Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-05 / 126. szám
1943. iám*» S. ZiniiKV UJSÁC 5. Hogyan permetezzünk? Gondosaii végzett sok-sok hazai és kül - földi kísérlet nyomán beigazolást nyert, hogy a peronoszpora elleni védekezésben a réz- jgálie nem pótolható. A kísérletek között, amely még a múlt világháború idején kezdődtek a rézgálichiány, [leküzdésére, figyelemre méltó eredmény, hogy iíekete festék, vagy timsó hozzáadásával a réz- gjólic hatását sikerült lényegesen emelni. Ami a jelenlegi szűkös rézgálic mellett, igen megkönnyíti a védekezést. bármennyire igazolt, hogy a gyakorlatban túlzottan pazarolták a rézgálicot, amikor 1, 1 ÓB fél, X százalékos oldatokkal védekeztünk, a mai kát. holdanként kiutalt mennyiség leggazdaságosabb felhasználás mellett is gondot okoz különösen zalai viszonylatban, mert itt legtöbbször 5—6 permetezésre is szükség van. A mai pótszerek használatának tisztázására tudni kell, hogy az utalványra »Ulcuprol«, néven kapható feketegálic hivatalos rézgálic pótszer. Ez a pótszer, rézgálic, cinkgálic ésl ^ultrafekete festék összetételéből készült. Hatóanyaga a rézgálic, amelyet a feketefesték fokoz és a cinkgálic pedig sűríti. Használata: 1 és fél kg. feketegálicot 50 liter vízben elkeverünk. Külön 50 liter vízben 1 kg. szalonnás oltott mészből mésztejet készítünk, amelybe, folytonos keverés közben, beleöntjük a feketegálic oldatot. Tehát a feketegálic oldatot öntjük a niészoldatbi s ne fordítva. Ez az 1 oldat 1 százalékos rézgálic, vagyis bordói le oldatnak felel meg és éppen úgy permetezünk vele, mint a rendes bó időidével. Rézgálic megtakarítása érhető el még: 1. A Martinilé használatával, amely 100 liter fél százalékos bordóilébe kevert fél kg. timsó hozzáadásából áll és háromnegyed százalékos bordódé hatásának felel meg. 2. A bordóilébe kevert bármelyik könnyen elkeverhető (nem anüin) fekete fee tele a rézgálic hatásfokát 50—60 százalékkal emeli, vagyis 100 liter fél százalékos bordóilébe kevert fél kg. feketefesték a bordói lé hatásfokát háromnegyed százaléktól 1 százalékig fokozza anélkül, hogy egymagában gombaölő hatása volna. Ilyen fekete ultra fekete, szőlőultrafekete stb. néven külön is forgalomban van. 3. Az ugyancsak utalványra kapható rézmészpor, — melyet a gazdák sok esetben ki sem váltanak — a kg.-ként 16 dkg. rézgálic tartalmánál fogva igen értékes peronoszpora elleni védekezőszer. Éspedig nemcsak a fürt peron ősz po r á ja ellen nelkülözhetetlen, mert a harmatos, vagy az előzőleg tiszta vízzel mieg- perm§tezett levelekre fújva is, hatásos védelmet nyújt. A réizmészport oldatnak elkészt- f teni nem lehet. > ! 4. A cinkgálic használata rézgálic nélkül csak 4—5 százalékos oldatban fejt ki fél szá- j zalékos bordódé hatását, amely azonban a kö- j zömbösítésre szükséges ugyanannyi mész hoz- J záadása után, olyan sűrű. hogy alig perme- ! tezhető ki s emellett meg rosszul is tapad. 5. Alumínium szulfát: szőlőben, az eddigi tapasztalatok szerint, egyáltalán nem használható. Fentiek figyelembevétele és gondos takarékosság mellett nem leszünk tisztán pótszerekre utalva. Ha az ötödik, hatodik permetezésnél, mégis tisztán zinkgáliccal kellene permeteznünk, úgy 3 százalékos cinkmészlébé fél kg. feketegálic, vagy az említett rézmész- porozás sokat segíthet még. A háború magával hozza, hogy az anyaigokkal takarékoskodni kell, de elengedhetetlen äz is, bogy a kevés anyagból gondosabban készítsük el a védekező szereket, hogy hatásukat a leggazdaságosabban fejthessék ki. Kv. Gy. Hősök-napja Salomváron A Zalamegyei Újság kiküldött munkatársitól. Még régebben olvastam Valamelyik újságban, hogy Dosztojevszkij egy elkeseredett órájában »szent szürke barmok«-nalc nevezte a lomha, mindent eltűrő keleti szláv népet. Az író a hanyag, az ellustult, még aj saját sorsával, jövőjével sem törődő népet nem tartotta érdemesnek arra, hogy embereknek nevezze. Mert az a nép, amely még a saját jólétét sem akarja kilcüzdeni, annak a népinek nincs helye a szabad nemzetek között. Az a nép megérdemli, hogy a barmok sorsához hasonló elnyomóttságban éljen. Az a nép, amelyik sajnálja a vérét és verejtékét hullatni a saját boldogulásáért, az megérdemli, hogy később mások jólétéért legyen kénytelen hullatni vérét és verejtékét. Bácskai Béla, a kommunista partizánok által meggyilkolt filozófus írta: Az elet minden (élőlény számára harc, amelyből Senki sem vonhatja ki magát. Nem maradhatunk otthon, nem mondhatjuk, majd jövök holnap, vagy holnapután. Aki elkerüli a harcot, azt a harc keresi fel.« Ez a bölcs megállapítás nemcsak a papíron, de a valóságban is hely álló. Aki nem akar harcolni a szabadságéi t, az minden bizonnyal megkapja a rabszolga- sorsot, mert rabszolgává lenni harc nélkül is lehet, de a harcot elkerülni a gyáva rabszolgáknak sem lehet, mert aki kibújik a szabad-' ,ságharc elől, azt felkeresi a harc,*a rabszolgasága idején, amikor gyáva megadását, a saját ferdékéért folyó harc előli kibújását, a saját elnyomói érdekéért folytatott kényszer-harccal kell megfizetnie. Tehát az élet örökös harcból áll. Harc a létünkért, a szabadságunkért. De ne felejtsük, hogy kétféle harc van. Támadó és védekező harc. Vannak harcosok, akik azért harcolnak, hogy a gyengébbeket eltiporják, kizsarolják, rabszolgájukká kényszerítsék s vanJUNIUS 8. Ez a nip a magyar királyi jétékaay- célu állami aarajáték legközelebbi Izzásának a napja 1 Ha még idejében gondos« kodik arról, hogy beszerezze államsorsjegyét (ára: egész 3 P, fél 1*50 P) akkor önnek is esélye lehet a nyerésre I FŐNYEREMÉNY: 40.000 P. nak harcosok, akik önvédelemből harcolnak, akik nem akarnak elnyomók lenni, de elnyomottak sem. A magyar nép mindig önvédelemből fogott fegyvert, a magyar nép mindig szabadságáért, függetlenségéért harcolt. A tatárjárás idején éppen úgy, mint a török uralom idején, az 1848-as szabadságharcban éppen úgy, minit a múlt világháborúban, vagy jelenleg az orosz fronton. _ De ahol a harc van, ott természetesen1 hősök is varrnak, sőt csakis ott varrnak hősök, ahol harc van. De nem azok a hősök, akik az »erősebb« jogán, aljas önzéstől vezettetve a gyengébbek ellen indított harcuk során halnak meg, hanem akik az önvédelmi harcban esnek el. Nekünk csak ilyen hőseink vannak. Igazi bősök, akik megérdemlik, hogy nevüket márványba és a szívekbe örökre belevéssük. Ezeket a hősöket ünnepelte május 30-án az egész ország, és ezek emlékének áldozott egyik zalamegyei kisközség, Salomvár is. Szép, verőfényes vasárnap délelőtt volt.: A templomtér öreg gesztényefái és hársfái alatt négy falu népe gyűlt össze, hogy az ünnepélyen résztvegyen. Négy község: Salomvár, Zalacséb, Budata és Keménfa leventéi vonultak fel fegyelmezett sorokban szelén ekelték a magyar Hitvallást: Hiszekegy Istenben, hiszek egy hazában. . . Szállt az ének az ég felé és szállt a szélrózsa minden irányában, a májusi szellő szárnyára kapta és vitte körül, az egész földön, az orosz frontra éppen úgy, mint Angliába, Amerikába, éppen úgy, mint a föld bármely részébe, hadd tudja meg az egész világ, hadd tudja meg minden ember, legyen az bármilyen nemzet, bármilyen faj, legyen az orosz, vagy angol, európai vagy amerikai, legyen az kultúrember, vagy az ösztöneinek élő ben- szülött, legyen az néger, vagy eszkimó, hadd tudja meg mindenki, hogy a magyar ifjúság hitvallást tesz hazája szabadsága mellett, hadd tudják meg, hogy a magyar hisz fegyverei győzelmében és hisz Magyarország feltámadásában. Szállt az ének, a hitvallás, körül a földön és szállt befelé a szívekbe. Közben egy kocsi haladt el mellettünk, egy égszínkék paplannal letakart kisgyermeket vittek, úgy gondolom, keresztelni vitték, Vagy onnan hozták. Mintha az Isten azért küldte volna éppen most erre azt a kocsit, hogy a feltámadásba vetett hitünk még erősebb legyen. Előttünk, a templom falán, márványtáblába vésett hősök neveit látjuk s egy ú j maDr. Antal István a lillafüredi ifjúsági napon beszél.
