Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-12-06 / 276. szám

iXXVI. évfolyam. 276. «zájn. ÁRA 14 FILLÉR. 19-43. december 6. HÉTFŐ, Zilize tés egy hóra 3.40, negyedévre 9.80 P. I Politikai napilap Hirdetések díjszabás szerint. j Felelős szerkeszti.: SZAKÁL FERENC. Saerkesztiség és lémUbivatal: Zalaegerszeg, S»theayitér L Telelőn: 128 flft A román sajtó ismét kísérletezik az Erdéllyel kapcsolatos történelemhamisításokkal Szemelvények Erdély Romániához csatolásának 25. évfordulóján írt román lapok cikkeiből — Japán jelentések a távolkeleti csatákról — Nagy veszteségek érik az amerikaiakat a salamonszigeti partraszállásnál — Ankarai jelentés szerint végétért a Sztálin-Roosevelt-Churchill találkozó — Törökország magatartásában nem várható közeli változás A népet, a nép lelkületét vezetői fejezik ki. Végigforgattam a román lapok híradásait a december elsején megrendezett ünnepségek­ről. Ezeréves dátumainkhoz viszonyítva nevet­séges a gyulafehérvári — megfizetett hangos- kodókbóí összeverődött, yiépgyűlésnek neve­zett — Izsib vásárnak 25 éves jubileuma. Az előbbi világháborúban elveszett a népek Lel- küsmerete, kábulatban, ájultságban eszmél el­len kedtek. Eltörték, hogy világos nappal egy­szerűen ellopjanak egy országrészt, és kimond­ják Erdély egyesítését a romániai Regatták Ennek a jeles cselekménynek emlékét hir-, delták síppal-dobbal. Olyan zajongást csap­tak, mint a cigányok szoktak a vajda előtt kötött vadházasság, vagy inkább halál, teme­tés primitívségük, együgyősegüknek nyilvání­tására kedvező alkalmainál. Láttam, amikor halottjukat kísérték, nemcsak sírtak, de jaj- veszcl kedve sipítoztak, ordítottak, a földhöz vagdosták magukat, hogy nem lehetett náluk komolyan v enni a groteszk cécot. Maguk sem gondolták komolyan, mert közben sunyin kö­rülnéztek, honnan emelhetnének el egy tyú­kot, vagy más megmozdíthatót. Az egészen látszott: nem természetes, inkább feltűnést ke­reső, rikító handabandázás a halállal szemben. Ilyen, a világ figyelme számára megren­dezett komédia volt ez a bukaresti ünnepség. A gyűlölet köntösét, a hazugságnak, a rágal­maknak a maszkját öltötték magukra és ilye­neket kiabáltak a szereposztás szerint: Ordinea: »A román sohasem áhítozott má­sok javai után, sőt mindig tiszteletben tartotta azokat. Nem engedi azonban, hogy saját ja­vaitól megfosszák1, azt védi körömszakadtáig«. Rapid: »Évek teltek el azóta, hogy pogány kezek újra elszakították a történelem fonalát brutálisan és gyáván«. Universal: »Az erdélyi románság milliói az osztrák-magyar monarchia összeomlása után két nappal az egyesülést nem azért prokla- málták, mert aprólékosan megvizsgálták a tör­ténelmi pillanatot, hanem azért, mert lelkűk diktálta és parancsolta, amelyet a magyar hon­véd és a magyar csendőr szuronya tartott ed­dig léken«. 1 Capitalist: »December 1-én kiemelkedtek pírjaikból a román vértanuk, hogy meghall­gassák azt az igazságot, amelyért megkínoz- jták, megbeestelenítették és megölték őket.« Garattal: »A marosvásárhelyi magyar ez­red mindent elpusztított, ami útjába került. T árútok és papok hosszú sora vonult a bör­tönök kitárt kapuja felé. A magyarok kiirtot­tak minden szabad lélegzést, gondolatot, vagy dalolást. A román hadsereg visszavonulása után Erdélyi újra keresztre feszítették, egész fal­vakat hánytak tűzre és kardélre. Akik nem menekültek el, azokat kivégezték«. Ardeaul: »Amit az ember nehéz munkával és fáradsággal szerez meg, nem veszítheti el egyik napról a másikra. Ritkán fáradozott egy nép annyit egy eszuu megvalósítása érdeké­ben, mint amennyit a román nép«. C&pitaiia: (dec. .4.) »Amikor végre hekö­vetkezett a rég v árt nap, amikor az igazság­talan bilincsekbe" vert nép diadalujjongásban tört ki, újból áldozatrdjr sorozata áztatta Ver- * rel a