Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-01 / 145. szám

1943. július 1. t M LAMEGY El ÚJSÁG r*”"t B. 1 A giermeh Idillt Mii un ié — mondotta dr. Szerecz Imre keszthelyi apátplébános a népművelők tanfolyamán vizeit termelési kataszterben nem jót lát. Szú- váteszi, hogy ne méretezzük túl a közélel­mezés adminisztrációját. Ehhez hozzászól Te- mesfői János közélelmezési felügyelő is. Terstyánszky Géza alezredes szóvá­lteszi azt, hogy ne legyen túlszigorú a kanca- bírálat és osztályozás. Legyen méltányos h szénakivetós, mert Zalában nincs. A marharek- virál ásókat hatósági közeg vezesse és ne a MÁSz. Kéri, hogy a tejszállítást szabályozzák, tegyék szabaddá, mert nagy on sok helyen öreg nyugdíjasok és gyermekek számára nem tud­nak tejet biztosítani. Sk uh lies Imre ménesparancsnok reflek- jtájl a lóügyre és főleg új fedeztető állomások felállítását sürgeti, hogy ezzel a zugméneket letörjék. P á l f f y Lajos a marharekvirálásokról be­szél és a MÁSz működését bírálja. Főleg azt, hogy a pénzt csak hosszú hónapok után fi­zetik ki. A közgyűlés azután egyéb ügyeket tár­Í-yal le és elfogadja a választmány jav|asf atait. 1 Bejelenti az elnökség, hogy dr. Kukuljevicl József akadémiai tanár kiadta 40. szakmun­káját az »Állattartás« -ról és azt ajánlja a gazdáknak. A számvizsgáló bizottság jelentése után új tagokat vesznek fel, majd felolvassák az egyes miniszteri rendeleteket. o71 api fii re fi — Johan államtitkár Nagykanizsán. Mint tegnapi számunkban már megírtuk, az óvó­nők kongresszusán megjelent dr. Johan Béla belügyi államtitkár is, aki a népegészségügy' legnagy obb szakértője. Az államtitkár érdekes beszédet mondott az ülésen, amelyben rámu­tatott arra, hogy' ha a család keresetképtelen, mem kell a gyermeket elvenni tőle s ezzel -szétrobbantani a családot, hanem a családot kell segíteni. Rámutatott arra, hogy az egye­sületeknek legtöbbször nincsen határozott; programmjuk, máskor meg a társadalmi egye­sületek nem dolgoznak együtt a hatóságokkal. — Utána dr. Takács László vármegyei tiszti- főorvos tartott igen alapos felkészültségről ta­núskodó előadást az ovoda és ovonő jövőbeli szerepéről. Ezután vonultak ki az előkelő­ségek a lazsnaki tüdőbeteg-szanatóriumhoz, ahol megjelent vitéz gróf Teleki Béla fő­ispán, dr. Plihál Viktor felsőházi tag és szá­mos helybeli Előkelőség is. Dr. Krátky István polgármester üdvözölte a vendégeket, Vegele Károly pedig a tüdőbeteg-szanatórium kelet­kezését ismertette. Dr. Johan Béla válaszá­ban rámutatott azokra az intézkedésekre, ame­lyekkel az államhatalom ,a tuberkulózis ter­jedését meggátolni igyekszik. Majd megtekin­tették a szanatórium berendezését és épü­letét. — Halálozás. Id. Sitkey János ny. ura­dalmi ispán folyó hó 26-án 67 éves korában Tapolcán elhunyt. Temetése 28-án volt a nvi- rádi temetőben. — Szódásüveggel végzett az apósaival. Osvát József ságvári földműves állandóan ré- szegeskedett, ami miatt állandóan veszekedett vele a család. Május 22-én ismét részlegen; állított haza az öreg, amikor ve je, Behring Antal hirtelen indulatában egy szódásüveget kapott fel és azzal sújtotta fejbe az ittas\ apósát, aki ott, a helyszínen meghalt. Behring ügyében most tartott tárgyalást a nagykanizsai törvényszék, amelynek során erős felindulás­ban elkövetett szándékos emberölés miatt más­félévi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. ~ V változás éveiben, amikor fokozott mértékben kell arra i törekednünk, hogy a belekben beállott pangást megszüntessük, va­lamint, hogy a belső szervek vérbőségét csök­kentsük, akkor reggel éhgyomorra egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvíznek va­lóban áldásos halasa van. Kérdezze rneg or­vosát ! | A zalamegf/ei Iskolánkívüli Népművelés; továbbképző Tanfoh/amának harmadik napján N o v á g h Gyula székesfővárosi tanügyi főta­nácsos »A műkedvelő színjátszás népművelési 1 feladata« ' I címen rendkívül érdekes előadást tartott meg­említve, hogy a színjátszás az egyik leghat- hatósabb eszköze a népművelésnek, nemzet- formálás, népformálás. Minden darab legyen jó, nemzeties, legyenek benne a szavak he­lyesek, ezeket meg kell magyarázni. Fontos a darab előkészítése. Amilyen jó hatású a jó darab', annyit ronthat a rossz darab. Sajnos, kevés alkalmas darabunk van, azért ügyelni kell a kiválasztásnál. A továbbiakban fejtegeti a darab és az előadás előkészítését, a társa­ság megszervezését, a megfelelő, változatos műsor összeállítását. »A népművelő társadalom szervezete» című második előadásában kiemeli, hogy Krisz­tus volt a legnagy obb népművelő, az ő kora óta nem volt a világon soha olyan megráz­kódtatás, mint most. Beszél a középkor ki­hatásairól és ismerteti az összes korszakot, azoknak ideológiáját és filozófiáját, kifejti a darwinizmust, foglalkozik a liberalizmussal, szociálizmussal, demokráciával és behatóan fog­lalkozik Mussolini és Hitler államalkotási el­gondolásaival. Részletesen ismerteti a dopola- vorot, minden embernek joga van a pihenés­hez és munkához, jóléthez. Olaszországban a népművelés az alkotmány fundamentuma. A keresztény' és nemzeti kultúra, mindenkinek joga van a nemzeti kultúrához. Minden nemzet a maga sajátos nemzeti kultúráját lendítse fel. A jól szervezett szabadidő-felhasználás a jó népművelés. Mi is a családi életre építsük a nemzeti életet. Dolgozó ember találjon kellemes ott­hont. Beszélt a sok egyesületről, szerinte min­denütt csak egy legyen, ne f orgácsol ód janak el az erők. Szakmunkát csak szakember végez­zen és az vezessen. Fontos a népművelésnél a szakképzettség. Felhívja a jelenlévőket, hogy támogassák a népművelő társaságot és akkor egy boldogabb jövőt építhetünk fel. Szerecz Imre dr. apátplébános »A népművelő és a családvédelem« címmel tartotta meg igen nagyhatású előadását, mint gyakorlott nevelő és pedagógus. Egy milánói példával mutatott rá, hogyan szeressük a gyer­meket, kifejtette, hogy Olaszországban van a gyereknek legnagyobb kultusza, ott külön gyermek szalonok, bútorgyárak, játszóterek stb. vannak. A gyermek a nemzet főalkat­része, nemzeti kincs. Rámutat arra, hogyan •wvMwmmmmmffwwwwwwwwv» I; Mindenféle vadbőrt: siarwast, őzet, macskát, j; pézsmát, borzot, nyári ! j rókát, nyalat ;! a legmagasabb napi áron megveszek. \ \ i; RADU DEZSŐ tintát- j: Zalaegerszeg, ;! Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. ! j neveljük a gyermeket, az maradjon a szülei környezetében, legyenek testvérei, ezek kö­zött egyenlő elbánás legyen, ne majom-szere­tet, az árt; a gyermek játszón mennél többet és változatosat. Ne halljon ismeretlen fogalmakat, mert kutat utána, jó példákat, be­szédeket halljon. Távol kell tartani mindattól, ami nem neki való- Ne kéiu/szerítsük felnőttek munkájára. Felnőttek társaságába nem való. Ne­veljük bele a szülői tiszteletet, az apai tekintek/1, a felebaráti szeretetet, a gyengédséget, azért a gyermeket nők vezessék, mint a cserkészek far­kaskölykeit is. Oltsuk be az Istenség fogalmát. A karácsony, mint a kö­zösség szimbóluma lebegjen előtte^ Ünnepeltessük meg a névünnepeket, ezzel érzi a családi közösséget. Sze­rettessük meg az Istent, vigyük temp­lomba, szerettessük meg az iskolát, a tanítót, a tantárgyat, fejlesszük a tör­ténelmi érzékét. Válogassuk meg a társakat, a környezetet. ^ (Nagy taps fogadta az előadást.) Szabóné Veress Jolán írónő »A finn népművelés«-ről beszél. Rá­mutat, hogy Finnországban ismeretlen foga­lom az egyke, pedig hát ott is van nyomor, fekete kenyér, háború és szenvedés, ott sem élnék jobban az emberek, mint itt. Finnország­ban csak a gyermekekért élnek és csak a gyer­mekek útján férkőzhetünk az alacsonyabb mű- veltségűekhez. Ez hiányzik nálunk az egyke* vidékeken: nem tudják, miért élnek. Nekünk át kell adni alkotásainkat az utódoknak, ezért élünk. Részletesen foglalkozik a Kalevalával Beszél a népfőiskoláról, azok hivatásáról. A finnek sokat dolgoznak, a gyermek is min­dent megtanul. Megtanulták az erő kihasz­nálását és azért gazdagok. Ott volt a leg­első földreform. Kivágták az erdőket, lecsa­polták a tavakat és munkájuk révén így ju­tottak földhöz. A népművelés az építés ná­luk. A kultúrát bevitték a legkisebb kunyhóba. Beszélt a Márta egyesületek áldásdús műkö­déséről; annak szervei mindenhová mennek, segítenek, példát adnak, versenyeket rendez­nek, ki a legjobb háziasszony, H a legjobb! szakács, kinek az udvara legtisztább stb. ég így nevelik a népet. Ezért nincs egyke. Végül rámutatott, hogy a legnagyobb népmjűveló Männer heim tábornok, aki megalapította aa ifjak gazdasági és földműves szövetségét és így tömörítette az ifjúságot munkára. Zúgóí taps honorálta a kiváló előadást, amelyet tu­lajdonképpen szószerint kellene közölni és az egész országban példaképül odaállítani és meg­valósítani. Takács József somogymegyei népmű­velési titkár gyakorlati alapon mutat rá, miként kell ered­ményesen népművelést folytatni. A fő kérdés mit, mikor és hogyan adjunk elő. Mit akarunk elérni és mivel? Ehhez irányul a módszer., Többet kell elérnünk és főleg a leiekre kell hatni. Az emberek lelkét kell emelni. Az elő­adandó anyag nem lehet magas tudomány, nem lehet iskolaanyag, a mindennapi életből vett dolgokat kell, könnyen, érthetően, elké­szültén, tömören, esetleg megmagyarázva, elő­adni. El kell készíteni egy munkát orvét* le-» hetőleg helyi vonatkozású dolog legyen. \z előadásokat ma folytatják. > _J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom