Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. dieéwnber 24. Karácsony a fúrótornyok alján Irta: Horváth Sándor. Kegyetlen szél sepert végig az (ud varon, Utcán és falun. Végigfutott a házak során és bebújt a kéményeken, ajtókon s megállt a tűzhelyek előtt. A tűz perelni kezdett vele és' lángoló lángjával megperzselte a szél szárnyát. Csikasz Jóskánknál nem kellett jajgatnia a szélnek, nem égett a tűzhely, nem lobogott a láng s a szél ki- s bejárt a huzat lyukon. Hideg volt a konyiHü s a tűzhely mellett mintha még hidegebb lett volna. És fa sem \ olt egy dspab sem a favágitón. 3 ha nem bérben lakott volna a fiatal pár, szánalombérletben, bizony Jóska már a gyümölcsfáknak feszítette volna, a fejszéjét. De jóért jót kell tenni! S inkább legyen hideg a konyha és bujócs- kázzék a tűzhelyben a szél, de kárt nem lehet tenni. Kenyér sem lesz maholnap és ez már ioly nagy baj, hogy a Ibi tál,asszony ágynak esett a gondtól és fájdalomtól. Ott csendesedik a konyhában az ágyon. Le-lecsuk ja fáradtan a szemét, vagy le sem csukja, csak egy pontra irányítja tekintetét és álmodik. Visszaálmodja a nyarat, amikor annyit dolgozott -— s íme: hiába. Jóska akkor beteg volt. Nagy beteg. S nem kereshetett. 0 meg — egy ember csak egy ember — kettő helyeit nem kereshetett. December, december! Kegyetlen vagy a szegény emberekhez. S a szél a csontig ható gúnyod, amellyel most Jóska szívét is megmarod! És jón a karácsony... kopognak az ajtón és nem lehet szólni és nem lehet kinyitni az ajtót, mert belülről nagyobb nyomorúság zuhanna kifelé, mint amennyi elfér a hetlehemesek kis koledatarisznyájában... Mondja egy nap Juliska asszony az urának: — Mennél el. Jóska, a fúrótornyokhoz! Hátha... És minden jóra fordulna. Napok múltak ,és Jóska csak nem ment a fúrótornyokhoz. Hogyan is hagyná itthon beteg feleségét, akire immár vigyázni kell, hiszen nagyon előrehajolt az ideje. ^ Karácsony böjtje volt. Juliska felkelt jiz ágyból és jól felöltözött. Nagykendőbe bujt és azt mondja az urának: — Gyere csak velem. Ha én ott leszek, biztosan felírnak... Elmentek hát. Keményre fagyott az ót és a göröngyökön meg-megbiesaklott a lábuk. Mentek falukon, erdőkön, völgyeken keresztül. S úgy délidőben értek oda, ahol már sokan tapodták a havat ,a hivatalos emberek előtt. Számot kaptak s mire rákerült a sor Jóskára, bizony már fázott .keze, lába. Fásult emberek tapogták mellette és a vastornyok alján meleg dübörgéssel dolgoztak a gépek. Gépkocsik szaladtak ki a terepről és jóbundás emberek ugrottak ki a beérkező gépkocsikból. Jói a inunkig, szép a munka — verte Jóska szíve, míg szótlanul mellette didergett .Juliska is. — A tél is csak dologra termett idő — nkmd'ja egyszer Juliskának. — Az, — bólint rá az asszony. S jobban lennénk mi is, ha bekerülnél. No, sorra került mégis. Bement a fűtött helyiségbe. Panaszkodni akart otthoni nyomorúságáról. A nyárról. S hogy egy fillér sincs a háznál. De olyan jó meleg volt odabent,, hogy elfelejtett mindent, s csak a nevét tudta beíratni. Aztán kifordult és jiem volt megelégedve magával. A felíró arca tűnt lel előtte, elméjébe vésődött és savanyúnak találta. A mérnök arca elmosódott. Aztán feleszmélt és intett Juliskának. Mentek haza. Akkor már jól szállingózott a hó. Éiat mintha fokról-fokra enyhült volna g hideg. Juliska mégis fájdalmasakat nyögött. — Fázol? — kérdezgette néha Jóska. i Juliska nem felelt, csak a fejét rázta és fájdalmas mosoly húzta meg egy kicsit-kicsit a száját. Sokat mentek már, s este lett, még fele úton sem voltak. Gépkocsik száguldtak el mellettük és Jóska mindig haragosabban morgóit rájuk. Olyan szelet csapott némelyik, ’hogy a íszemük is tele Jett hóval. A Válicka mellett már itt-olt világi tóté a falukban a lámpafény, (amikor ^Juliska köny- nyes szemmel nézett az jurára: i — Ne menjünk tovább. Keress valami jó meleg helyet. Bementek a faluba és be-beszólt Jóska a házakhoz. De igen keserű ^arccal fordult ki mindenhol. A temető felé fordultak már. amikor egy .pa j ta állt a szemük elé. A pajta mellett istáló is volt és az istálóhan éppen itatta egy jóságos arcú öreg ember az állatokat. . . . Azon éj jel jámbor pásztorok y irpásztóit ak a nyájaknál. Egyszerre nagy vigasság lett és zengett a föld, gengett az ég... Juliska altatta édes kis fiát -és boldogan j nézte Jóska az ég kis küldöttjét, aki akkor I született, amikor a Ids Jézus: karácsony este. 7. Plébánia épület. eféteket elfogad, legmagasabb kamatozás mellett gyümölcsöztél és bármekkora összeget minden előzetes felmondás nélkül visz- szafizet. Kölcsön okét folyósít váltóra, jelzálogfedezet mellett, kedvező feltételekkel Kommersz hiteleket nyújt kézizálogfedezetre. Folyószámla osztály Érték papír osztály Átutalásokat 1. kir. Osztálysorsjáték elárusító helye. Áruosztá iy s Tűzifa vétel és eladás nagyban és kicsinyben (apritottfa). Az Első Magyar Általános Biztosító T á rsaság az intézet helyiségében elfogad tűz, betörés, rablás, üveg, jég, élet, mező- gazdasági átalány és szavatossági biztosításokat. foglalkozik a banküzlet minden ágával. Bármiféle pénzügyi műveleteket lebonyolít. J3uzaköívények már most jegyezhetők.