román Erdély fő Íjét«. Á iöiiittü radio .aííí'cosoK óraja«: »Er­délyt mindig el akarták özönleni az idegenek, akik kirabolták, kifosztották szép országré­szünket. A román hadsereg győzelmesen át­lépte a hegyeket és nemzeti, történelmi jo­gok alapján ismét birtokaivá vette Erdélyi:. Emlékezzen reá mindenki, hogy Románia mi­lyen vér áldozatokat hozott a kereszténységért«. Petro viel miniszter: »1918-ban megszűnt az a visszás történelmi helyzet, hogy a ro­mánság tulajdonképpeni bölcsője az ország ha­tárain kívül legyen és, hogy több, mint há­rom millió románt olyan kisebbség' tartson Jeigázva, amely esak szerencsés helyzetével tudta indokolni a többi nép feletti uralmát. 1918-cal lezárult a legborzalmasabb elnyomás cs üldözés korszaka«. íme néhány szemelvény, talán nem is a legjellemzőbb, abból a torz játékból, amely a halálnál is nagyobb erő, az Igazság elleni sivalkodik. Arra természetesen nem gondol­nak, hogy a jelenlegi világháború nem feje­ződhetik ügy, mint a másik, amelyben a mos­taninak magját vetettek eh Azután iezer esztendővel túl volnánk a népvándorlás korszakán. Ha egy elmaradt ál­lam arra gondolna barbárságában, hogy még mindig ugyanazok a feltételek Európában, mint akkor voltak, nem segíthetünk rajtuk. Pedig úgy látszik1, még mindig ott tartanak a románok. Gondoljuk, tetszik a népnek a hazugságba, gyűlöletbe, rágalomba öltözött v e­zetők szereplése, akik a nézők igényeit akar­ják kiszolgálni. Igen, a népet, a nép leíke^fj vezetői fejezik ki. — Légitámadás Bari ellen (Berlinből jeleníi a MTI): A bari kikötő ellen intézett légitámadásról a következőket jelentik: A támadás súlyos csapásokat mért a Délolaszországban haroolő angol seregek el­látására. A német egységek kedvező időjá­rásban hajtották végre támadásaikat. A vi­lágító bombák 'bevilágították az egész terű* letet és lehetővé tették, hogy kis magasságból dobhatták le bombáikat. Telitalálattal elsül­lyesztettek «egy 10.500 tonnás tankhajót. Sú­lyos találatok értek egy 5 ezer tonnás utánpót­lási szállítóhajót és egy gőzöst, amelyek ki­gyulladtak. Míg az egyik kötelék a hajókat támadta, addig a másik kötelék a kikötőt! és raktárakat bombázta. A ledobott bombák nagy rombolásokat és kiterjedt tüzeket okozlak Végétért a j hármasértekezlet (Ankarából jelenti a MTI): Ankarába pénteken délután érkezett értesülések szerint Sztálin, Churchill és Roosevelt találkozója vé­get ért. Az iráni értekezlet után török talál­kozó is lesz. Azonban sem az értekezlet he­lyét, sem a török képviselő nevét nem köz­ük. A török főváros hangulata erősen hason­lít az atamai találkozó előtti hangulathoz. Nem kell arra számítani, hogy Törökország maga­tartásában rövid időn belül v áltozás áRana be. (lokiobol jelenti a Mii): A december 3-i csatáról tokiói körök közük: A jelentés sze­rint a japán tengerészeti felderítők gépei ész- í revették, hogy angol hajóhad halad északi. \ irányba. Japán bombázó és torpedóvető re- 5 piilők felszálltak, hogy megtámadjak az el- 1 lenséges hajóhadat. A japán, gépek alacsonyan ( szállva dobták le bombáikat. Két nagy re- pülőgépanyahajó nyomban elsüllyedt. Egy má- r sik repülőgépanyahajót és két hadihajót később > süllyesztettek el. Egy nagy cirkáló és egy rom­boló oldalra dőlt. Október 27 óta, amikor az amerikaiak partraszálltak a Salamon - szigetekhez tartozó Mono-szigeten, a császári főhadiszállás jelea- í tése szerint 56 amerikai hadihajót süllyesz­tettek el, 38-at súlyosan megrongáltak. 532 repülőt lőtt le a japán légvédelem. Az elsüiy- lyesztett hadihajók között 8 repülőgépanya - hajó is van. A japánok vesztesége 2 romboló, amely elsüllyedt, 2 cirkáló könnyebb sérülést szenvedett. 138 japán repülő pusztult el. Japán jelentés a távolkeleti csatáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom