Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-05 / 148. szám

1943. júKus 5. '

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG

A zalamegyei iskolánkívüli népművelés 5-ik napja

Tamás József népművelési titkár elő- jadásábaii azzal foglalkozik, hogy mesedélutá- liokat kell szervezni a gyermekek szórakoz- ifatására, mert nem mindegy a gyermek szabadidejében mivel foglalkozik.

Mitaalovieh Géza tűzrendész éli felügyelő

:»A háború és népművelő« címen beszélt erről , ja kérdésről, már a csecsemőbe bele kell oltani a hazaszeretetet. az összetartozandóságot, a felebaráti szeretetet. ezáltal megvédjiik a belső frontot, amely éppen olyan fontos a nemzet Szempontjából, mint a külső. Csak fegyelmezett belső front, aminek egyik legfontosabb eszköze a légvédelem, amelyre fel kell készülni. amit meg kell jó! szervezni, amely megteremti az összetartást. Ismerteti aztán a légvédelmi töm ényt, azok rendelkezéseit. Min- ídenkit a belső front védelmére hív fel.

Dr. Vidaes Aliadá

filmbemutató kapcsán ismerteti a film történetét, annak keletkezését, a kamara obsku- rától a mai hangosfilmig. Ismerteti a hatását, amelyet a film jó és rossz irányban kifejthet. Gyermekeknek gyilkosságokat stb. tartalmazó filmet ne mutassunk, a hatóság ebbe úgyis beleavatkozik. Beszel a film-ellatasrol, gyártásról, az filmen bemutatja, beszél a kul- jtúrfil mrői. ezek céljáról és közönség, formálásáról.

Este az Uránia mozgóban bemutatásra Iderült a »Harmincadik« című film, zsúfolt ház mellett.

Mikk Károly imnaközi népművelési! titkár

rendkívül értékes előadásban rámutatott arra, hogy téves fogalmak vannak a Muraközt illetőleg, amelynek 111,300 lakosa van és szőlő- gvümölcstermeléssel foglalkoznak, amelynek őslakossága elszlovénesedett horvát, szlavón, stejer, stb. szorgalmas, törekvő, a háború előtt idejárt dolgozni, megkereste a gabonáját. Szeret dolgozni, de felhasználták politikai ütőkártyának, ide-oda dobták, egy más ellen uszították, ezért bizalmatlan lett, nehezen melegszik. Ismerteti a most folyó nevelő munkát, a Muraközi Közművelődési Egylet működését, amelynek népművelési alosztálya is van., Rendeznek határjárást, falunapokat, mindenféle háziipari stb, tanfolyamot, könyveket adnak ki. újságokat, nevesebb munkákat fordíttat- nak le. Igazi muraközi nyelven írt könyveket állnak ki. Ismerteti a nehézségeket, főleg azt, hogy egyházilag Zágrábhoz tartoznak, ami igen sok visszásságnak az alapja, többek között az eredményes népművelést is gátolja.

Titán József népművelési titkár

a vend-vidéki népművelést ismerteti. Tisztázza a vend szó fogalmát, hogy a vendek, magyaroknak érzik magukat, hiszen az első templom is magyar volt, amely a X. században magyar ember által épült. Vendvidék a Mura és Bába szögben. 20 kilóméteres sávban fekszik. 100.000 lakossal, részben katolikus, részben református, lélekben magyar. A templomuk falait is magyar szentképek díszítik, sok igen neves magyar kerül ki soraikból. Rámutat a viselet részbeni magyar jellegére, sőt küldtek a magyar parlamentbe magyar ének hallatszik ma is a kukorica-fosztóban. Sok a család és a magyar kivándorolt vendek) Amerikában is megtartották ősi jellegüket, magyai' érzésüket. Muraszombatból a felszabadításkor kiverték a hazaárulókat és a magyarok mellé álltak. A magyar katonai hatóságokhoz vonultak be és nem hallgattak a plakátokra, a fenyítésekre sem. Ez a népi ösztön volt. Ezek aratni jártak a Ivekében, sokat dolgoztak, módosak voltak, de a jugoszláv ok tönkretették, ők táplálták gazdagságukkal jugoszláv iát. Állattenyésztéssel foglalkoztak. de az is leromlott, magyar tenyészállatokat vettek. A jugoszlávok kivittek egyes csoportokat és mint vendeket mutogatták magyar viseletben, magyar énekkel és ezáltal! az erkölcsök is meglazultak, mert férj és feleség távol éltek egymástól. Magyar kézen van a fehérnemű é§. húsgyáruk is, egy éh b iparuk- mellett. Rámutatott a mostani mozgalmakra, tanfolyamokra, stb. Köszönetét mondott nagy taps közepette dr. Kukuljevic Józsefnek, aki két télen át lejárt gazdasági előadásokat tartani, igen nagy' sikerrel. Beszélt a vándortanfolyamokról, filmről stb. ,és a jövő münka- programmról. Igen nagy taps fogadta az előadást.

Vértessy /íme !c enyei igazgató- aníló arról beszélt, hogyan kell "népművelést csinálni, egészséges nemzeti közszellemet kell alkotni, magyar kalevalát, vagyis a ^magyarság bibliáját« ebben legyen a legjobb költők műveiből olvasmány, vers, mese, festmények, mezek, ezt csinálja meg a névtelen tanító, mind csináljuk, adjuk a legjobbat, ez vezérfonál legyen. Mindenki jár u,j on valami eszmével hozzá és közösen csináljak meg. Az adatokat eszméket küldjék Letenyére, az ő címére.

Dr. Patakv Mária

a nagy népművelő, a nők szerepéről beszélt a népművelésben. A nőnevelés legelső feladata: a magyar nő kialakítása. Van nemzeti és általános kultúra. Az a fontos, mit tud az ember. A másik kérdés, »Milyen az asz- szonyV«, nem hogy mit tud otthon, bár ez is fontos, mert ez a tudás, amihez sok tartozik, már sokszor volt a családi szétesési, válás oka. Fő az asszony' lelki megalkotott- sága, mert ez a nemzet politikájára vau nagy kihatással, hogyan irányítja,, befolyásolja a férfit.

Ismerteti a magyar háziasszony jó és rossz tulajdonságait, a fontos, hogy tiszta, logikusan gondolkozik, gyorsan dolgozik.

Beszélt a falun található társadalmi hibákról. A továbbiakban a magyar jellemvonásait ismerteti. A magyar asszonyból hiányzik a szerénység. A nemzet lelkét csak a nő utján tudjuk megmenteni.

Második előadásában a zenének nevelő hatásáról beszélt, amelyről Goethe azt mondta, ez a legértékesebb művészet: folyton változik, változatos érzésből fakad, azt tükrözi vissza a nép, leikéből jön a népi ének. zene. dal, csak a vallásos ember igazán zenei érzékű A vallás éj? a zene mindig együtt jár és keresi az Istent. Ve falusi ember az Istenséggel kapcsolatban van, azt mutatja éneke, zenéje stb. (égi hangok).

Bunda, boa akkor jó, ha

Lak; szűcstől való

Bundáit mérték után, mikádók bélelése és

gallérezása legolcsóbban

iQXaky Sándor

szficsmesternól készülnek

ZALAEGERSZEG BethlenjGábor-u. 5. sz.

— Kézzel fonott, szövött és festett, tiszta kenderárúk szép színekben érkeztek a Schutz Áruházba. Női és férfi kabátkára, shortra, valamint bútorszövetre alkalmas tarka mintázatban. Schütz Árúház.

Búcsú

i.

Egyik asztalnál egy szükeuhás, keskeny- bajszú 1 iataiember ült. A táncolókat figyelte. Szemei gyönyörködve szegeződtek egv pompás termetű. ringó derekú leányra. Piros mellest viselt, lebe; ruhája röpködött, amint egyet-egyet pöndörült. A leányka parasztlány,, a táncosa egy nagy csizmás, esetlen parasztlegény. Sehogysem illenek össze, a lány a finom törékenységével, a legény a durva darabosságával.

A fiatalember kihörpintefte borát, a cigarettavéget eltaposta s pillanat múlva az előbb szemlélt pár mellett hajolt meg:

— Szabad ? /

A lány a fiatalember vállára tette zsebkendős kezét. Milyen szép hímzett kendője van — állapította meg, s belenézett a lány szemébe. A kék szemekben csodálkozást látott. A lány a mosoly gó száját rendesre igazította, s halkan, félénken mondta:

— Miska . ..

A fiatalember elámult:

— Margit, Margit! Te vagy?

— Eri, — mosolygott ismét a leány — szép tőled, hogy megismertél.

— Hosszú idő, bosszú idő ! Nagy lánv lett belőled.

— Belőled pedig bajuszos férfi. Nem is férfi, hanem úr. Finom városi úr.

— És ez a finom városi úr örül, hogy. találkozott a* gyerekkori emlékekkel.

A csárdásnak vége lett, a párok egy- másbakarolva sétálni kezdtek. Margit belekarolt Miskába.

— Emlékszel még erre. a kendőre? — kérdezte komolyan, a hímzett zsebkendőt mutatva.

— Emlékszem — mondta csodálkozva a fiú és elgondolkozott. Rövidnadrágos, mezítlábas gy ermek volt, Margit kékszemű, szőke teremtés. Ila szembekötőst játszottak, Miska szemét Margit kötötte lie, mindig avval a a kendővel. Ha fűzfából sípot faragott (éa megvágta a kezét, megint Margit jöhetett a kendővel. Megszorította a kislány karját és mentek, sétáltak, úton, pázsiton, a csillagos, holdvilágos éjben. Csak akkor álltak meg, amikor a folyóhoz értek. Még a régebbi fűzfabokor is megvan. Annak a tövében leültek.

A folyó halkan hömpölygőit tova. visszatükrözte a holdat, csillagokat. Friss széna- illat töltötte be a levegőt, éppen úgy, mint akkor régen ... A csend ... a lev élzörgés .. . Milyen jó is egy kevéssé megszabadulni a városi zajtól.

— Emlékszel? — kérdezte a leány — itt montad először, hogy szeretsz?... Itt ezen a helyen.

— Emlékszem, kedves — és átfogta a lány derekát.

— Itt mondtad ,,bogy én leszek a feleséged.

— Itt mondtam, emlékszem. — Megfogta a lány arcocskáját és gyengén megcsókolta. — Itt mondom ’mégégyszer, most is.

A fiú mindjobban hév ült, tüzesedett. Mikor a csókjai szenvedélyesebbek lettek, a kislány fölugrott.

— Jaj! gyere, már biztosan kereslteik bennünket, soká voltunk távol. — s megindult a harmatos úton. A fejét lehajtotta.

— Mire gondolsz most? — kérdezte a fiú.

— Arra, hogy a városiak máshogyan szeretnek.

Margitkát táncba vitték. Miskának társasága akad: a jegyző, két lányával. Azokkal lett elfoglalva. Keringő következett. Azt mondta:

(Folytatjuk.)

FIZESSEN ELö

/ A ZALAMEGYEI ÚJSÁGRA! J