Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-30 / 144. szám
# 2 ZA.LAMEGVE1 ÚJSÁG Szinyei-Merse J vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyitotta Keszthelyen a névművelők tanfolyamát Keszthely. június 28* A Zalamegyei Újság kiküldött tudósítója. 'A magyar iskolánkívüli nt5j»nn'í \ elésnek! 120 lelkes munkása gyűlt össze vasárnap este Keszthelyen. hogy nemzetmentő* munkájához új erőt merítve, tudását szélestíse. a lehető legnagyobb felkészültséggel láthasson az ősszel sorsdöntő fontosságú feladata betöltéséhez. Ismerkedési este voh. Százhúsz lelkesj. magyar szívének eg v be d óbb an á sa. Melegszívű emberek összemelegedése. A hűvös nyári este még közelebb hozta egymáshoz a lelkeket. Mintha Adv szelleme lebegett volna felettünk: »Itt valahol, ott valahol, négy-öt magyar ösz- szehajol.« Négv megve népművelési titkára, négy déldunántúli magvar vármegye tanfelügyelősége. tanítóságának, papságának színe-virága ülte körül a fehér asztalokat. Másnap délelőtt 11 óra után érkezett meg a magyar népművelés országos vezérkara, élén S z i n y e i - M ers e Jenő miniszterrel és I la lile is s János államtitkárral. A magyar agrikultúra fellegvárában, az ősi Georgikon modern székhazának dísztermében köszöntötte Brand Sándor, Zala várvármegye alispánja az érkező minisztert. A meg jelentek közül megemlítjük vitéz gróf T e- le ky Béla főispánt. Tér be ez Miklóst, dr. Schmidt Jenő főjegyzőt, vitéz Tamásy István polgármestert, Keszthely részéről: plébánosát. dr. Szere ez Imrét, a premontrei rend több tagját, az akadémia tanári karának képviselőit és dr. Kukuljevicz József ny. akadémiai tanárt, a megye egyik leglelkesebb népmű V elő j é t stb. Az alispán beszéde Brand Sándor alispán meleg szeretettel üdvözli a nagy kultuszminiszter, gróf Klé- belsberg Kunó utódát és kedves kötelességének tartja, hogy beszámoljon a zalai iskolánkívüli eredménye, hogy az anvagehíűség útjáról ról. Emiek a munkának a legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy az anyanyelyűség útjáról visszavezette Zala népét a szellemi és erkölcsi művelődés útjára és ennek beszédes bizonyítéka, hogy a most dúló világégésben soksok zalai vitéz utolsó óráit megenyhítette az édesanya, a feleség, a gyermekek szerető könnyes símogatása. soha vissza nem kerülhetnek az édes hazai földre, de uevifk örökre ragyogni fog a zalai faluk hősi emlékeibe vésve. Felgyújtva ragyogásával mindörökké az utódok hazafias önfeláldozásának tüzét. Bejelentheti, hogy Zala népe Deák jelszavához tartja magát, ahhoz a jelmondathoz, amellvel ő, mint a zalai népművelési bizoltÖltözködjünk sag elnöke, két évtizeddel ezelőtt megnví- totta az első zalai népművelési 'tanfolyamot: «Nem tartja jó embernek, jó magyarnak azt. aki ezt a sokat szenvedett hazát kevesebbre becsli 3 ;a világ leggazdagabb. leghat dmasaáb és leg- boldogabb országánál.« Szerető istenhozottal köszönti a minisztert. A miniszter köszöneté Szín y e i - M erse Jenő miniszter há lás szívvel köszönte meg Brand Sándor alispán szívbőljött üdvözlő sza\ ait. öröm és megnyugvás tölti el lelkét a zalai népművelési munka nagyszerű eredményeinek hallattára. Meggyőzték őt az alispán szavai, hogy itt a népművelés szép, de nehéz munkája a legnagyobb megértéssel találkozik. Meleg érzésekkel jött ebbe a történelmi vármegyébe, amelyben egy nagy mecénás, gróf Festetics György korát megelőzve megalapította a Georgikont. az okszerű gazdálkodás tanintézetét akkor, amikor — Anglián kívül — ilyen intézmény még nem volt széles Európában. Alapítását Európa-szerte ismertté tették az Akadémiát látogató főúri ifjak. Meglátogatták ekkor Zala ősi földjének világhírnévre szert tett Georg ikonját a reformkorszak vezérei, így gróf Széchenyi István és sokan mások. Gróf Festetics György, a könyvtár-alapító Széchenyi Ferencen kívül, a legbőkezűbb mecénása volt a magyar kultúrának, aki a keszthelyi Akadémián kívül alapította a csurgói gimnáziumot és építtette a templomok és iskolák egész sorát. Festetics György hívta életre a Helikoíi-i ünnepeket azzal, hogy minden év február 12-én — Ferenc császár tiszteletére — és a májusi-évzáró ünnepségekre meghívta a magyar szellemi élet vezéreit, hogy' lelkűk kincseit szétszórják az akadémiai ifjak fogékony lelkében. így jelentek meg Berzsenyi Dániel. Kisfaludy Sándor, Horváth Ádám és sokan mások. bebizonyítva, hogy csak lidércfény az élet. a kultúra örök értéke nélkül, az akkor elültetett fák beszédes bizonyságai, hogy a keszthelyi szellem a legjobb út bt választotta annak megvalósítására, hogy a magyar kultúra — bekapcsolódva a világ kultúra áramkörébe — valóban európai kultúra legyen. Hogy ia gazdasági és szellemi kultúrát egybefogó keszthelyi ideál legyen örök példája a magyar népművelésnek. , ' Abban a ‘tudatban, hogy a most megnyíló, tanfolyam ezt a célt szolgálja, örömmel nyitja meg a népművelési tan folyamot és erre Isten áldását kéri. TÓTH GYULA úri és női szabóságából A legfőbb népművelő Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivat, és szöveteladás 11 a u k i s s János államtitkár azzal kezdte beszédét, hogy ój kor szellője lújdogal. dübörögve hozzák az ój kor gondolatait es a nép ősi ösztönével megérzi, hogy a nagy; tettek ideje közeleg. A veszély órait éljük,, mint száz évvel ezelőtt, mikor az uralkodó nemesség — megértve az idők szavat — felszabadította a föld népét, de ezt a nagy mű vet ^ 1943. június 30. !’ —i"nr II——■» FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ akkor nem tudta befejezni. Ma ugyanaz az utolsó órája közeltett el nemzetünk sorsának, amelyet Széchenyi. Kossuth és Deák meg- érzetí. Tenni kell sürgősen valamit, nem politikai síkon, de politikai jelszavak helyett ellátni népünket fegyverekkel, fel fegyverezni a, műveltség mindent legyőző íegvv erével. Nem vitás ma már, hogy adjuk-e. vagy ne a tudás fegyverét népünk kezébe V Hagyjuk-e meg szellemi elmaradottságában? Hiszen a film és rádió korában élünk s ezek révén népünk a félműveltség mindennél veszélyesebb örvényébe kerül, ha nem szóig áljuk minden erőnkkel, hogy igazi műveltségre tehessen szert. A műpásztor és mű paraszt hazug, torzképével ma reménytelen lenne kísérleteznünk, Csak nemzeti műveltség tud egy népei boldoggá és megelégedetté tenni. Szelencére a magyar kormány és a miniszterek megtették a szükséges lépéseket ennek a nemzeti műveltségnek az általánossá tételére. Csak három irányadó pontra hívja fel a figyelmet. Először tudatossá kell tenni népünk lelkében a nemzeti összetartás érzését. Lejárt a félmegoldások kora. tudatosítani kell á népben,,1 hogy mit jelen-, tünk mi a népnek és mit jelent a nép ne-, künk. Átadni nekik a magyar nemzeti fogalmakat és boldoggá tenni. Megszerettetni veié a nemzeti együttérzés gondolatát. Néni mindegy az. tudom-e miért élek! Aki jót akar tenni az emberekkel, az a kenyéren kívüli igékkel is ellátja. Minden népművelőnek legyen ideálja a néppel együtt élni» Nem elég az, ha van re nd. szeretetnek is kell lennie. Minden idők legnagyobb népművelője. Jézus Krisztus is a szeretet csodájával végezte a maga nagy munkáját. amikor maga mellé vette egyszerű tanítványait. A másik feladata a népművelésnek az ismeretek közlése. Nem ismeretekkel való megtömése, hanem a földműveseket, iparosokat és kereskedőket olyan szaktudási fokra emelni, hogy azok megállják a helyüket. A harmadik követelmény. a jellemes emberek nevelése. Az új kor ugyanis nem tűri meg a csúszómászó. napraforgó elemeket, mert nem lesz az eljövendő világ a megalkuvások világa. Ycélgerincű embereket kell nevelni, mert csak egyféle morál „van. a Krisztus morálja. Ezt kell minden népművelőnek tér- denállva, alázatos lélekkel elfogadni és a nép lelkében nagyra növeszteni. Ehhez a kormány is megadja a maga támogatását, akinek igazolására személyesen is megjelent a kultuszminiszter úr a népművelők körében. M,arkos Jenő, Zala megye népművelési titkára, a tanfolyam igazgatója köszönte meg a miniszter és az államtitkár előadásait, ami valóságos kultúrpolitikai megnyilatkozás volt
