatos szerepét a közgyűlés kí­nos megelégedéssel fogadta és ki-kirepült egy- egy temperamentumosabb Jképviselőnek ajká­ról a gondolat: panama! Kasztéi Ödön a Bárány-ügy tanulságául a szokásból kiment kedélyes összejöveteleknek újból való felelevenítését indítványozta. (Köz­bekiáltások: Drága a bor és a szóda!) íme ezzíel a szomorú akkorddal fejeződött be Zalaegerszeg egyik legtragikusabb ügye, amelyről azonban senki nem tehetett és (senkit a felelősség nem is terhel. Csoda tehát, ha még ma is fáj a város szíye a város központjában álló szépséges épület elvesztésén ? Hogy is állunk a magánháztartások sertéshizlalásával ? Hegy egvre jobban belemegy ünk a ber­regő hónapokba, egyre jobban kísért bennün­ket a sertés önellátás kérdése. Hiszen minden család álma és vágya a saját sertés, mikor mem kell hetenkint dekázni a zsírt, jut egy Ids keny érmellé való is estéjnkfnt (63 a sok mar­hahús mellett ugyancsak jólesik néha az em­bernek a sertéshús is. Mert ugyebár bármeny­nyire is élvezi az ember a finom, porha- hanyús és kellő mennyiségben élvezett szarvas- marhahúst, mégis csak jól esik az emberi gyo­mornak a zsírosabb falat is. Már pedig köz­ismert, hogy csakis a sertésféleség képes arra, hogy elzsírozza az ember szája ízét. Mivel a sertéshízlalás kérdésében a leg­ellentétesebb rendelkezések járnak közszájon, kötelességünket teljesítjük akkor, amikor jaz; egész idevonatkozó rendelkezés magyarázó ré­szét ismertetjük. Bérhizlalások magánosok részére Magánszemély a háztartása évi zsírszük­ségletének biztosítására gazdakönyvvel ellátott gazdálkodóval bérhízlalási szerződést köthet, az átadott sertés azonban a gazdálkodó be- szolgáltatási kötelezettségébe nem számítható lie. A magánszeméllyel kötött bérhízlalási szer­ződést a gazdálkodó a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül a hizlalás helye sze­rint illetékes községi elöljáróságnál, polgár­I Mindenféle vadbört: sxarvast, özet, macskát, j 1 pézsmát, borzot, nyári ! rókát, nyalat a legmagasabb napi áron megveszek. ! RADU DEZSŐ tímár | ^alaeQerazef, Berzsenyi Dániel-atca 55—57. sz. \ mesternél köteles láttamozás végett bemutatni. A községek, illetvíe a polgármesteri hivatal köteles ezekről a bejelentésekről nyilvántar­tást készíteni, amelynek tartalmaznia kell a hizlaló gazda nevét, lakhelyét, a bérhízlaltató nevét, lakhelyét, a háztartáshoz tartozó szemé­lyek számát. A vágási- és szállítási engedélyt a lakóhelyhez illetékes elöljáróság adja ki, de csak ábban az esetben, ha a bérhízlalási szerződést bemutatták és ha az illetékes elöl­járóság igazolja, hogy a bérhízlaíó a háztartás­hoz tartozó személyek zsírigényjogosultságá­ról egy évre lemondott. A vágási- és szállítási engedélyt háztartásonkint és 4—4 személyen- kint egy sertésre kell kiadni. Ha a személyek száma négynél kevesebb, úgy szintén egy ser­tésre adnak ki engedélyt. Hizlalások magánháztartások számára A megyei városokban és a 10 ezernél na­gyobb lélekszámmaí rendelkező községekben, ahol az ellátatlanok zsírellátása szabályozás alatt áll, valamint a járási székhelyeken és az olyan községekben, ahol a lakosság '50 szá­zalékát meghaladja a nem őstermeléssel fog­lalkozók száma, a kormánybiztos (Zalában a főispán) hízlalási célra takarmányvásárlási .en­gedélyt adhat ki szántóföldi gazdasággal és ennek következtében gazdakönyvvel nem ren­delkező magánszemélyek, kórházak, vagy más közétkeztetéssel kapcsolatos intézmények ré­szére is. Az ilyen községeket a kormánybiztos határozza meg. Ezek a hizlalók a vásárlási en­gedély alapján hízlalótakarmányt a gazdál­kodótól a beszolgáltatási kötelezettségbe való beszámítás mellett vásárolhatnak. Vásárlási engedélyt csak annak a hizla­lónak lehet kiadni, aki marhalevéllel igazolja, hogy a sertés saját tulajdona és hogy a sertést saját udvarában, saját háztartása, illetőleg a közétkezés szükségletére maga, illetőleg a kór­ház, vagy a közétkezés alkalmazottja hizlalja. A hizlaló részére a közellátási kormánybiztos hizlalásra beállított sertésenkint 2 mázsa árpa vásárlására adhat engedélyt. Háztartásonkint 4 személyig egy hizlalásra beállított sertés ve­hető számításba. A vásárlási engedély iránti kérelmet a közellátási kormánybiztoshoz címezve a hiz­laló lakhelye szerint: illetékes községi elöljá­róságnál (polgármesternél) kell benyújtani. A községi elöljáróság (polgármester) a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül tartozik ellenőrizni, hogy a kérelmező hizlalásra al­kalmas sertéssel rendelkezik s azt saját udva­rában saját háztartása, illetőleg a közétkezés szükséglete céljára kívánja meghízlalni s a kérelmet ennek igazolásával a közellátási kor­mánybiztoshoz felterjeszteni, v Állóit elébe — Van úgy, hogy az események az életben megismétlődnek! Ez volt Bürge János szerény, különbejá- ratú véleménye. De azt Bürge már nem tudja, hogy véleménye tudományosan kifejezve ígyi hangzik: ez az esetek duplikációja a prakszis- ban. Ez jutott eszembe, amikor a Zalamegyeii Újság kiadóhivatalának expediáló főnöke a mi­nap azt mondta nekem: — Ne tessék elárulni: hátul valami hun­cutság készül. — Mondja csak, Kovács bácsi. — Jaj, kérem, ez szerkesztőségi kulisza- titok! De annyit magunk között elárulok, hogy valami huncutság készül! Megértettem, hogy a várható huncutság titkának kiindulópontja Bürge véleményében rejlik. Szóval: az események az életben meg­ismétlődnek. Ennek megvan a jó oldala is, meg rossz is. Ámbár ez relatív valami, mert néha van úgy is, hogy ami nekem jó, az más­nak rossz. Hogy egy távol eső példával szolgál­jak: v an, akinek a második gyermeke is leány lett, és ez neki jó. Egyes rosszmájúak azon­ban azt hiszik, hogy ez tiszta pech. Nos, itt van a kutya elásva! Ismerni kell az embereket, mert többfélék. Van olyan, akiből ilyenkor a sárga irigység beszél. Erre a fajtára gondol­tam Önkéntelenül először is. Az pedig tény, hogy az önkéntelenül jött gondolatok mögött mindig valami igazság húzódik meg. Már tisz­tán látom: most is erről van szó. Az igazság! pedig a 3 zó mögött lapul szerényen. De mond­juk ki kereken, hogy habár sok fiú van a vi­lágon, mégsem lehet mindenkinek lánya. Em­bere válogatja! Nem lehet mindenkinek lánya, méghozzá kettő. Eddig még minden lányos apa ezen a véleményen volt, akikkel beszéltem. Mindenki előtt ismeretes az a sarkigazság, hagy okos embernek először lánya van, másodszor jjs lánya van, és csak harmadszor van fia.jl Ha netalántán harmadszor is lánya lenne, ak­kor is egyszerű a megoldás: nincsen szabály; kivétel nélkül; a kivétel pedig csak erősíti, a szabályt. Néha jó egy kicsit Bürgével elfilozófálni. Meg aztán kérdem én: számít-e az, hogy valaki fiú-e, vagy lány-e, hogyha Gabiniak hív­ják? Ugy-e, hogy semmit! Mert Gabi ha aka­rom fiú, ha akarom lány. Én pedig akarom! Gabi? Ha akarom, fiú. Na, jó, csak nem kell fölvágni. Gabi még lehet lány is. Ezt azonban nem mindenki értheti el. Például Tö- hötömke csak fiú lehte, lány semmi esetre sem. Itt még a rosszmájúak is az én nézetemen vannak. Tehát sokszor jó, ha az események az élet­ben megismétlődnek. Ez az én elvein. Én min­denkinek az elve előtt kalapot emelek, öröm­mel tapasztaltam most, hogy mindenki kalapot emelt az én elvem előtt is. Szóval: okos ember­nek lánya van. Huncut, aki azt mondja: nem így van! Ugy-e, így van? Ezek jutottak eszembe, amikor hallottam a szerkesztőségi kuliszalltokról. Először úgy terveztem, hogy névtelenül! hozom ezeket a keservemben, húsz cigaret­tán kiizzadt sorokat, de aztán arra gondoltam, hogy egyes rosszmájúak megsejtenék még az igazságot. így ,aztán az ellenségeim is elhiszik, hogy a színtiszta »érzésemet« mondtam el. Nos, tehát, ezen sorok írója: egy nagyon boldog leányos apa! 1 K. L­(A róka azt mondta: savanyú a szőlő., A szerk.) 1 ' I . tt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom