Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-06-05 / 126. szám

1943. iám*» S. ZiniiKV UJSÁC 5. Hogyan permetezzünk? Gondosaii végzett sok-sok hazai és kül - földi kísérlet nyomán beigazolást nyert, hogy a peronoszpora elleni védekezésben a réz- jgálie nem pótolható. A kísérletek között, amely még a múlt világháború idején kezdődtek a rézgálichiány, [leküzdésére, figyelemre méltó eredmény, hogy iíekete festék, vagy timsó hozzáadásával a réz- gjólic hatását sikerült lényegesen emelni. Ami a jelenlegi szűkös rézgálic mellett, igen meg­könnyíti a védekezést. bármennyire igazolt, hogy a gyakorlatban túlzottan pazarolták a rézgálicot, amikor 1, 1 ÓB fél, X százalékos oldatokkal védekeztünk, a mai kát. holdanként kiutalt mennyiség leg­gazdaságosabb felhasználás mellett is gondot okoz különösen zalai viszonylatban, mert itt legtöbbször 5—6 permetezésre is szükség van. A mai pótszerek használatának tisztázá­sára tudni kell, hogy az utalványra »Ulcuprol«, néven kapható feketegálic hivatalos rézgálic pótszer. Ez a pótszer, rézgálic, cinkgálic ésl ^ultrafekete festék összetételéből készült. Ható­anyaga a rézgálic, amelyet a feketefesték fo­koz és a cinkgálic pedig sűríti. Használata: 1 és fél kg. feketegálicot 50 liter vízben elkeverünk. Külön 50 liter víz­ben 1 kg. szalonnás oltott mészből mésztejet készítünk, amelybe, folytonos keverés közben, beleöntjük a feketegálic oldatot. Tehát a feketegálic oldatot öntjük a niészoldatbi s ne fordítva. Ez az 1 oldat 1 százalékos rézgálic, vagyis bordói le oldatnak felel meg és éppen úgy permetezünk vele, mint a ren­des bó időidével. Rézgálic megtakarítása érhető el még: 1. A Martinilé használatával, amely 100 liter fél százalékos bordóilébe kevert fél kg. timsó hozzáadásából áll és háromnegyed szá­zalékos bordódé hatásának felel meg. 2. A bordóilébe kevert bármelyik könnyen elkeverhető (nem anüin) fekete fee tele a rézgálic hatásfokát 50—60 százalékkal emeli, vagyis 100 liter fél százalékos bordóilébe kevert fél kg. feketefesték a bordói lé hatásfokát három­negyed százaléktól 1 százalékig fokozza anél­kül, hogy egymagában gombaölő hatása volna. Ilyen fekete ultra fekete, szőlőultrafekete stb. néven külön is forgalomban van. 3. Az ugyancsak utalványra kapható réz­mészpor, — melyet a gazdák sok esetben ki sem váltanak — a kg.-ként 16 dkg. rézgálic tartalmánál fogva igen értékes peronoszpora elleni védekezőszer. Éspedig nemcsak a fürt peron ősz po r á ja ellen nelkülözhetetlen, mert a harmatos, vagy az előzőleg tiszta vízzel mieg- perm§tezett levelekre fújva is, hatásos védel­met nyújt. A réizmészport oldatnak elkészt- f teni nem lehet. > ! 4. A cinkgálic használata rézgálic nélkül csak 4—5 százalékos oldatban fejt ki fél szá- j zalékos bordódé hatását, amely azonban a kö- j zömbösítésre szükséges ugyanannyi mész hoz- J záadása után, olyan sűrű. hogy alig perme- ! tezhető ki s emellett meg rosszul is tapad. 5. Alumínium szulfát: szőlőben, az eddigi tapasztalatok szerint, egyáltalán nem használ­ható. Fentiek figyelembevétele és gondos ta­karékosság mellett nem leszünk tisztán pót­szerekre utalva. Ha az ötödik, hatodik perme­tezésnél, mégis tisztán zinkgáliccal kellene per­meteznünk, úgy 3 százalékos cinkmészlébé fél kg. feketegálic, vagy az említett rézmész- porozás sokat segíthet még. A háború magával hozza, hogy az anya­igokkal takarékoskodni kell, de elengedhetetlen äz is, bogy a kevés anyagból gondosabban ké­szítsük el a védekező szereket, hogy hatásukat a leggazdaságosabban fejthessék ki. Kv. Gy. Hősök-napja Salomváron A Zalamegyei Újság kiküldött munkatársitól. Még régebben olvastam Valamelyik újság­ban, hogy Dosztojevszkij egy elkeseredett órá­jában »szent szürke barmok«-nalc ne­vezte a lomha, mindent eltűrő keleti szláv népet. Az író a hanyag, az ellustult, még aj saját sorsával, jövőjével sem törődő népet nem tartotta érdemesnek arra, hogy embereknek nevezze. Mert az a nép, amely még a saját jólétét sem akarja kilcüzdeni, annak a nép­inek nincs helye a szabad nemzetek között. Az a nép megérdemli, hogy a barmok sorsához hasonló elnyomóttságban éljen. Az a nép, amelyik sajnálja a vérét és verejtékét hullatni a saját boldogulásáért, az megérdemli, hogy később mások jólétéért le­gyen kénytelen hullatni vérét és verejtékét. Bácskai Béla, a kommunista partizánok által meggyilkolt filozófus írta: Az elet minden (élőlény számára harc, amelyből Senki sem vonhatja ki magát. Nem maradhatunk otthon, nem mondhatjuk, majd jövök hol­nap, vagy holnapután. Aki elkerüli a harcot, azt a harc keresi fel.