Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-14 / 183. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG mammmmmmmmmmmmmmSK 1943. augusztus 14. v közben egy órát töltöttek el nálam. Persze rajtuk kívül sokan mások is meglatogalttak itteni kúriámban, így Józstet főherceg ea vitéz József Ferenc főherceg es Anna főhercegasszony, aki hallatlan humoros es szellemes asszony! A muveszek közül igen so- kan voltak már nálam: Csatho Kalman es neje Acél Ilona, Gusztáv Fröhlich és ak­kori neje Alpár Gitta, Bajor Gizi és a férje. Tőkés Anna és a férje. Bajor egyéb­ként gyakran meglátogat, L á z á r pedig a muh héten volt itt. — Mennyi időt tölt itt évente Kegyelmes Uram ? — Ahogy az idő engedi, sokszor három hónapot is. — Mivel tölti az idejét? — Ilyenkor dolgozom, mert én is úgy vagyok, hogy akkor dolgozom, amikor sza­badságon vagyok. Két darabot is írok. Az legyik a Fecske és a denevér, a másik az| Arany szárnyak. , — A Nemzeti kapta a darabokat? — Nem. A Vígszínház. Az előbbinek csak négy szereplője van. Tele van drámai feszült­séggel, így csak a kisebb Pesti Színház szín­padára alkalmas. A másikban tulajdonképpen Zrínyi Honának állítok .emléket. Ennek a fő­szerepét Lázár Mária játssza. Bemek iegy asz- szony ez a .Lázár. Neki való szerep lesz. — Persze voltak aztán nálam látogatóban Z i 1 a h y Irén és .férje B e ne d e k professzor, Kelemen I^ps-esztom főapát, aki igen ked­ves barátom, C erűt ti volt olasz nagykövet. Igen nagyra értékelem a Hellebronth Helena iés Berta nővérek látogatását, akik nagyképes­ségű festők. Mindketten Amerikában élnek. Egyébként, mint emlé|kezete3, annak idején; Bóra szenátort nagy , propagandáért ján meg is festették és eközben .világosították fel a ma­gyarság sorskérdéseiről. Teljesen nekik kö­szönhető aztán Bóra nagy magyarbarát pro­pagandája. Hűtlen vagyok a müveimhez... — Hány művet írt eddig, Kegyein es. Uram ? — Nem tudom. Én nem tartom statiszti­kailag nyilván a műveimet. Én tulajdonkép­pen hűtlen vagyok a munkáimhoz. Egy ki­csit mindig szégyellem és nem vagyok velük megelégedve. Negyven kötet gyűjteményes munkám jelent meg, de azóta is néhány. Most egy hatalmas kanyarral visszatérünk Zalába. És elmeséli Herczeg Ferenc, hogy egy­szer járt már Zalaegerszegen is, a Göcseji héten, ott beszélt is. Igen derék embert is­mert meg Body alispán úrban, aki erre az ünnepségre felkérte. — Ahogy mentem végig a vármegyén, az volt az érzésem, hogy egy hatalmas park­ban járok, mert az egész megye olyan, minti egy park. Nagyon szép megye! Keszthelyre VÉDJE VETÉSÉT ABAVIT-tal! Univerzális száraz és nedves csávázószer. A régi bevált minőségben szállítja a növényvédelmi osztálya Budapest, VI. Eötvös*u. 25/a. sz. és kirendeltségek, továbbá minden Hangya Szözetkezet. . > v*r , í ; pjv- l ■ ! • an ] - i.... | . 1 -j . lifeT&Li Áu >;&■>. •• - í J.' iMa*. íi ) tv J 1 * u Figyelem! Figyelem! Mielőtt bent lennénk a télben, tűzifáját fü részeltesse fel géppel, a torlódást elkerülve, ideje most jelenkezni érte: Toplak, húsüzemben, vagy Tüttőssy utca 4. egyébként többször is járok és ahogy a kol­lega úr mondja, hogy Nyári Egyetem is van, azt is meglátogatom valamelyik nap. Őszinte szavak a filmről — Mi a Kegvehues Uram véleménye a magyar filmről? — A magyar film nem találta még meg önmagát! Pedig, hogy mi magyarok tudunk, azt mutatják azok a híres rendezők, akik1 külföldön csinálják a filmeket. Mi most még ott tartunk vele, mint a vasút feltalálásakor, amikor a postakocsikat használták fel. A film most tulajdonképpen belekapcsolódik a szín­házba, holott éppen ott kellene kezdődnie, ahol a színház befejeződik. — Nem tartja a legnagyobb író káros­nak a napjainkban tapasztalható irodalmi in­váziót ? i — Nem. A közönség csak nyerhet belőle. A férgese meg úgyis elhullik. — Kit tart a legnagyobb író-ígéretnek? — Én nem szeretek írótársaimról nyi­latkozni. Különben sem szeretem a vitatkozó írókat, mert a vitatkozással csak az iroda­lomnak és maguknak ártanak! Amikor meg az önmaguk körüli dicshirm- nusszaí eltelt írókról szólunk, csak megfon­toltan legyint, miközben már gyalogosan ka­paszkodunk fel a szigligeti hegyoldalon. Jel­lemző, hogy hátul a kezében lóbálja a bot­ját. Fenn*a Farkas-v illában pedig az Uj Idők indulása körüli harcokról emlékezik derűsen a magyar irodalom nesztora. Nevetve meséli, hogy Brekii Sándornak annak idején naponta két-három ötlete is volt, de egyiket sem le­hetetett megvalósítani belőle. Lepihenünk és új badacsonyit kóstolgatunk. Előttünk vég­telen tükörré simul a Balaton fodros felszíne, mintha közelebb jönne a ,túlsó part, amely itt, mint mondják, vagy nyolc kilométer. Köz­ben szőlőkarók, női írók, ia balatoni halászok kerülnek szoba. Az ember lelke csordultig tev lítődilc a természet remek nagyszerűségével.. — Csodás innen a kilátás — sóhajtja He. czeg Ferenc. — Színpompásan pazar. Soha nem láttam ilyet — gondolom én és akaratlanul össze-, hasonlítom a Nagy-Dunával. ( .. Az autónk nagy kanyarral v isszafelé szalad és előttünk piheg már a megsebzett Ba­dacsony. Valahogy úgy Játszik egyet gondo­lunk, mert a Kegyelmes Lr rátér a Bada­csony ügyére. Megtudom tőle, hogy mint felső­házi tag, évekkel ezelőtt javaslatot terjesz­tett elő a badacsonyi bazalt-termelés eltil­tása ügyében. Ebben az ügyben határozatot is hozott a felsőház, de ennek ellenére a ba­zalt kitermelés továbbra is folyik, holott bel­jebb olyan területek vaníliák, amelyek táj- szépség szempontjából nem jelentenek sem­mit. — Egyszer egy svájci tudóssal beszéltem — emlékezik vissza —, aki azt mondotta,, hogy ha a budai halászbástyát lebontják és felhasználják az anyagot építkezéshez, az nem nagy baj, mert ahelyett lehet építeni, de a badacsonyi hegyet már nem lehet többé visz- szaállítani! Valahogy ígv is érezzük és önkénytelenül is felötlik bennünk, vájjon ki es miért nem tartja be az egykori határozatot, miért kell tönkretenni a badacsonyi panorámát? Vagy semmi sem szent, ha üzletet lehet belőle csi­nálni? Annyi bazalthegy van az országban, miért éppen a badacsonyit teszik tönkre? — Nem érné meg a távolabbi hegyeket kiter- kitolai, azl pedig meghagyni olyan eradatjj szépségében, ahogy évezredek alatt kialakult? A vármegyének is érdeke lenne komo­lyan közbelépni.! füzekkel a gondolatokkal bajlódom még hosszan, amikor Tapolca felé indul velem a könnyed motorvonat. A Balaton sima tükre felett már néma csend van. lassan eresz­kedik alá és közeleg felénk a pára függöny; éj­jelre gondosan eltakarja tükrét, hogy aztán; annál tisztábban láthassa meg magát a reg­geli vándorút elején a vén Nap, amely most tekint vissza valahonnan az egyik kialudj vulkán mögül. Gyenge sugár-karjával vissza­ült és rámutat egy elkésett vitorlásra, amely mint az esti szent jánosbogárka csillanik meg a szürkülő háttérben. Kialudt ezzel a tUa-1 latoni élet, a sok üdülő ember pedig hala­siét. A Kegyelmes Ur és kedves unokahuga is autón kapaszkodnak fel a hegyoldalba, a nyári csendes szigetre, előbb azonban mégegyszer felemeli a karját: — Viszontlátásra! — mondja kedvesen. Én ebben a pillanatban boldog sejtelem­mel vagyok tele, mert érzem, hogy Herczeg Ferenc, a nagy magyar író sem testileg, sem. szellemileg nem nyolcvanéves. V alami csaló­ka játék csak a feje felett elmúlott nyolc év­tized. — Viszontlátásra Kegyelmes Úriam! — állok megbűvölten és tudom, hogy még ta­lálkozunk Badacsony-Lábdihegven, ahol ae együtt töltött fél nap alatt egyetlen pillanatig sem akart más lenni, mint, ahogy mondta^ Kolléga Ur! Szakái Ferenc. ********************************** Tájékoztatás a zalaegerszegi M. Kir. Téli Gazdasági Iskola működéséről \ árosunk eme új, szakoktatási intézmé­nye — amelynek szervezést munkálatai csaki nemrégiben indultak meg — azt a célt tűzte maga elé, hogy' a kisbirtokos szülők gy erme­keit hazafias, valláserkölcsös nevelésben ré­szesítve, kiképezze a korszerű gazdálkodás, minden ágazatában, hogy az iskolából kike­rülve, akár a szülőik, akár saját gazdaságu­kat okszerűbben kezelhessék és ezáltal az any- nyira kívánatos eredményesebb gazdálkodás­ban jó példát mutathassanak. A tanítás két tanévre terjed, mégpedig úgy, hogy novembertől március közepéig — amikor a gazdasági munkák szünetelnek s így a szülői ház a tanulók munkaerejét jobbanj nélkülözheti — elméleti oktatás folyik az is­kolában, március közepétől novemberig pe­dig a tanulók otthon végzik munkájukat s itt látogatják meg őket az iskola tanárai több- ízben is, hogy' részükre a szükséges gyakor­lati oktatást és útmutatást megadják. Az is­kolát sikerrel végzett tanulók — saját ter­ményeikből rendezett kiállítás és termelési; verseny után — a második gyakorlati félév befejezésével aranykalász-jelvényt és bizonyít­ványt kapnak, amely feljogosítja őket a tör­vényesen védett »arany kalászos gazda«, cint használatára. Az iskola, amely mint mezőgazdasági szaktanácsadó állomás is működik, a hozzá; fordulóknak akár élőszóval, akár írásban in­gyenes szaktanácsot is ad a mezőgazdaság kö­réből felvetett kérdésekre, tamiléit levente­kiképzésben is részesíti, sőt a helyi viszonyok­nak megfelelően időszakonkiut különféle gaz­dasági tárgyú tanfolyamokat is tart. Tervbe vette azonkívül városunkban háromliónapos téli gazdasági tanfolyam tartását is, hogy] ezüstkalászos gazdáink számát növelhesse. Az iskolában a tanítás teljesen ingyenes. A behatáskor fizetendő mindössze 30 P el­lenében a tanulók megkapják az előírt forma­sapkát, tov ábbá a háromkötetes Gazdaságtan című könyvet, amely a mezőgazdasággal kap­csolatos összes ismereteket felöleli, sőt a gaz­da ''általános tudnivalóiról is tájékoztatást nyújt, valamint az írásbeli munkák végzésé­hez szükséges füzeteket, írószereket é# tanul­mányi értesítőt. A felvétel kellékei: földművé» ortdeMbSl

Next

/
Oldalképek
Tartalom