Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-31 / 196. szám

c71 api ßireS

—0»—

— Áthelyezések a vármegyénél. A vár* rrtegye kötelékében szolgálatot teljesítő tisztviselők között a következő áthelyezésieket eszközölték: dr. Mesterházy István pacsai azol- gabírót Perlakra, dr. Szigethy Sándor vármegyei aljegyzőt pedig a vármegye központi szolgálatából Novára helyezték a főbírói hivatalhoz.

— Megkezdik a szállodaépítést Zalaegerszegen. A tőispán értesítette a város polgár- mesterét, hogy a Baross Székház helyéin építendő szálloda építéséhez a szükséges építési anyag egyharmadrészét kiutalták. Az örvendetes értesítés következtében a Baross Székház lebontását hamarosan megkezdik.

— Nagystílű bőrtolvajokat fogtak Bala- tonfüreden. A Magyar Országos Tudósító jelentése szerint a közellátási detektívek nyaralási közben elfogták Balatonfüreden Farkas István és Farkas Gyula budapesti bőrgyári munkásokat. akik mintegy 28 ezer pengőt árultak n gyárból éjjel, ablakon át, kiadogatott bőrökből. Á bőröket sógoruk vette át mindig Ós kerékpáron elszállította, majd egyes kereskedőknek magas áron továbbadták. A közellátási hivatal 660 négyzetméter borjú- és

„ és disznóbőrt, valamint 538 kg. marhabőrt; foglalt le.

— Csaló cigányok. Lakatos Gyuláné, Lakatos Vendel és Lakatos Vendelné petőhenyei cigányok ez év tavaszán Pestről hozattak rézgyűrűket, nyakláncokat és fülbevalókat darabonkénti 40 filléres árban. Ezeket azután a falusi lakosságnak adták el aranyékszerek gyanánt 6—10 pengős árakon. A zalaegerszegi kir. járásbíróság mind a hármat csalás vétségében mondotta ki bűnösnek és egyenként 20—20 g>engő pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet [jogerős.

— Borzalmas bosszút állt egy juhászbojtár. Kovács István 31 éves balatonhenyei juhász nemrégen elzüllött bojtárát elbocsátotta. Az egyik éjjel, amikor a juhász állataival együtt tetőalá húzódott, valószínűleg az elbocsátott bojtár kívülről bedrótozta az ajtót, majd rágyujtóttá a tetőzetet. A szerencsétlen juhász a füstre felébredt ugyan, de kiszabadulni nem tudott az égő kalyibából. Hamarosan rároskadt a tetőzet is, mire sikerült (ugyan kiszabadulni, de kórházba szállítás után hamarosan meghalt. A kalyibában elégtek a jószágok is. A csendőreég keresi az elvetemült tettest.

— Vese- és cukorbetegeknél, kösz vényben és csúzban szenvedőknél egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz reggelenként felkeléskor bevéve, a beleket alaposan kitisztítja, a gyomor- és a belek működéséi előmozdítja s az emésztést 6ok esetben lényegesen megjavítja. Kérdezze meg orvosát!

— Újabb áldozatot követelt a Dráva. A varazsdi hídfőnél társai szemeláttára egy 18 éves fiatalember belefulladt a Drávába. Holttestét ezideig nem sikerült előkeríteni. Az idén már ez a tizedik áldozata a Drávának.

— A jó háziasszony előre gondoskodik' ÍŐ8ZÍ ruházatáról. Kitűnő ruhaszövetek 20-féle szép színben, 130 cm. szélességben, 50 picgi- gőtől kezdve, megérkeztek a Schütz Áruházba.

— Megszűnt a muraszombati közoktatásügyi kirendeltség. A kultuszminiszter rendeletet adott ki, amelyben a Muraszombaton lévő

I. fokú közoktatásügyi kirendeltséget október 15.-i hatállyal megszüntette. A zalai részeket amelyek eddig Muraszombathoz tartoztak, a iealaegerszegi tanfelügyelőséghez csatolták. Éz- »el sok visszás helyzet szűnik meg, ami a vármegyei tanügyi körökben nagy örömet keltett.

A kirendeltség vezetőjét Rhosóczy Rezső tanügyi előadót pedig a kultuszminiszter a szombathelyi főigazgatósághoz osztotta be szolgálattételre és vasmegyei népoktatás vezetésével bízta imeg. i

1943. aügaartas 31- '

2ALAMBGYHI ÚJSÁG

w

Délvidéki írók táborozása Palicson

— Csáktornyái tudósítónk Jelenti. —

Augusztus hó 21., 22. és 23-án tartották Palicson a délvidéki írók háromnapos táborozásukat, amelyen Reök Andor dr. főispán, a Szenteleky Irodalmi Társaság t. elnöke elnökölt.

Ez az irodalmi társaság a magyar nemzeti öntudatunk, anyanyelvűnk, művészetünk és irodalmunk fejlesztésén fáradozik. A város, a falu problémáinak, népi problémáinknak helyes, igazságos és szociális megoldását keresi, keresi és egyengeti délvidéki népünk nemzetiségi különbség nélkül, testvéri szerc- tetben, megértésben és igazságban történő ösz- szeforrásánalc útját.

Ez alkalommal az értekezlet során a magyar irodalom és a magyar nép problégnáit vitatták meg: Majtényi Mihály, Prokopi Imre, Cziráky Imre, Létmányi István, Lévay Endre,

Makny Gusztáv dr., ltadványi Sándor, Szirmayí Károly, Draskóczy Ede dr. és Dudás Kálmán, aki az értekezleten előadásával nagy sikert aratott.

Dudás Kálmán költő itt él közelünkben, Csáktornyán. Annakidején a Jugoszláviához csatolt Bácskában kisebbségi sorsban nőtt fel s a szabadkai Kalangya című folyóiratban^ kezdte pályafutását. Délvidék felszabadulása után jutott napvilágra költészete, mert a szerb’ cenzúra miatt sehol sem jelenhetett meg.

Eddig megjelent kötetei: Déli Szél (Szabadka). Vád helyett (Budapest 1941.). További kötetei most vannak sajtó alá rendezve és az ősz folyamán jelennek meg. Verseit kozlj, a »Forrás«, »Kalangya«, »Magyar Csillag«,; »Sorsunk«, »Uj Idők«. Vád helyett című kötetéből »Fiamhoz« című versét lapunk más helyén közöjük. R—e.

Felavatták a balatonfüredi emlékoszlopokat

— Balatonfüredről jelentik. — Balatonfüred, mint gyógyfürdő, kétszáz éve szolgál a betegek és üdülők jólétére. Ebből az alkalomból a Szent Benedek Rend tihanyi apátsága, mint fürdőtulajdonos, újra fölállíttatta az 1831-ben épített első kőszínház faragott oszlopait és márványtáblára a következőket vésettei: ^

»Ez a hat oszlop díszítette itt az elsői magyar kőszínházat, melyet Kisfaludy Sándor vezetésével Zala vármegye, a tihanyi apátság (és a füredi vendégek áldozatkészségéből emelt a hazafiság a nemzetiségnek 1831-ben.«

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nevében S t o 1 p a József államtitkár mondott beszédet az emlékünnepségen. Köszönetét fejezte ki a Bencés Rendnek, majd történelmi és esztétikai nézőpontból ismertette a színház alapításának körülményeit, az úttörő munkásságot s egész kulturális jelentőségét. Kifejtette, hogy ezekben a nehéz időkben gondolnunk kell arra a magyar hivatástudatra, amely a Duna-medencében élő népek együttműködését békésen és az igazi kultúra alapján biztosíthatja a magyarság méltó szereplésével. Ennek egyik fontos eszköze a nemzeti színművészet olyan irányban, ahogyan azt a füredi színház példaadása elénk tárta.

K e 1 e m e n Krizosztom pannonhalmi főapát, in. kir. titkos tanácsos mondott adtáig magasan szárnyaló beszédet.

— Áz igazság megismerésére iskolákat alapítunk, — mondotta — az Istenben fölismert jóság megismerésére és terjesztésére templomokat emelünk, a szépség kultuszát pedig a színház szolgálja legnépszerűbben. De ennek a szépségéiért sohasem szabad föláldozni az igazság1 és a jóság eszményeit. Kéri a Nem-' zeti Színház megjelent társulati tagjait, hogy ezt a szellemet vigyék magukkal társaik közó. Akkor áll a színház magaslatán, ha az evn-. bemevelés tiszta eszközeit tartja szem előtt,' s így a magyar színjátszás nemzetnevelésünk! egyik eszköze. Eljön az ideje annak is, hogy a régi romokon újat építünk, hogy Füred új; színházat kapjon.

Ezután Szekeres Bónis fürdőkormányzó jelképesen átvette az emléktáblát és oszlopsort Balatonfüred nevében.

Gazdákat érdekli

Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara állásfoglalása a vágómarhabeszolgáltatás ügyében

Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara augusztus 26-án állást foglalt a földművelés- ügyi minisztériumnak az Országos Mezőgazdasági Kamarán át kezéhez juttatott felhívására.

Az értekezleten megjelent gazdák tüzetes megvitatása után a következő álláspontot szögezte le.

Az egyes törvényhatóságok területére, valamint azokon belül az egyes községekre szóló kivetés a tavaszi állatösszeírás adatai szerint történjék, éspedig az ott megállapított mar- btarha létsannmak számos állatokra való át-y

számításával. A községekre eső létszámot azután úgy, mint eddig, továbbra is az illetékes községi elöljáróság ossza fel a gazdák között^ de nem egyes gazdákként, hanem gazdacsoportokként. Az egy-egy csoportba tartozó gazdák aztán maguk között határozzák meg, hogy, a rájuk eső állatokat ki legyen köteles beszolgáltatni közülük.

Ennél a kijelölésnél az legyen a főszempont, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű! marhákat kell vágócélra odaadni.

Azok a gazdák, akik ilyképp mentesek

Eag. sz. 69311041-42

A Keszthelyi Gyorsíró- és Gépíróiskolába

beiratások folyamatban vannak.

Tanévnyítás: szeptember 15-én.

Ajánlatos mielőbb jelentkezni.

Állami vizsga! Utazási kedvezmény!

Összes állást vállaló növendékünket elhelyeztük. Kérjen ismertetőt! Keszthely, Erzsébet királyné-utca 18— lelet on: 150,