Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-12-31 / 296. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. december 31. év alatt ez bekövetkezik. Ez nem jelenti azon­ban azt, hogy nem lesz adósságunk, csak azt, bogy ismét űj összegeket vehetünk fel. — Gazdaságilag mi a helyzet? — Ami a gazdasági természetű kérdéseket Heti, úgy irányítom a kisebb ingatlanszerzé­seket, hogy; a meginduló építkezések idején alkalmasak legyenek és rendelkezésre áll- Kanak. Ugyanis nem szabód elfelejtenünk, Rogy a háború után, amikor a hadigazdálkodás megszűnik, két tényezővel kell számolnunk: az egyik az anyaghiány, a másik ,a munkás- túltengés. A most előkészítés alatt lévő köz­munkáknál ezeket kell figyelembe venni. El­sősorban is olyan munkákat kell tervbevetim, amelyhez kevés anyag kell, mert hiszen eb­ben hiány lesz. Kevés anyag, sok munka l Ezek figyelembevételével nagyobb létesítmé­nyek és közmunkák végezhetők el. Csatorna, vízvezeték • : — Mi az, amit a legsürgősebbnek tartasz? — A csatornázás és a vízvezeték. Az itt felmerülő pénzügyi kérdés kimunkálását a gaz­dasági bizottság megkezdte. Annyit elárulha- íok, nogy magánvállalkozás útján oldjuk meg Ä csatornázást, éspedig úgy, hogy abban a vá­ros is nagyobb tőkével r észtvesz. A város tő­kéje nem adósság útján, hanem egy meglévő, de hasznot, kamatot nem hozó ingatlan érté­kesítése útján teremtődik elő. A vízvezetéki és csatornázási műszaki előmunkálatokat, amint a pénzügyi kérdés megoldódik, még most elkészítjük. A csatornázás ugyanis, úgy látszik, a nehéz cenientbeszerzés ellenére is lehetővé válik még most, a háború ideje alatt. A vízvezeték az már békére marad, de a csa­tornázás nagyon sürgős, mert addig, amíg ez meg nem lesz, a talajvíz szintje nem szorít­ható le. így pedig a pincék Jegnagyobbrésze használhatatlan. — Aztán szeretnénk a Jánka oldalán, a zárdával szemben — a szekszárdi Martinához hasonlóan — kiépíteni egy villasort. Végül az útépítések földmunkálatainak elvégzése a leg­előid) megoldható feladatunk... így beszél, így reménykedik az (Ország egyik legszegényebb városának a polgármes­tere. Örülünk, hogy a nehézség ellenére is a tervek forrnak és annyira készre érnek már most a háború alatt, hogy csak a megoldás marad hátra... Fenn az emeleten csend van, a szobák mélyén azonban lázas munka folyik, amelv 14 ezer ember sorsát irányítja. Nem kis miuika Budapest, december 31. Nyílt titok volt eddig, hogy a magyar gazdák sosem vettek részt tőzsdei spekuláci­ókban, mindig távol tartották magukat az ér­tékpapírforgalomtól, amit nagyion kockázatos játéknak tekintettek. Most pedig hirtelen, szinte egy csapásra megváltozott a helyzet, végre teremtett az államkincstár egy olyan magyar tőzsdei értékpapírt, amely iránt a kis­emberek országszerte teljes bizalommal, meg­értéssel viseltetnek. Különösen gazdáink azok. alak szinte megrohanták a bankokat, szövet­kezeteket, postahivatalokat, stb., ahol bú/a- kölcsön-kötvényeket lehet vásárolni. Pedig a magyar gazda higgadt gondolkodású és óvatos ez a mai világban s ez maga is elég teher leérne. A helybentopogas azonban nem lehet hivatása a váro3 vezetőségének, előre keli nézni, a jövendőt munkálni és a békés fejlő­dést kitervezni. Úgy érezzük, nem érheti ké­születlenül a várost még a béke sem, mert a csendes és szemlélődő, halkszavú munka szép terveket, munkás előrelátást takar. És minde- nekíelett akaratot a város felvirágoztatására. Ezekkel a gondolatokkal kíván e cikken keresztül a város közönsége a polgármester­nek és az a város minden lakójának boldog es békés újesztendőt! Szakái Fereac. magatartásé» egzisztencia, aki nem ugrik be könnyű hevüléssel semmiféle pénzügyi mes­terkedésnek. »Végre a mi számunkra is csi­náltak részvényt« — hangzik fel országszert© itt is, ott is a gazdák szájáról a szó, amjjkor bárki kérdést intéz hozzájuk, hogy miért fek­tetik felesleges pénztőkéjüket ebbe az új ér­tékpapírba. A válasz pontosan fedi a tényt: csakugyan, ez az új kölcsöntípus elsősorban és mindenekfelett a gazdák igényeihez, gondol­kozásmódjához van szabva. A magyar pénz­ügyminiszter, amikor ért az új kölcsöntípust megcsinálta, a »nagyar gazdaközönség számára teremtett egy új, kedvelt tőkebefektetési le­hetőséget. , Végre a mi számunkra is csináltak részvényt — ez a magyar gazda véleménye a búzakötvényről — Szekszárd csatornázása cserépcsövekkel készült. Itt nem lehetne a cement helyett ezt használni ? — A gondolat nem rossz, mivel ennek el­készítéséhez nem kell anyagkiutalás sem. — Mármost, ami a sokat emlegetett Zalaszabá- iyozást illeti, ez — örömmel jelentem be — annyira előrehaladott stádiumban van a kor- imány és a főispán úr támogatása folytán, hogy csak a mimkáskérdésen múlik az egész. Ez szintén magánérdekeltség útján készül él. Ezzel kapcsolatban a strand ügye (elintézést nyerne. — Sok a panasz az utakkal kapcsolatosfen. — Hát igen. Nagy gond nekünk az utak építése, de ennek a gondolata is élénken fog­lalkoztat álmatlan éjtszakáimon. Megcsináljuk az Átlós-út második szakaszát is. Valószínűen kapunk rá államsegélyt. Sorra kerülnek rnajd a javítási munkák is. Ezek mellett azonban foglalkoztatnak a magasépítkezések is. Csak az anyaghiány akadályozza a konzervgyár megépítését. A tárgyalások mindaddig men­tek, amíg Németország a gépek gyártását le nem állította. Komoly dolognak ígérkezik a Kei-esztury szövő-fonógyár is. Természetesen, mint ahogy kezdenem kellett volna, ehhez el­sősorban is az kell, hogy a vasút fővonallá való megépítése is megvalósuljon, mert addig szó sem lehet a város fejlesztéséről és a gyá­rak megtelepedéséről, amíg bele nem kapcsol­nak bennünket a fővonalba. Két új palota — Más valami meglepetésed nincsen? — Van, kérlek szépen. Van. Két nagy: építkezés foglalkoztat még bennünket. Az egyik a gazdasági igazgatás palotája, ahol minden földművelésügyi hivatal elhelyezést nyerne. Ez­zel kapcsolatban mindent elkövetünk a se­lyemtenyésztési felügyelőség felállítására is. Mini éppen tőled hallom. Székesfehérváron már áll ejZ a palota. A telik már ki van ehhjez -jelölve a Kovács Károly-téren V másik nagy építkezés, amire készülünk, az OTI bérpalota építése, mert azt mondanom sem kell, hogy a lakáskérdés a hálám: után sem oldódik meg. Bár kislakásokkal és ONCsa-házakkal igyek­ezünk a jövőben is enyhíteni járt. Ezek szintén! kidolgozás alatt álló ügyek. Ismét a régi színvonalra emelik a hires zalai hidegvérű lótenyésztést Zalaegerszeg, dceember 31. Pénteken délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a vármegyei Gazdasági Egyesület lótenyésztési szakosztálya és az egye­sület maga is. A lótenyésztési szakosztály javaslatát Háry Dezső terjesztette elő. Ebből kitűnik, hogy a melegvérű lótenyésztés a vármegye keleti, il­letve sümegi részében terjedt el, de a fajta- jelleg sokfélesége miatt beavatkozásra volt szükség. Ezen a bajon átcsoportosításokkal kí­vánnak segíteni. Melegvérű kancát 408 da­rabot tartanak nyilván a 100 holdon felüli gazdaságoknál, míg hidegvérű hasonló gazda­ságokban 661 darab van. A vármegye tulaj­donában 30 hidegvérű mén van és 7 darabot kívánnak beszerezni. Ezeket a méneket az egyesület bérbevette a vármegyétől. Bartha Miklós javaslatára pedig elhatározták, hogy eladják a méneket a gazdáknak fázzál, hogy) a megyéből ki nem adhatók. A befolyt vétel­áron pedig ismét méneket vásárolnak, ami ál­tal lényeges szaporodás áll be a ménállomány- ban. Bejelentette az igazgató, hogy Tapolca v i­dékén a melegvérű lótenyésztés szükséges, mert ott ez felel meg a körülményieknek. 10 ezer pengős államsegélyt is kaptak. Kérték, hogy a csikókat csak egyéves korban kelljen vizsgálatra vezetni. A bejelentések után Tarányi Ferenc dr. felsőházi tag nyitotta meg az egyesületi köz­gyűlést. Beszédében szót emelt a hivatalszapo­rítások ellen. Kiemelte, hogy az egykéz-rend­szer nem felel meg a magyar ember szabad­ságot szerető természetének. Kérte a ruha-, bakancs- és vaselosztásban az intézkedéseket, mert a jelenlegi helyzeteket egyesek izgatásra használják fel. Követelte, hogy a szaksajtó az egyes felszólalásokat ne megkurtítva hoz­za, mert így úgy látszik, hogy ,a vezető sze- I mélyiségek nem merik a gazdák érdekében felemelni tiltakozó szavukat. Sürgette a réz- gálic-ügy megoldását is. Az új tisztikarválasztás alkalmával ismét Kedves vevőinek, rendelőinek, ismerőseinek és jóbarátainak boldog újévet kíván . . I I GAAL ISTVÁN a Z r i ny i-n y o m d a bérlője •m __ ________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom