Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-22 / 264. szám
2. ZA L AMEG YET TUS AG I 1943. november 22«i Magyarok között pályaudvaron népét »feketeingesek hadteste« név alatt osszák be. Tagjai az olasz nép legjobb fiaiból kerülnek ki. Ä feketeingesek parancsnokául Mussolini Fi lipo Diemantit nevezte ki. Amszterdam. Kairóból ^aruk király sze- renesekívánatait tolmácsolta a libanoni elnöknek. Ankara. Az egyik török lap jelenti, hogy a londoni török nagykövet átnyújtotta a török kormány jegyzékét, ,amely a kairói megbeszélésekre ad választ. A török válasz összefoglalja a török tanács megbeszéléseit, a török külügyminiszternek ezzel kapcsolatos kifogásait. Nagy sikerrel folyt le a Katolikus Legényegylet kacagó estje i Zalaegerszeg, november 22. Megírtuk, hogy az adventi idő beköszöntése előtt a Katolikus Legényegylet és a Napsugár Leánykor dogjai együttes kacagó-estet rendeznek a szokásos Katalin-bál helyett. Az előadások délután 3 és este fél 8 órai kezdettel folytak le nagy közönség-siker mellett. Igen bájos volt Kosa Zsuzsa és farkas Mária monológja. Tiroli táncot mutatott be Nátrán Panni (és Stefanecz László, tót táncot jártak Nemes Irén és Megyeri József. Helyesek voltak a kukta-tánc szereplői: Kőrö:-y Margit, Sípos Márta, Farkas Mária, Varga Mária, ies Bab Mária. Bemutatásra került két egyfel- vonásos is, »Veronika nem megy Pestre« és a »Többet ésszel, mint erővel«. Az előbbiben Nagy Sándor, Nátrán Panni, Yass Lajos, Nemes Irén, Döme Imre, (Stefanecz László, Bodies Margit és Fendrik, míg az utóbbiban Lan- csek Ferenc, Hermán Margit. Varga Mária, Kőrösy Margit, Németh Lajos, Győrfalvay Lajos, Adravetz és Koznia Magda jeleskedtek. Magyar nótákat {énekelt Sipos Árpád és Feri cigányzenekara kísérete mellett Sipos Márta és Komáromy Lajos. Meglepetést jelentett & közönség részére Horváth László, Malkovics József cs Megyeri József rögtönzött szarna, amiben mindhárman kitűnő zenei hallásukról tettek tanúbizonyságot- . A Feili Antal bevezetője és konferálása imellett lezajlott est kellemes szórakozást hozott a közönségnek. Anyakönyvi hírek A zalaegerszegi igllami anyakönyvi hivatalban az (elmúlt hét folyamán a következő bejegyzések történtek: . Születés: Cborna Sándor községi iroda- tiszt és Molnár Erzsébet Ildikó leánya r. k. (Alsólendva), Schreiner Ferenc földműves és Mesterházy Rozália Erzsébet leánya r. k., Horváth Árpád m. kir. állampénztári tiszt és Ilur- csics Margit Csaba fia r. k., dr. Strausz Ferenc szolgabíró és József Gizella Erzsébet leánya r. k. (Alsólendva), Czuczi János kisbirtokos és Gaáí Anna halvaszületett fia, Radios József géplakatossegéd és Jámbor Margit Margit leánya r. k., Schifter Ferenc MÁOPiT tisztviselő és Antos Teréz Teréz leánya rk., dr. Kántás Károly oki. középiskolai tanár, MA ŐRT tisztviselő és Reiter Zsuzsanna János fia r. k., Szűcs Jácint kalapkészítő és Benc/.e Rozália Piroska leánya r. ,k., Nagy János ny. kör jegyző és. Lám Verona Erzsébet leánya r. k. (Vöc- könd). Halálozás: Varga Mária földműves 65 éves r. k. (Nagykanizsa), Kolompár Mária 10 hónapos r. Jel, Hozbor Lajos kötélgyártó-mester 62 éves r. k., V'arga Etel 14 éves r. k. (Nagyi- pali), Farsang Ilona 14 év es r. k., Kajtár József kiöjnyvnyomdász 58 éves j. k., Szél István községi sertés pásztói- 15 éves r. k., (Pusztamagya- ród), Hárcz Lajos. 6(> éves r. k., 1 loiv ullij Mária 6 hónapos r. k. (Győrvár). Házasságai kötött két pár: Ilóbor Gyula téglagyári munkás Bakos Jolánnal r. k., Hansági Imre ;m. kir. hadapródőrmester, okleveles bányamérnök Farkas Ilonkával r. k. (M. kir. 2. honvéd haditudósító század. Koncz Antal karp. honvéd.)., A lenyugvó nappal szemben robog a v onatunk. A sínek mellett kétoldalt jóiművelt, termékeny fekete föld, lankás dombok hátán apró ligetek, a távolban erdős begyek koszorúja és a l evegőben útjára indult ökörnyál... Valami álomszerű hangulat vesz erőt rajtam ezen a későőszi délutánon. öten vagyunk a zsúfolt vonatban magyarok, öt magyar katona az egyenruhák tengerében, amely körülvesz berniünket. Háborús földön járunk, de itt a sok egyenruhán kívül semmi jel sem mutat arra, hogy háború van. Még ia vonatban utazó civilek arcán sem látni. Az egyik kupéban gesztenyeszőke len- gyel lányok (éneklik sajátos, de a magyarhoz mégis (olyan sokban hasonló dalukat. Mintha testvérek lennénk. V alamennyinek madonnaarca van és fogadni mernék, hogy az öt lány közül jiármat Máriának hívnak. Mária... olyan szépen, olyan érdekesen ejtik ki a lengyelek ezt ia szót, hogy az ember önkéntelenül utánuk mondja: Mária... és egyszerre jut eszébe egy kis falusi templom, és valaki, Valaki, aki (otthon maradt... Hirtelen azonban (elhallgat a dal, mozgolódás támad és nem messze tőlünk feltűnik a lem be rg i pályaudvar. Az első pillanatban azt hinnéd, hogy a Nyugatira fut be a vonatod. Mihelyt kilépsz ia kocsiból, máris meglepetés ér: a bábeli nyelvzavarban egyre több magyar szó üti meg a füledet. Körülnézel és csodálkozol. Magyar egyenruhát egyelőre még nem látsz, és mégis.. . Magyarul beszél az a civil, ott az oszlop mögött, az a vaskeresztes német tizedes ,is magyar szavakat kiabál, sőt a melletted álló román közkatona is magyarul emlegeti az egyik okv etétlenkedő ukrán mili- cista felmenő rokonait. — Hát mi van itt? — kérded magadban, de egy kis köpcös ember, mintha kitalálná a gondolatod, mindjárt felel is rá: — Bajtárs, magyarok vagyunk mi is. Mi újság Budapesten? Es még meg sem várja, hogy válaszolj, ömlik belőle a szú. Elmondja, hogy Temes- várott lakott utoljára, Kikindán született, Lu- ■ goson nősült, két gyermeke van, római katolikus, végigharcolta (az első világháborút, felkelő volt Nyugat-Magyarországon, de Trianon után mégis odaát maradt. Most nyolcán vannak itt magyarok, valamennyien a román uralom alatt álló Dél-Erdélybőí. Az otthoni állapotokat nem bírván, egy szép napon felkerekedtek és holnap egy vonat Berlinbe viszi őket, ott dolgoznak egy hadiüzemben, már több, mint egy éve... Sok mindent mesél még. Bennem felébred az újságíró, jegyzem szavait és megígérem, hogy megírom. Megírom, hogyne írnám meg, egyszer még mindent megírok .. Kisebb fajta csoportosulás támad körülöttünk. Akit az egyenruhája román katonának mutat: aradi fiú, a német tizedes Brassó-; nan született. És így tovább. I íz-tizenöt ember, idegen egyenruhákban, sőt idegen népviseletben, de magyarok — valamennyien magyarok. Tört magyarsággal egy vasutas kér tőlem cigarettát, míg a/ öngyújtó lángja lobban, elmondja ő is, hogy egy tiszaparti tanyaházban látta meg a napvilágot: valahol Csanytelek es Csongrádi között. Fiatal legény volt 1914-ben, standbeli magyar katona. Egy év múlva fogságba esett» fogolytáborban élt Turkesztánban, megszökött, am a Volgánál ismét elfogták, de most már a vörösök. Ezután a sztálingrádi gyárakban dolgozott, majd egy alkalmas pillanatban újból elindult hazafelé, de itt ragadt Lengyelországban. Otthon senki sem várta, itt megnősült, i felesége két gyermekkel ajándékozta meg és bár azóta óriási orkán vonult át új hazája egén, még él.. . és vasutas... Beszél, beszél s a szeméből potyognak a könnyek. Igen ő még él, de a családja, a családjáról semmit sem tud. Elsodorta őket a vihar és ő bármennyire is szeretne hazamenni fa Tiszához, itt tartja valami vak remény, hátha. .. hátha viszontlátja még azokat, akiket szeretett. De múlik az idő. Búcsúzni kell. új vonatra szállunk, megyünk tovább. Csöndes lengyel éjt- szakában északra startunk. A nyitott ablaknál állok, nézem a csillagos eget, a Göncölt, a sarkcsillagot és hízó, erős hit árasztja el a lelkemet: A fényes csillagokat ideig-órákig elboríthatják az .élmos esőt, 'agy vad hóvihart hozó fekete fellegek, de egyszer kiderül, egyszer .műidig világos lesz és egyszer még derült, nyugodt égbolt tekint le a magyar földre is. SIKERÜLT A VADÁSZAT? Mindenfajta lőtt vadat megveszünk Telefon 60 CSÁKTORNYÁN Telefon 60