Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-09 / 203. szám

ZALAMEGYEI ÜJ8AG 1943. szeptember 94 2. hogy e tekintetben a tények s a kormányzat programmja bizonyságul szolgai. Szociális té­ren nincs különbség magyar es nemzetise^- geink között, de az egyenjogúság nemcsak jo­gokat jelent, hanem kötelességeket is. Köte­lességet a teíjies nemzeti hűség, lelki összeolva­dás terén, kötelességet, hogy bizalommal te­kintsünk egymásra és megértsük egymás eset­leges gyengéit és hibáit. _ A mai sorsdöntő idők 'és előre nem lá tható veszélyek áldozatot kémek&rftnden ma-/ agyartól, és itt álljunk fcneg egy pillanatra,/ (tekintetes törvényhatósági bizottság, fczaUiunk masunkba és emlékezzünk! azokról, akik a legnagyobbat, az éle­tükéit áldották a Illatáért, a nemzetért. Emlékezzünk meg közöttük is elsősorban Kor­mányzó Urunk hősi halott fiáról, aki példát adott örök időkre a magyarnak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Amikor most a nagy magyar hős férfi, példaképét idéztem, úgy érzem, időszerű a magyar any ák ragyogó mintaképéről is meg­emlékeznem, aki ugyancsak történelmi idők­ben, 300 évvel ezelőtt látta meg a világot,! a mi nagy zalai hősünk, Zrínyi Miklós húga­ként. Zrínyi Ilona, ez az asszonyi ideál, küz­delmes, nehéz sorsa ellenére, ragy ogóan tiszta életével, hazafias, önzetlen tetteivel és sok ál­dozatvállalásával nagyértékű, körökké szikrázó példa marad minden öntudatos magyar nő szá­mára. — Ezekben a sorsdöntő, nehéz és rend­kívüli megpróbáltatásokat jelentő időkben, amikor mindenki gondterhesen, aggódva te­kint a jövőbe, vegyük észre Isten Jddönös áldását, amellyel bennünket megajándékozott és gondoljunk arra, vájjon hány nemzet van Európában, amely oly zavartalanul örülhet a boldog, az erőgyűjtést jelentő nyárnak, mint a magyar. A békés és dús aratás idején eszünkbe jutott-e az a borzalom, amely minden emberi és isteni törvényt semmibevéve, békés otthono­kat pusztít, védtelen családokat írt ki, a leg­kegyetlenebb eszközöket alkalmazva a halál aratását Zúdítja a népekre. És mégis azt ál­lítom, egy, nagy magyar államférfi szavaival élve, hogy az anyagi veszedelmek helyett első­sorban a lelkiek azok, amelynek Európát szag- jgatják és ezért minden nemzetnek vigyáznia kell saját lelkére, hogy erős és tiszta marad­jon. E mai időkben tehát többet kell magunkba szá Ununk és lássuk meg, kicsinyek és nagyok egyformán, parányi emberi mivoltunkat és lás­suk meg azt, hogy e világon minden mú­landó, és hogy a hitnek ereje mennyire egye­düli, amely átsegíthet egy ilyen nehéz kor­ban. ' , j Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Látva Isten különös kegyelmét, amely- lyel az immár ötödik évébe lépett és tömeg­gyilkossággá fajuló világháborúban nemzetün­ket eddig óvta, félre kell dobnunk minden kishitűséget és csiiggedést. Kötelességünk Isten iránti mély hálával eltelve, megújuló lélekkel es törhetetlen hittel bízni a magyar jövőben, egy akarattal, egységes erővel és lankadatlan, kitartással tovább küzdeni és dolgozni, min­den áldozatot vállalni a magyar jobb jövőért. Helytállásunkat számonkérik azok, akik éret­tünk életüket adták, a mi hősi halottaink, de kötelességünk a törhetetlen bizalom a magyar jövőben már csak azért is, mert megmara­dásunk elvitathatatlan biztosítéka a magyar történelem és a Gondviselés által számunkra rendelt küldetés Európának e helyén! 1 elmarni Sándor megemlékezése Herczeg Ferencről A főispáni megnyitó után napirend előtt Telman Sándor dr. kért szót. — Az egész prszág társadalmának rokon­szenves figyelme a nem mindennapi születési évfordulóját ülő Herczeg Ferenc felé irá­nyul — mondotta beszédében —. A főváros­ban méltó módon ünnepük meg ja nagy ma­gyar író 80. születésnapját, amit azonban a nagy emberekre jellemző gesztussal elhárított magától, biztosan attól a gondolattól vezérel­tetve, amit Teleki Pál mondott egykor, hogy nem vagyunk gazdag nép, de amit ünneplé­sekre költünk, azon sokat alkothattunk volna. FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ Bármennyire ^ egyet értünk ezzel, nem ha­ladhatunk el szíó liléikül a nagy magyar író[ pályafutásának nevezetes állomása mellett. Bár­mi is legyen a mi/véleményünk írói és politikai működéséről, azt mindenesetre el kell ismer­nünk, hogy egyike legnagy obb magy ar érté­keinknek. Telman Sándor dr. ezután kronologikus sorrendben megemlíti Herczeg Ferenc alkotásai jközül a kiemelkedőket. Ismerteti (azokat a kül­földi nyelveket, amelyekre írásait lefordítot­ták, és ahol az egyes színdarabjai is sikereket értek el. — Mikszáth Kálmán óta a legjelesebb) szépprózairónk — folytatta —, aki ugyan nem magyar családból származott, de elvan igaz magyar hazafiúvá vált, hogy az bármely ik szü­letett magyarnak is dicséretére válna.. Kitért ezután arra is, hogy a békeszerződéls (után a Revíziós Liga elnöke lett és magas kora ellenére is vezeti a hazafias megmozdulást. De nemzetiségi kérdésben is példa lehet arra, hogy nálunk nincsenek elnyomva a nemzetiségek, és hogy miképpen kell ezt a hazát szeretni. Javasolta a törvényhatóságnak, hogy a nagy, magyar író érdemeit jegyzőkönyvben örökít­sék meg és táviratilag üdvözöljék. A törvényhatóság elhatározta, hogy Tel­man beszédét teljes szövegében jegyzőköny­vileg megörökíti, teljes szövegében megküldi és táviratilag üdvözli Herczeg Ferencet. Traumacher Albert felszólalása Az aüspáni jelentéshez Traumacher Albert a stridóvári körjegyzőségnél tapasztalható hely­telenségeket teszi szóvá. Szerinte teljesen sza­bálytalan és helytelen a beszolgáltatásra meg­állapított tej mennyisége. Órákig tartó út után jutnak el csak a csarnokba, ahol az illető tulaj­donosnak kell a szeparátoron lefölözni a tejét, és a sovány tejet visszakapja, ami által a gaz­dák literen kint a megállapított 45 filléres tejár helyett csak 20—22 fillért érhetnek el, a sovány' tej pedig vizes, tehát értéktelen. Rá­mutat arra, hogy a rendeletben lehetősége van annak, hogy tejtermékekben szolgáltas­sák be a mennyiséget, ami könnyen meg­oldható lenne, mert betenkint egyszer is be­vihetnék. Ráckanizsán összegyűjtik a tejet és azt minden egyes esetben kirendelt előfogatossal vitetik el a gyüjtőállomásra, ami félnapi ko­csikázást jelent és ezért a kocsis mindössze lite­renkint három fillért kap, vagyis fuvaronkint 1.50—2 pengőt. Legalább a maximális fuvart kellene kifizetni. A gabonabeszolgáltatásokkal kapcsolato­san megemlíti, hogy bár a rendelet intéz­kedik arról, hogy' helyben állítsanak fel be­vásárló szervet, mégis Csáktornyára kellett el­szállítani, ami 30 kilométeres távolságban van. Sokszor a 25—30 kilogrammos gabonameny- nyiséget is magas fuvarral kell beszállítani, holott a fuvar diját sem fedezi a beszolgál­tatott gabona ára. A Csáktornyái járásban előírt holdankinti beszolgáltatásra kötelezett kukoricát, hivatalos megállapítás szerint is, igen sokan nem tud­ták beszolgáltatni, mert nem termett, ennek ellenére 400—500 pengős büntetőparancsokat kapnak a gazdák. Ugyancsak 10 pengős bün­tetőparancsokat kapnak, akik a hónapok végéig nem szolgáltatják be a tejet, holott a rendelet lazt mondja, hogy a büntetőparancsoknak csak december 31.-e után van helyük. Kéri ezek­nek az összegeknek a visszaíizettetését. Ugyancsak szóváteszi, bogy a szénabeszol­gáltatásokkal egy keszthelyi céget bíztak meg, amely a leszállított szénát, amit a hadsereg íuárj elsőosztályúnak minősített, harmadosztályú ára­kat fizet ki. így történhetett meg az, lijogyi egy kocsi beszolgáltatott széna után a gazdá­nak a beszállítás és préselés maga 86 pen­gőbe kerül, amivel szemben a kereskedő ki­fizet 43 pengő vételárat, vagyis mázsánkint 2.50 pengőt. Brand Sándor alispán válasza Az előadott súlyos panaszokkal kapcso­latosan dr. B ra nd Sándor alispán bejelen­tette, hogy a legsürgősebben megindítja az ügyben a vizsgálatot. A tengeribeszolgáltatá­soknál valóban vettek észre hibákat és ígéri, hogy azokat a lehetőséghez képest méltányosan elintézik, ha valóban bebizonyosodik, hogy] olyan gazdákat zaklatnak, akik a beszolgálta­tásokra képtelenek voltak. Dr. Tar á n y i Ferenc csizma- és bakancs­kiutalásokat kért a mezőgazdasági munkások részére. Ugyancsak szóváteszi, hogy jegyre ad­ják a vasat. Megjön a vas, de nincsen jegy/ s így a szükséges mennyiséget nem tudják a gazdák beszerezni. Az alispán ismét válaszolt és kijelentette, hogy a’készlet lábbeUből igen csekély és ál­landóan szorgalmazzák a kontingens feleme­lését, annál inkább is, mivel november else­jétől a fakitermelés és a .mezőgazdasági mun­kák nem folytathatók elegendő lábbeli ki nem utalása esetén. Vitéz Teleky Béla gróf főispán szintén válaszol és bejelenti, hogy a tejbeszolgálta- tásokkal kapcsolatosan elhangzott panaszokat ai közellátási felügyelőséggel ki fogja vizsgáltatni. Sajnálja, hogy a bizottsági tag bevárta a me- gyegyülést, holott már régen elintézést nyertek volna az ügyek, ha személyesen .szóváteszi pa­naszait. Kér egyúttal minden bizottsági tagot* hogy a hasonló konkrét eseteket azonnal hoz­zák tudomására, hogy azonnal segíthessen. Meg­állapítja egyébként, hogy miért nem hajtot­ták végre a gabonabeszolgáltatási rendeletet, milyen alapon vetették ki a tejbeszolgáltatási kötelezettséget és a szénaügyet is. .Bejelenti egyébként, hogy a felmerült kérdésekkel hol­nap érdemben is fognak tárgyalni a belügy­miniszteri értekezleten. • Egyébként azonnal megvizsgálnak minden kérdést. A tárgysorozatot a bizottsági tagok tel­jes egészében elfogadták. Kisebb vita volt a kisgyüléssel kapcsolatosan már ismertetett Csi­szár-féle beadvány tárgyalásánál, amelyhez Szabó Károly, Horváth Gergely és Brigié vies Károly dr. szólt hozzá. Iparos hírek KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kaszás János helybeli borbélymester abból az alkalomból, hogy most van 50 éves évfor­dulója annak, amikor iparostanoncul szegő­dött el, 100 pengőt juttatott el az Ipartestület- [hez azzal a rendeltetéssel, miszerint ez fczj összeg két elhunyt iparosbarátja özvegyének adassék át. Amidőn az Ipartestület nemes ado­mányát úgy a maga, mint a megajándékozot­tak nevében hálásan megköszöni, a jubileum alkalmával őszinte és szeretetteljes szerencse- kívánatait tolmácsolja a nemes adományozó­nak. ! —-O— BORBÉLYSZAPPAN. Felhívja a testület az úri és női fodrászo­kat, hogy szappan-utalványukért a testületi iro-. dán azonnal jelentkezzenek. Nyolc napon túl a jegyek nem adatnak ki. —o— CIPÖUTALVÁNYOK BEVÁLTÁSA. A közellátási minisztérium rendelete értel­mében szeptember 1 -tői kezdődőleg a fogyasztó a pirosszínű utalványát csak iparengedéllyel el­látó lábbelikészítő iparosnál válthatja be. A bőrkereskedők tehát csak iparost szolgálhat­nak ki. Az Ipartestület iparosait az iparen­gedély számát is feltüntető igazolvánnyal fogj* ellátni. ,, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom