Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-12-04 / 275. szám
1943. december 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. a fürdőkérdésről. *Ugy hallottuk félfüllel, hogy a Baross Szövetség helyi szervezete is hiányolja. Megindultak: a tapogatózások, ha igaz. Mindenesetre egész örömmel üdvözöljük a megindulást, nemcsak, mert ehhen az újságban indítványoztuk, hanem, mert most is, mindig lennáKanak az akkor megjelölt okok. Még annyit .hozzáteszünk, — nem lehet sohasem elég korán hangsúlyozni —, hogy a keresztén^ élvek és erkölcs szerint kívánjuk a fürdő működését, hogy a testi tisztálkodás, edzés mellett Ikí ne piszkítsa, el ne sorvassza a lelket. A tisztaságról jut eszembe a csatornázás ügye. Ne mondja senki, annyi mindent üssze- hordtam, hogy csatornát lehetne vele r elveszteni. Annyit elismerek, a jelenlegi csatornák elrekesztésére [elég lenne. Ez azonban csupán azt jelenti: Zalaegerszegen kevés a csatorna. Pedig írásomon kívül más is akadna..., de nem folytatom tovább. Illedelmesen előadom: csatornát kell létesíteni derítőteleppel. 11a nagy: a büszkeségünk a Zala vízét illetően, mégis kicsiny ahhoz, nem a büszkeségünk, de a Zala vize, hogy feltisztulhasson. Vízvezeték. Gáz. A vízről van szó. Milyen jó lenne, ha vízvezeték szolgáltatná a vizet úri kényelem- roel? Ne mondják, túlzott az igényem. Nem annyira'az én igényem, mint a v áros közönsége kívánja jogosan, ha már föltalálták és, ha annyi más v árosban megv an. Úgy hiszem, azért vezettek he, mert hasznos szolgálatokat tesz. Én nem tudom, milyen előnyei lehetnek, hiszen Zalaegerszegen lakom. A (jgáz meg úgy jutott eszembe, hogy mesélték: Zalában van valahol a föld mélyén. Azt híresztelik róla: érték. A megye székhelyének egyelőre nem kamatozik ez az értek. Tálán nem utolsó gondolat idevezetni, hogy meglássuk milyen? Azt mondják, nagyszerűen, kényelmesen lehet főzni mellette, Azt is említették, ahol úgy kellett fejleszteni, 140 pengőből kikerült az egész évi számla. Nem is egészen a jelenlegi időben, amikor szűkre szabott keretek között, jegyre működik a háziasszonyok konyhaművészete. A fakereskedők is mennyire örülnének, hogy kevesebb számlával kellene vesződniük. Most veszem észre, csupa olyan dologról írtam, amiről mindenki beszél és nemcsak egynéhányan. Na, nem haj. Az újságírónak talán úgyis az a feladata, hogy ezekről tegyen jelentést. Igaz, suttognak még könyvtárról, zeneéletről, meg másról is. Ezeket egyelőre nem hallgatom ki. Megelégszem, hogy a magam módján, az illedelmes magatartás szabályai szerint megmutattam a mások által is elképzelt jövő útját. (Az utakról is kellett volna szólnom.) így az a megelégedett érzés van bennem: »A mór megtette kötelességét! A mór elmehet!« Ha valaki úgy véli, hiányos a mór munkája, felsorolása, szívesen veszem, ha kiegészít. Arról mindenki biztos lehet, hogy a vezetők magukévá teszik, sőt megvalósítják a terveket. A garanciákat talán nem sorolom fel. Egy gondolatot jegyzek föl csupán: akkor felszabadulnak azok az erők, akik most a háború szolgálatában állanak, akik nem akarnak »munkanélküliek« lenni, dolgozni akarnak, hogy a békében a boldog élet feltételeit építsék. * —rög. szolgálatában állanak, akik nem akarnak »munkanélküliek« lenni, dolgozni akarnak, hogy a békében a boldog élet feltételeit építsék. * —rög. Hogyan keletkezik a virágok szine? A tudományt már régóta foglalkoztatja a virágszínek keletkezésének kérdése. Eddig ugyanis ismeretlen volt, miként tevődik össze ez a színskála. Újabban azonban \V. liurkert frankfurti professzor messzemenő vizsgálatokat végzett v irágok, termések és őszi lombok színein, amely alkalommal megállapította, hogy a színskála festékanyaga a fehértől a legsötétebb színekig izolálható és kémiai ösz- szetételűek legtöbb esetben egyenlő, csupán egyes hydrogen és oxygén-atomok idézik elő a különbségeket. A színárnyalatok különböző neveket viselnek. Az úgynevezett fiavon festékanyagok a sárga színeket ölelik fel, az anthocgnok a virágszirmok festékanyagát kéI iezik a kéktől a legsötétebb vörös szín árnya- átokig. E festékanyagok lerakodása a virágok jés termések külső felületén található. a /v<r.-y Hisz' tudom nem készakarva csinálta, de a KRYPTON lámpára vigyázni kell, még elhasználtan is pénzt ér. A KIÉGETT TUNGSRAM KRYPTON LÁMPÁT A KERESKEDŐ VISSZAVÁSÁROLJA Á körülményekkel ismerős ember rabolta ki afeserföldi templomot Cserföld, december 3* Cserföld község még mindig a templomrablás hatása alatt áll. S az emberek nagy- része [megdöbbenve tárgyalja azt az elvetemültséget, hogy még a szent ostyákat is magával vitte a betörő. Mint megírtuk, a csendőrség megindította a nyomozást, amelynek eredményeképpen némileg sikerült tisztázni a vakmerő lópás körülményeit. Kedden szentségimádás volt a cser földi templomban egész nap. A szent segeltetel este volt. A tettes valószínűleg ekkor maradt a templom egyik elrejtett zugában és amikor már minden elcsendesedett, a szenteltvíztar tóból elvette a lakat kulcsát, majd felnyitotta a szentségház ajtaját, ahol akkor két szentostyával telt cibórium és egy monstrancia állott. A kisebbik cibóriumot ezután magával vitte. Kinyitotta a mellékajtó belülről záródó vaspántját és így kijutott a szabadba. Éjfélkor Alsólendváról hazafelé igyekvő cseríöldi gazdák észrevették, hogy a templom ajtaja nyitva van. Azonnal bementek és gyufával széjjelnéztek, de mivel senkit sem láttak, behúzták az ajtót. Reggel aztán, ami| kor a hajnali misét tartotta a plébános, első i pillanatban nem is vette észre a második cibórium eltűnését, csak amikor áldozásra kerül t sor. Az esetet azonnal jelentették a csendőrségnek, akik a legeréiyesebb nyomozást vezették be. Feltűnő, hogy egy szentostyát elejtett a templomban, a többit pedig magával vitte. A megállapítások szerint csakis a körülményekkel ismerős egyén követte el a lopást, mert csak kevesen tudták, hogy a lakatkulcs a keresztelő kútban van. A nyomozás [továbbfolyik és a tettesre, amennyiben kézrekerül, minden valószínűség szerint statárium vár, mert tettét az elsötétítés ideje alatt követte el.
