Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-13 / 182. szám
I ZALAMEGYEI ÚJSÁG Í943. augusztus 13. ! seregek Európában való felhasználásáról tárgyal. iláina. A haditörvényszék letartóztatta Velencében Montosi fasiszta párttitkárt. llelszinki. Á moszkvai béke után kivándorolt finn lakosság bö százaléka visszatért egykori lakóhelyére. Annak idején a terület gyors kiürítése miatt a finnek állatállománya i teljesen elpusztult. Most már ezt is igen nagy százalékban pótolták. Ifjabb partraszállási kísérlet Szicíliában (MTI) A szociliai arcvonalon az angolamerikai csapatok az Orlandó-íoktól nyugatra újabb partraszállást kíséreltek meg. amelyet a gyors német harcirepülőgépek a tüzérséggel együttműködve annyira szétvertek, hogy azokból csak néhányszáz ember jutott partra kevés páncélos erővel. Ezeket is körülzárták és megsemmisítették. Patton tábornok nagy tömegekkel folytatta támadásait a német biztosító erők ellen. Rendkívüli elkeseredett harcokra került sor, melyben az ellenség kikénv szeretett egv jelentéktelen helyi betörést, de a nyomban bekövetkezett ellenlökéssel elreteszelték a betörés helyét. Azr an goi-amerikai csapatok Bronternél éjszakai támadással megkísérelték az arcvonal betörését, de itt is heves tűzzel fogadták őket. Az angolszász légierő támadást intézett a tengely állásai ellen. E támadások alkalmával az elhárítás öt bombázót ,lőtt le. A német vadászok nyolcat, az olasz vadászok kilenc amerikai bombázót pusztítottak el. Csütörtökre Virradó éjszaka erős német bombázó kötelékek nagy összpontosító támadást intéztek a sziget délkeleti réfszén lévő brit és amerikai repülőterek ellen. Az időjárás is kedvezett a támadásnak. A jámadásí nagyon meglepte az angolszászokat. Világító rákétákkal megvilágították a repülőteret é3 a gyujttó és robbanó bombák ezreit szórták a repülőterekre. A tüzek hatalmas lángokkal égtek és nagy robbanások keletkeztek. A repülőgépekben és a legénységi szállásokban súlyos károk keletkeztek. A támadó bombázók mély repüléssel gépfegyv ertűzzel elárasztották ai repülőtereket és a legénység is súlyos károkat szenvedett. Lehetővé teszi a kormány a sertéshizlalásokat Anyagtorlódás miatt csak ma közölhetjük, bogy a vármegye közellátási bizottságának alakuló ülését vitéz gróf Teleki Béla főispán elnöklete mellett tartották. ,A bizottság tagjai, mint anngk idején megírtuk, a hivatali tagokon kívül Somssich Antal gróf, Horváth Gergely, Krassovich László, Németh József,, Oláh István, dr. Thassy Kristóf, D. Horváth Énre zalaegerszegi lakosok, Sándor Ferenc zalahalápi bányaigazgató és ;Mankovits István _ nagykanizsai ipartestületi elnök. Az elnök a gyűlés kezdetén Ismertette a közellátási bizottság feladatait, hogy az egyes időszerű kérdésekben véleményei nyilvánítsa és felhívja a figyelmet a közérdeknek megfelelő méltányosságokra. , Temesfői János, a .vármegye közellátási felügyelője a megnyitó után részletesen ismertette az egyes közellátási miniszteri rendeleteket, amelyek végrehajtása a bizottsági hatáskörét érinti. ( Ezután foglalkozott a bizottság a beérkezett kérelmekkel. Ezekben a zalaegerszegi Szent József Otthon, a keszthelyi Ranolder Intézet, a nagykanizsai Vince Nővérek a be- szolgáltatási kötelezettség alóli mentességet kérik, mert a kezelésük (alatt lévő kisebb területű földek csak a szeretetházak, illetve az intézetek sze'génysorsú lakóinak (ellátását szolgálja. A bizottság a kérelmek felülvizsgálata után javasolja a Beszolgáltatások elengedését. Tárgyalás alá vették gazokat a kívánságokat, amelyek szerint j \ a gazdasági cselédeket ,is a nehéztesti munkások közé kell besorolni. A bizottság a (kérelmet, méltányosnak tartja, mert ha az (ipari munkás, aki napi nyolc órát foglalkozik, nehéztesti munkásnak ; számít, ugyanolyan elbírálás alá kell venni azokat is, akik ennek a (dupláját végzik el naponta: Felterjesztést tesznek a mi;,liisz térnek, hogy az egész éves férfi gazdaság* cselédnek 60. a féléveseknek 30, a háromnegyed éveseknek pedig 45 kg pót fejadagot u t al janak ki, mint az az elmúlt évben is történt. A közellátási bizottságnak tíz a kívánsága, hogy a 'malmoknak ne kelljen ,a 2\ és 3. osztályú búzalisztet összekeverni, miért a kettes lisztet szokta a falusi lakosság íőzőlisztnek felhasználni. Ugyancsak a bizottsági tagok közül többen kérték a szénabeszolgáltatásnak a pontokba', .való beszámítását is, mért annak elvonása kétségtelen: nagy hátrányt jeleid a gazdáknak. A főispán válaszában item helyesli ezt a kérelmet, mert \ a szénabeszolgáltatás alá azok a területek tartoznak, amelyek egyébként mentesülnek a beszolgáltatások alól. \ Sérelmesnek tartják a bizottsági \tagok az újabban behozott vasrendeletet is, mert hiszen mindenki tudja, hogy a nagyobb gazdaságok nem kérhetnek állandóan patkószeget, sin vasat és egyebet, ami máról-holnapra szükségessé válhat a gazdaságban. Ezeket a gazdáikat .nem lehet kitenni bizottság elosztási rendszerének. Igaz ugyan, hogy voltak, akik üzleti nyerészkedésből vásároltak az utóbbi időben vasakat, de ennek ellenére sem leheted gazdaságokat hátrányos hely zetbe hozni. A főispán megígéri ebben a kérdésben, hogy lépéseket ítész. A főispán végül bejelentette, hogy a korábbi érdeklődésekre eljárt az illetékes helyen, hogy miképpen lehetséges az idén, a tisztviselők sertéshizlalása. 'Közölheti, bogy a napokban t rcndféljct jelenik meg. amely lehetővé teszi minden tisztviselőnek, hogy az < otthoni sertéshizlalása részére három A mázsa] kukoricát vásároljon, a nőt vi- f Szőni k gazdának heszámítanak a bc- szolgáltafási kötelezettségbe. A kikötés csupán az* hogy csak otthon hizlalhatnak a saját udvarukban. Ezt a bizottsági tagok hátrányosnak mondják, mert hiszen nincsen mindenkinek módjában, hogy saját udvarában hizlalhasson, s így ezek a tisztviselők arra kényszerülnek, hogy másnál hizlaltassák meg sertésszükségleteiket. A főispán lehetségesnek tartja, hogy ezen a téren könnyítések lesznek. FERENCJÓZSEF KiSERÜVIZ Budapesti levél Istenem, nagy út .az, amíg az ember Göcsej" fővárosából Budapestre érkezik. Nagy út s csak akkor vAllalja az ember, ha éppen szükséges és elengedhetetlen. így vagyok magam is, csak akkor, ha muszáj. Most pedig muszáj volt s mentem. y * * , A sok bolondember Irigy, szaladgál. Itt ülök csendesen a kávéház gerraszán és sokszor hangosan felnevetek, mert nevetnem kell ,aI sokfajta ember szaladgálásán. Nem is állhatom, kihajolok a terra szón és megfogom az egyiknek a karját. f — Ugyan kérem, ne molesztáljon! —- rántja el magát és továbbrolian. — Hohó kérem, nincsen semmi értelmű a rohanásnak. Bolond ember... — Bolond maga kérem! — és elrohan. Utána kapok, de nem sikerül elfognom. Bánt a dolog, mert akaratlanul megsértettem, ugyanis nem azt akartam neki mondani, hogy ; ő a bolond, hanem, hogy: általánosságban bolond ember az, aki ok nélkül szaladgál. A kív áncsiságom nem hagy és végén mégis, csak megtudom, hogy egyik ember azért szalad, mert a másik, a másik meg azért, mert}, a harmadik s így tovább ... Most mondja va- j laki azt hogy nincs igazam. Hát nem bolondok szaladgálni, amikor én itt sörözök a hűvösben ... * *- * A Mompti twpressóban várnak ránk* mondja Feri barátom és már ugrik is fel iái v illamosra. Elszáguldunk, leugrunk. \ égül is, megtaláljuk a. Rév ay egyetemi professzort. Behúzódunk hárman és beszélgetni kezdünk. A római leletekről beszél folyékonyan remek modorban, elevenen, színesen, akár csak lei kell jegyezni az egészet. Egyszer csak felém fordulva így szólal meg: — írd ‘meg kedvesem a lapodban, hogy tűrhetetlen ez a sok kifestett dáma mindé«} délelőtt itt az expressóban. Jobb lenne, h# imindannyiam . hazamennének gyermeket nevelni. Én megígértem, hát meg is teszem, megírom. íme ... t * 4 Egyr, elegáns lányr áll mellettem. Világosi ruhában. Üde és szép nő. Valahonnan csak ismerem, gondolom, amikor Feri barátom rákiált: — Kezétcsókolom Biri! Mondja, igaz, hogy' férjhez megy iés abbahagy ja a művészi pályát? Szondi Biri kitágítja amúgy is nagy sze- Írneit és alig kap levegőt. — Ugyan ki mondta, nem igaz az egész. Honnan hallotta ? így Feri: — Olvastam valamelyik lapban! Én is ránézek és látom, hogy habozik és nem egészen határozott a tagadása. S hamar kifordul az ajtón. Most v isszakany argunk a római ókorba, amikor Magyarország egyes vidékein római] légiók lépéseitől dongott iá föld. S ma csak omladékok jelzik a híres magyarországi római kultúrát, amelly el kapcsolatosan megtudjuk a professzor úrtól, hogy hamarosan olyan leletek kerülnek napvilágra, amilven sehol a világon „ Megnézzük az órát. Feri hirtelen felugrik, egy ütt átszaladunk mindhárman a villamosmegállóig és szerteszaladunk, ahány an; vagyunk. így zajlik az élet. Az Egyetemi utcánál leszállók és rohanok, mint a többi bolond 1 Cncref Lákasz.