« Ez a bölcs megállapítás nemcsak a pa­píron, de a valóságban is hely álló. Aki nem akar harcolni a szabadságéi t, az minden bizonnyal megkapja a rabszolga- sorsot, mert rabszolgává lenni harc nélkül is lehet, de a harcot elkerülni a gyáva rabszol­gáknak sem lehet, mert aki kibújik a szabad-' ,ságharc elől, azt felkeresi a harc,*a rabszolga­sága idején, amikor gyáva megadását, a saját ferdékéért folyó harc előli kibújását, a saját el­nyomói érdekéért folytatott kényszer-harccal kell megfizetnie. Tehát az élet örökös harcból áll. Harc a létünkért, a szabadságunkért. De ne felejt­sük, hogy kétféle harc van. Támadó és véde­kező harc. Vannak harcosok, akik azért har­colnak, hogy a gyengébbeket eltiporják, ki­zsarolják, rabszolgájukká kényszerítsék s van­JUNIUS 8. Ez a nip a magyar királyi jétékaay- célu állami aarajáték legközelebbi Iz­zásának a napja 1 Ha még idejében gondos« kodik arról, hogy beszerezze államsorsjegyét (ára: egész 3 P, fél 1*50 P) akkor önnek is esélye lehet a nyerésre I FŐNYEREMÉNY: 40.000 P. nak harcosok, akik önvédelemből harcolnak, akik nem akarnak elnyomók lenni, de elnyo­mottak sem. A magyar nép mindig önvédelem­ből fogott fegyvert, a magyar nép mindig sza­badságáért, függetlenségéért harcolt. A tatár­járás idején éppen úgy, mint a török uralom idején, az 1848-as szabadságharcban éppen úgy, minit a múlt világháborúban, vagy jelenleg az orosz fronton. _ De ahol a harc van, ott természetesen1 hősök is varrnak, sőt csakis ott varrnak hősök, ahol harc van. De nem azok a hősök, akik az »erősebb« jogán, aljas önzéstől vezettetve a gyengébbek ellen indított harcuk során hal­nak meg, hanem akik az önvédelmi harc­ban esnek el. Nekünk csak ilyen hőseink van­nak. Igazi bősök, akik megérdemlik, hogy ne­vüket márványba és a szívekbe örökre bele­véssük. Ezeket a hősöket ünnepelte május 30-án az egész ország, és ezek emlékének áldozott egyik zalamegyei kisközség, Salomvár is. Szép, verőfényes vasárnap délelőtt volt.: A templomtér öreg gesztényefái és hársfái alatt négy falu népe gyűlt össze, hogy az ünne­pélyen résztvegyen. Négy község: Salomvár, Zalacséb, Budata és Keménfa leventéi vonultak fel fegyelmezett sorokban szelén ekelték a ma­gyar Hitvallást: Hiszekegy Istenben, hiszek egy hazában. . . Szállt az ének az ég felé és szállt a szélrózsa minden irányában, a májusi szellő szárnyára kapta és vitte körül, az egész földön, az orosz frontra éppen úgy, mint Ang­liába, Amerikába, éppen úgy, mint a föld bár­mely részébe, hadd tudja meg az egész világ, hadd tudja meg minden ember, legyen az bár­milyen nemzet, bármilyen faj, legyen az orosz, vagy angol, európai vagy amerikai, legyen az kultúrember, vagy az ösztöneinek élő ben- szülött, legyen az néger, vagy eszkimó, hadd tudja meg mindenki, hogy a magyar ifjúság hitvallást tesz hazája szabadsága mellett, hadd tudják meg, hogy a magyar hisz fegyverei győzelmében és hisz Magyarország feltámadá­sában. Szállt az ének, a hitvallás, körül a földön és szállt befelé a szívekbe. Közben egy kocsi haladt el mellettünk, egy égszínkék paplannal letakart kisgyerme­ket vittek, úgy gondolom, keresztelni vitték, Vagy onnan hozták. Mintha az Isten azért küldte volna ép­pen most erre azt a kocsit, hogy a feltáma­dásba vetett hitünk még erősebb legyen. Előttünk, a templom falán, márványtáb­lába vésett hősök neveit látjuk s egy ú j ma­Dr. Antal István a lillafüredi ifjúsági napon beszél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom