Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-17 / 87. szám

ZALAMMYEI ÚJSÁG

sültetni a lábunkat, mert a harisnyanélküli! láb csak úgy szép, ha barnás.

*

Nagy divat lesz nyárra a gyöngy. Nyak- éknek, fülbevalónak és ruhára mütyür kének. Nagyon mutatósak és tahin nem is nagyon drágák.'

5|c s|; *|c

RECEPTIÄ:

Burgonyás tészták. Valamennyi egy alap- tésztából készül, csak a feldolgozás, töltelék1 más és más. Alaptészta: 30 deka héjában főtt és áttört burgonyát összegyúrunk egy tojással, 5 deka zsírral, vagy <3 deka vajjal, 2 deka élesztővel és annyi liszttel, hogy lágy tésztát kapjunk. Sózzuk is. Négy kis cipót formálunk belőle és nagyon hideg helyen pihentetjük pár órát. Lehet egész éjtszaka is. Kinyújtva készítjük belőle a különböző tésztákat, de össze ne gyúrjuk többet. Kinyújtáskor nagyon jól Imeglisztezzük a deszkát és a nyújtófát. Készülhet belőle: 1. Köményes rudak, mikor az ujjnyira kinyújtott tésztát tojással megkenjük, köménnyel behintjük és rudacskákra vágjuk. Világosra sütjük. 2. Sajtos rudakat, amikor a tojással megkent, kinyújtott tésztát meghintjük reszelt sajttal, amelybe csepp piros paprikát keverünk. 3. ízes lapok. A vékonyabbra nyújtott tészta felét megkenjük tojással, a- rnelybe kis mustárt, sajtot és szardellapasztát keverünk. Négyszögletes lapokat vágunk belőle, a meg nem kent részből is, azután minden megkent lapot beborítva egy meg nem kent lappal, kisütjük világosra. 4. Kis kiflikéi formálunk belőle, amelyeket vagdalt sülthús- maradékkal, vagy darált párisival töltünk sí úgy sütjük ki. 5. Kolbászdarabkákka! töltünk belőle kis tekercseket, tojással megkenve ki sütjük. 6. Liptói túróval kenjük meg a Inunkat,, jó vastagon, össze tekerj ük és szeleteket' vágunk belőle, lefektetve kisütjük. Egészben is süthetjük. 7. Kis pogácsákat szaggatunk a vastagabbra nyú jtott tésztából és tojással megkenve kisütjük. Valamennyit melegen fogyasztjuk, de nem muszáj frissiben, melegít- hetők.

*

Finom vádmártás. Használhatjuk meleg

1943. április 17,

vagy hideg sülthöz, kifőtt tésztához, hústalan ételnek burgonyához stb. Készítése: két kanál cukrot megpirítunk és vízzel feleresztve, jóf átforralva kihűtjük. Készítünk kanál zsírból és lisztből barna rántást, a cukrosvízzel feleresztjük, beleadunk egy narancs és egy citrom levét, kanál mustárt, amelyet két dec$ tejfellel eldolgozunk, két kanál pikáns gyümölcsízt (ribizke, málna, vörösszilva, áfonya jó hozzá) és mindezt összeforralva, folyton keverve főzzük és hidegre is keverjük. Ha melegen tálaljuk, úgyis jó.

IDŐSZERŰ HASZNOS TANÁCSOK:

A homályos (vak) tükröt frissen szedett) csalánnal jól végigdörzsöljük s utána száraz ruhával letöröljük. \

A

A kooyhakövct ne lúggal mossuk, hanem fahamuoldattal. Utána, ha módunkban van,, egy kevés olajjal dörzsöljük ál s akkor, szép fényt kap.

*

Festett porcelláin edényt boraxos vízzel kell lemosni. Az ecet megfakítja.

*

Porcéllán edényt, kályhát, vagy csempe- burkolatot csak mosóporral vagy szappanpe- í helyoldattal tisztítsuk. Kezelésükhöz sohase I használjunk tisztítóanyagot, homokot, vagy sa- I viakat ,mert azok tönkre teszik a csempét*

I

vagv a porcellánt. f

*

Krómozott, vagy nikkel bútorainkat puha* száraz ruhával jól letisztítjuk és utána bécsi mésszel ledörzsöljük.

*

Néha e1 őfordul, hogy a legkisebb hőmér- sékletváltozásnát megreped a bútor. Leggyakrabban a téli erős fűtés és a szoba kiszárított levegője árt. Az ilyen repedéseket eltüntetni ne lehet, de megjavíthatjuk a bútort, ha valódi méhviaszt jó puhára gyűrünk és ezzel betömjük a repedéseket. Á felesleges viaszt óvatosan eltávolítjuk kézzel. Ha a viaszkot Jhjjunkkal, vagy egy puha ruhával többször végigsímítjuk, politúros fényt kap, úgyhogy alig lehet észrevenni a javítást. Nagyon sötét bútornál egy kis festéket keverünk a viaszba*

4

Jákobot az este is ott érte a fa mellett, de- a fűrész mégse fogott, már izzadt, ujjal elfáradtak, még éjjel is dolgozott, megpihent, meg újra kezdte, de hiába. Egyszer csak, amikor homlokáról törülgette a verejtéket, tekintete a híd gerendájára esett. No, ezt még megpróbálom, — gondolta — hátha eltudnám fűrészelni, hiszen reggel még fogta a fejszém. És mintha csoda történt volna, a fűrész olyan könnyedén fogta a fát, hogy alig múlt el egy félóra s már készen volt a kereszt.

Jákob sehogysem tudta megérteni, hogy. mi történt vele, csak csodálkozott, meg örült, hogy a sok fáradság után végre mégis elkészül a kereszt. Hosszasan nézegette, for- málgatta s észre sem vette, hogy már reggel van. Gondolataiból öt éves kisfia ébresztette fel, aki észrevétlenül surrant be a műhelybe:

— Apukám, hát ilyen hidat csináltál? — kérdezte a csöppség.

Jákob clkomorodott, eszébe jutott a híd.

— A kereszt kész van —_ mondta —, de miből csinálok most hidat?

— Apukám, hiszen ez híd, amit csináltál mondta a kisfiú.

— Dehogyis híd ez fiam, ez csak egy kereszt.

A fiú még mondani akart valamit, de ekkor nyílott az ajtó s belépett a tegnapi katona.

— Jákob, kész van a kereszt? — kérdezte keményen.

— Készen van, uram — mutatott Jákob a keresztre.

— Akkor nesze, itt van a harminc ezüst pénz — szólt a katona s már olvasta is Jákob ácsmester munkától kérges tenyerébe.

— És most hová viszed a keresztet? — kérdezte Jákob.

— A Golgotára, — mondta ördögi mosollyal a katona.

— Aztán kit akartok reá feszíteni?

— Hát te iyem is tudod? — röhögött a, katona. — A názáreti Jézust, a zsidók királyát.

S már vitte is a keresztet.

Jákob megtántorodott. Csak most tudta meg, hogy kinek csinálta a keresztet. Egy, darabig csak állt, kábult fejjel, tétován, majd 'hirtelen a katona után rohan:-— Hozd vissza a keresztet... a keresztet ... Hozd vissza — kiabálta, de a katona, jmár eltűnt s Jákob fáradtan ballagott a Golgota leié,

III.

Mire Jákob odaért a Golgotára, márt állt a kereszt, rajta a szenvedő Jézussal. A hegyen nagy néptömeg hullámzott s a kereszt alatt! a hívők serege állt zokogva. Jákob szédült a nagy zajtól s mikor tekintete ráesett a szenvedő Jézus arcára, őrülten rohant keresztül a tömegen a kerfeszthezj, s mikor odaért a szenvedő Jézushoz, felsikoltott:

— Jézus, Mesterem! írgalmazz nekem. Én hidat akartam csinálni . . . hidat... — s ájultján rogyott a kereszt tövébe.

És ekkor Jézus ajka imára nyílott:

— Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek.

És Jákob úgy érezte, mintha valaki a fülébe súgta volna, talán a hűvös, nagypénteki szellő, vagy talán a szenvedő Jézus:

— Jákob, ne félj, hiszen te hidat csináltál az élet szennyes, vadul hömpölygő bűn foly amára, mert aki abba a keresztbe fogódzik meg, azt nem tudja elsodorni a bűn árja, az ezer veszély, ezer kísértés között is el tud jutni a túlsó partra, Islenliez.

Jákob megmozdult, halkat sóhajtott:

— Igaza volt a kisfiamnak, az is azt mondta, hidat csinál am.

0 ' s Polgár Lajos*

megvalósíthatatlan, mert a múlt tapasztalatai szerint ezek a kitanult munkások mindenféle szerekkel magánvállalkozásokat kezdenek és kezzel főbbet ártanak, mint használnak.

A hegyközségi törvény azonban módot lad arra, hogy a nem permetező gaz-1, dákal a fák kivágásával sújtsák. Kéri egyúttal, hogy végre állapítsák meg vidékenként az uralkodó betegségeket, hogy ne folly on észnélkül a permet tezés s olyfan helyen is védekezzenek a pajzstetű ellen, ahol arra nincsen szűk ség.

A kérdés alapos megvitatása után indítványokat terjesztettek elő, majd az ülés v égét ért.

JlsszonyoR

ás leány oM

A nyári divat jellemzője: a nőiesség, pasz- ítélszínek és az egyszerűség. A vonalak nőiesek, karcsú derék és a csípő kihangsúlyozása, ami legtöbb esetben erős húzásokkal történik. Az anyagok könnyű tüli, taft, csipke, imprimé. Divat a bő csuklónál összefogott ujj, de legtöbbször háromnegyedes. Az egész csöpp ujjal is kísérleteznek, de ez csak nagyon szép karú hölgynek áll jól. Kísérleteznek a nyári kalapviselettel nagy sapkák, selyemkalapok, sok-sok' virággal és fátyollal.

*

Mivel a harisnyák egyszerre eltűntek az üzletekből, pesti divatirányító lapok újdonságnak lukacsos térdharisnyát hoznak. Valóban a mi kis városunkban is láttunk már ílábakon, de bizony a toalettet nagyon elrontotta. Ellenben mondjuk a nyári, parasztszoknyához egész szépen nézhet ki. Magunk részéről sokkal szebbnek találjuk a teljes harisnyanélküliséget, vagy, ha még lehet kapni, jó rövid zoknit. Csak már most kezdjünk hozzá

A hid

i.

Jákob ácsmester éppen egy gerendát faragott, amikor egy katonának látszó férfi benyitott hozzá:

— Itt lakik Jákob ácsmester? — kérdezte. /,

— Igen, itt lakom, én vagyok az — mondotta Jákob szerényen.

— Akkor hát jóhelyen járok — szólott a katona, inkább önmagának, majd emelt hangon kérdezte: — Mennyiért csinálnál egy keresztet?

— Milyen keresztet tetszik gondolni? — kérdezte Jákob.

— Hát olyant, amilyenre a legnagyobb! gonosztevőket szokás megfeszíteni.

— Húsz ezüst pénzért — mondta Jákob, némi gondolkodás után.

— Megkapod — felelt a katona — de holnap reggelre kész legyen a kereszt.

— Holnap reggelre? Azt sehogysem tehetem, — mondta Jákob — mert egy hidat kell csinálnom a folyóra s a hídnak holnap már készen kell lenni, mert már nagyon sok embert elragadott az ár.

— Semmi kpzöm a hídhoz — pattogott a katona —, csak a kereszt legyen készen. Vagy persze, már megbántad, hogy csak húsz ezüst pénzt kértél? Adok harmincat, de holnap reggelre készen legyen a kereszt, mert, ha nem, akkor... akkor nem én fizetek, hanem te, az életeteddel! Megértetted?

Jákob remegve felelt:

— Igenis, uram ...

II.

Jákob nagy szorgalommal fogott hozzá a kereszt esinálásáboz. De bármennyire dolgozott is, a kereszt mégsem készült el. Se- hoeVsem tudta kifűrészelni a nekivaló fát.