Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-17 / 87. szám
2. t ZALAmtSmi ÚJSÁG 1943. április 17, ( *> Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara állásfoglalása a vágómarha igénybevétel kérdésében Az Alsó dunántúli Mezőgazdasági Kamara «Hattenvesztési szakosztálya 1943. április 13-án Kaposváron, a Mezőgazdasági Kamarában, á fagok igen élénk resztvétele és érdeklődése mellett gyűlést tartott. A tárgysoroza^ legfőbb pontja a vágómarhaigénybevétel szabályozásáról kiadott közellátási miniszteri rendelet gyakorlati tapasztalatainak1 megvitatása volt. Molnár Pál főtitkár, a szakosztály előadója, röviden ismertette a Kamarához befutott gazdapanaszok és kívánságok lényegét, aztán pedig az Országos Mezőgazdasági Kamarának a rendelét megalkotása körüli jelentőségteljes közreműködését. A Kamara eme «éltudatos munkájának tulajdonítható, hogy a központi minősítés és elszámolás rendszerét léptessék életbe a régi vidéken történj és Bök súlyos kifogást kiváltó minősítés és elszámolás helyett. Az új rendszerben, általában, az az alapeb érvényesül, hogy a hatóságilag igénybe\ ett vágóállat nem lehet kereskedés tárgya és azon a gazda rovására, senki személyes hasznot nem, húzhat. A szakosztályi tagok, saját tapasztalataik alapján, mutattak rá a rendelet alkalmazása során észlelt visszásságokra, sérelmekre, igazságtalanságokra. Előadták, és gyakorlati érvekkel igazolták, hogy, a marhaigénybevétel a gazdákra nemcsak súlyos anyagi veszteséggel jár, de igen nagy aránytalanságokat és igazságtalanságokat is rejt magában. Egyesektől elviszik az állatokat, másoktól nem. Az volna a legmegnyugtatóbb eljárás, ha mindenkire ki lehetne vetni a hozzájárulást, vagy a meglévő állátok száma, vagy pedig a földbirtok területe alapján. Rámutattak egyes községeknek közös áldozatvállalásból önként meghozott követésre méltó példáira. szolgáltatási rendszer előtt kezdődött és éppen ezért indokoltnak tartottá, hogy ezeket a vágó-! marhákat beszámítsák a Jurcsek-féle beszol- gáliatási typretbe. ^ Vitéz Poroszhegyi Károly, KEpcisz Jenő, Bogyay Ferenc, Kováts Ferenc, Nádossy Kálmán, báró Mirbach Antal, Probszt József, Kovács Sándor, Wolff Antal, Sándor Dániel és Csinyáth Gábor beható és a kérdés minden részletét feltáró felszólalásai ós megvilágításai után az ülés elhatározta, hogy az észlelt bajokat emlékiratban fogs lalja össze és eljuttatja úgy a közellátási. valamint a földművelésügyi kormányzathoz s nyomatékosan kéri azoknak minél sürgősebb orvoslását. Ugyanakkor felhívja az egyel# vármegyék főispánjainak figyelmét is a tapasztalj visszáságokra és a további elégedetlenség meggátlása végett hathatós közbelépésüket kéri. Ugyanúgy az Országos Mezőgazdasági Kamaránál is eljár aziránt, hogy ezeknek a jogos kívánságoknak országos viszonylatban is adjon hangot és tiltakozzék a sérelmek további fenntartás« ellen. A bolgár frontharcosok, látogatása Magyarországon. Néhány szó a máznád termeléséről es hasznáról ahol azok ,a gazdák, akik mentesültek az igénybevétel alól, megfelelő összegű, rájuk eső készpénzzel kárpótolják a beszolgáltatásra kötelezetetteket. Ennek a rendszernek intézményes, rendeleti úton való kötelezővé tételét sürgették. Szükségesnek tartották, hogy az egyes vármegyék, majd pedig azok határain belül a községek a rájuk kirótt beszolgáltatás számszerű összegéről legalább félévvel korábban értesüljenek, hogy ahhoz kellőképpen fel tudjanak készülni. Felhozták a jelenleg érvényben lévő hivatalos átvételi árak íeltűnő aránytalanságát, úgy ,a »valóságban kialakult piaci marhaárak, mint különösen egyes iparcikkek áraihoz mérten és kérték a ma érvényben lévő alacsony árak felemeléséit. Szükségesnek tartották, hogy a vásárlással vármegyénk megbízott kereskedők kijelölésénél vegyék figyelembe az illetékes megyei 'ÁG lattenyésztő Egyesületek javaslatát. Felhozták azt a sérelmet is, hogy a vágómarhaigénybevétel alig pár hónappal a Jurcsek-féle beBunda, boa akkor jó, ha Laky szűcstől való Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallómása legolcsóbban üj.Laky Sándor szücsmesternól készülnek ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. A Bergendv- féle »Magyarok Védasszonya Méznád« hatéves múltra tekint vissza hazánkban. Az ország különböző vidékein próbálták ki és mindenhol szép eredményt mutatott. Ma már a hívatott hatóságok is felfigyeltek1 rá. Háromféle vetési módja: 1. -10—60 cm. sor- és tő távolság, fél—két cm. mélyen, 2— 3—5 szem vetendő. 2. Ládákba letéve palántát nevelünk és azt palántázzuk ki. 3. Csalamádé- nak sűrűn vetve. Kinek hogyan van ideje a vetéshez, azt; választja. Kikelés után gondosan kieggveljük, (2—3) és megkapáljuk. Ajánlatos még 5—6 kapálás. Érése szeptember, október hónapban, bugája súlyos, tömött. Kisebb mennyiségnél azonban a bugákat be is zacskózhatjuk a száron. “A ágás előtt a szárról a leveleket gondosan leszedjük, vékony kévékben a kertben, vagy pajtában szellős helyen őrizzük, míg feldolgozásához kezdünk, de a hó leeséséig, lábon is hagyhatjuk. A leszedett szárat vagy! hengerprésen áteresztjük, vagy leszecskázzuk és szőlőprésen préseljük ki. A híg, zöM levet üstben, vagy zománcedényben lassú tűzön, gyengén kavarva 3—6—8 órán át főzzük, gyenge forrással, az utolsó órában a habot kanállal leszedjük. A bab kiváló moslék. A barnás híg mez (olajszerű) sűrűség'"< »méz« évekig eláll üvegben, cserép-, íaedénvben, vagy pedig bödö- nökben. A kipréselt szár kivi dó takarmány szecskázva és megszárítva, télire az alG o1- nak kukorica és zab helyett, kitűnő lal ármány. Etetés előtt este vízbe áztatjuk es úgy. adjuk az állagoknak, de a lovak enelkü is jóízűen ropogtatják. Ha a szárat megszecskázva ropogósra szárítjuk, malomban lisztté őrölhető, amely édesíészták készítésé' ev k tűnő ,és emelett még korpát is nyerhetünk. Kisebii mennyiség házilag mozsárban is megtörhető. Ha a leszecskázott szárat szárítás után pirosra pörköljük, kiváló kakaóízű kávét kapunk. A mézből kiváló sör főzhető. A méznád hasznosságát a benne rejlő nagytömegű cukor mutatja. Egy katasztrális holdon közepes minőségű talajon, kétszeri kapálás mellett, termeszthető annyi szár, hogy 60 hektoliter bor Szüretelhető belőle. A kipréselt méznádléből közvetlenül bor készíthető. A szecskázott szárból, erjedés után, kiváló pálinka készíthető. Az eddig elmondottak mellett még számos felhasználási lehetőség van. Meleg áprilisban már a hó derekán elvethető, de ha az idő tartósan hideg, májú« végéig várhatunk vele, mert hidegben ne na,1 csírázik, inkább elrothad. Ha azonban palántázzuk, nyugodtan kiültethetjük április hó utolsó napjaiban nedves földbe, mert a vegetáció átvészlése után szépen fejlődik. Ha nem. palántázzuk, feltétlen csíráztassuk elő a magot, mégpedig langyos v ízben áztatva, a vizet leöntjük és edénybe teve a tetejét nedvest ruhával letakarjuk s meleg helyre állítjuk, Az előesíráztatás egy nappal a vetés előtt történjék. A Szeme li NBríéuykísérleti Állomás megvizsgálta a méznád szárának lé- es cukortar- ! talmát és a szár alsó részében kimutattak! 34.34 százalék lé mellett 14.5 százalék össze* cukrot, ebből 11.8 százalék inventcukör és 3.3 százalék nádcukor. A szár felső részében volt 50 százalék lé, 9.75 százalék összes cukor* ebből 6.2 százalék inventcukör és 3.55 százalék nádcukor. Holdanként 200 mázsás búzatermésnek! megfelelő bevételt ad a méznád, de ez méfj fokozható. , | u i>