Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-05-01 / 97. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. rníiii’ U cAsszonyok* \ ás leányoM A kéiSo tavaszi és kora nyári divat is | alkalmazkodik a háborús anyaghiányhoz, és lehetővé teszi legnagyobb mértékben az ala kítást. A" nyári meleg délelőttök legkedvesebb ruhadarabja az egyszínű, vagy mintás mosó- vászonruha. Ezek jobban angolos fazonnak. Jellemző a férfiasán tömött váll, egyszerűi kihajtó és a láthatatlan csukás. Anyagspórolás miatt mellőzik a nagy, rátett zsebeket és inkább a mellvarrásba hosszainak, vagy keresztbe bevágott zsebeket alkalmaznak. Eltűnnek az apacsgallérok és helyettük igen gyakoriak az egybeszabott 6—7 cm. széles, szegletes, vagy csúcsos (spicces) kihajtók. A szoknyák igen gyengén harangos szabásnak, leginkább részekből összeállítottak. Az egyenes szoknyáknál 2—3 lerakást alkalmaznak. A szoknyákon is a férfias, bevágott és kibélelt zsebek uralkodnak. És még igen kedvelt ruhadarabunk lesz délelőttre az úgynevezett kötényruha. Alakításra igen alkalmas, lehel többféle változatban, enyhén harangos szoknya- vállon kerseztül vezetett pánttal, vagy régi ruhánk kikopott úriját kivéve, a karlyukakat és a nyakkivágást mélyíteni és így bármilyen régi blúzunkat elhasználhatjuk' hozzá. Könnyű impriméruháink franciásak. Igyekeznek kihangsúlyozni a csípőt ráncolásea', tarsoly zsebekkel. vagy' elálló, fodorszerű csípő- résszel. Kedvesen díszítik ezeket a kihajtón elhelyezett I—2 virágalakú csonttűvel. * A teletalp. Arra szeretnénk figyelmeztetni minden asszonyt, vigyázzon, ne könnyelmű;?- ködje el a cipővásárlását, mert a teletalpú cipőben előbb meg kell tanulni újból járni. Hűséges barátunk lehet a drap. szandál, amit kosztümtől kartonruháig fel lehet venni. • Milyen érteket képvisel ma a selyem- harisnya, és eddig mégis milyen mostohán bántunk vele. Ha erősen, idegesen húzogattuk és elszaladt a szem, meg voltunk sértve és félredobtuk. Ma, a legnagyobb türelemmel végezzük ezt a műveletet. Mosását is a legnagyobb figyelemmel csináljuk. Ne mossuk forró vízben, akármilyen piszkos is, ne dörzsöljük hozzá a szappant és főleg, ne csavarjuk, csak gyengén nyomkodjuk. Szárítása is legjobb, ha nem vasalással történik, hanem törülköző között. Vásárlásnál csakis a megfelelő méret '! vegyük. A harisnyát a szandál sportcipő rongálja legjobban, azért ha már melegebb idő van, használjuk a zoknit s kánikulában a harisnyanélküli divatnak hódoljunk. .y. RECHPTBK: Burgonyafánk. Huszonegy deka liszV, 21 deka héjában főtt, áttört burgonya, 7 deka margarin, 3 tojás sárgája, só, 1 deka kevés tejben felolvasztott élesztő és ha kell, még annyi tej, hogy pogác.sakemcriységű tészta legyen. Deszkán jól kidolgozzuk és egy és fél órát letakarva kelesztjük. Két ujjnyi vastagra kinyújtjuk, fánkszúróval kiszaggatjuk és zsírban kisütjük. Sajttal lehintjük és forrón tálaljuk. * Göngyölt borjúhús. Borjúszelelekel hesózunk. meghintjük apróra vágót! hagymával, közepére egy szelet füstöli szalonnát teszünk és összesodorjuk, cérnával átkötjük és forró zsírba rakva, puhára pároljuk. Ila puha, kissé lebarnítjuk. A húsról a cérnát leszedjük, tálra rakjuk, a lev ébe I 2 deci tej lelt adunk és a húsra öntjük. Makarónival tálaljuk. ?■ Francia palacsinta. Fél liier lejből készítünk palacsinlalésztál. süssük ki vékonyra. Keverjünk el 4 evőkanál porcukrot •> tojás sárgájával, Jegyünk bele mazsolái 1 marókkal, óztaii 10 deka tisztított, tört mandulái, kevés reszelt citroi.ohéjai és végül 5 tojás kéjük. A beévődött port is tökéletesen kiveszi* gyorsan beszívódik és megszárad. * Rozsdás késpengét kitűnően lettet Tisztítani, ha előbb félbevágott hagymával dörzsöljük, azután dugóval és hamuval. * Ezüst tárgyakról leiakaríthatjuk a rozsdafoltokat, ha előbb meleg ecettel mossuk, aztán tiszta vízzel öblítjük és fűrészporral dör-< zsölj ük. * Réztárgyakról rozsdát könnyén eltávolítja a szív arhamii, v agy az ecettel áztatott só, vagy gyönge amóniákoldat. * \ asalóról a rozsdát csak akkor keil letisztítani. amikor a vasaló meleg, mégpedig úgy. hogy bevonjuk fehérviasszal és ledörzsöljük finom sóval és végül száraz flanellel. A gyümölcstermelés fellendítésének nemzet- gazdasági jelentősége Ha az ember az országot járja, azt látja, hogy az ország egyes vidékein fokozottabb! figyelmet fordítanak a gyümölcstermelésre és mindenütt igyekeznek minőségi, egyöntetű, a vidéknek, éghajlatnak, talajnak megfelelő gyümölcsöt termelni. A télen Páhok községben téli gazdasági tanfolyamot; tartottam, láttam, milyen nagy fontosságot tulajdonítottak ott a gyümölcstermelésnek, nem csoda, a község tavaly ny áron nem kevesebb, mint 12.000 P-t vett be csak gyümölcsből, amit nem is kellett 6—8 kilométernél tovább szállítani, mert Hévíz és Keszthely gyógyfürdők a szomszédságban vannak. De láttam ezt Somogybán, Tolnában és mindenütt, ahol jártam, bár e téren Zala vezet. De ugyanezt a törekvést láttam Nyitra megyében is. Ez pedig nemzetgazdaságilag igen nagy horderejű kérdés, nem csak az élelmezés szempontjából, hanem főleg a gyermekek egészséges táplálása szempontjából is, hiszen közismert, hogy mennél több gyümölcsöt eszik a gy ermek, annál több vitaminhoz jut, miáltal szervezete jól fejlődik. A páhoki tanfolyamon a gyümölcstermelést az ottani igazgató-tanító, egy specialista po- mológus adta elő. minden fajtát színes ábrákban mutatva be. de ismeri is a község lakossága az egves fajtákat, azok előnyeit, hátrányait és ez a nyitja, hogy az ember at gyümölcstermelés minden ágát-.bogát ismerje, mert enélkül itt sem lehet eredményeket elérni. \ Ezeket a szempontokat tartotta széni előtt Mohácsy Mátyás m. kir. kertészeti akadémiai igazgató, amikor most kiadta »A gyümölcstermesztés« hatalmas, 576 oldalt felölelő* 225 szövegközti ábrával EL kiadású könyvét, amelyben az összes aktuális gyű möl csészetál kérdésekkel foglalkozik. Ezt a munkát mindenki, aki gyümölcsészettel foglalkozik, kel, hogy ismerje, mert éneikül eredményes gyümölcstermeléssel nem lehet foglalkozni. Égve»- kint foglalkozik az egyes gyümölcsnemekkel és ismerteti a jófajtákat, foglalkozik a gyümölcsfák. cserjék, bokrok szaporításával, a gyümölcsösök ellenségeivel és az ellenük való vékedezéssel, ami ma nagyon fontos tényező. Igen behatóan foglalkozik az értékesítéssel, az elraktározással^ csomagolással, külön fejezetet szánt a feldolgozásra eltartásra és a napjainkban mind nagyobb tért hódító gyümölcsízek készítésére, mindezt remek ábrák kíséretében. A könyv a Pátria kiadásában jelent meg, ára 25 pengő. Dr. Kukiiljevic József. Csáktornya ünnepi pompában készül Gasparich Márk Kilit ferences vértanú szobrának leleplezésére — Csáktorny ái munkatársunktól. — Ma reggelre megjelentek már Csáktornya ódon utcáinak falain Gasparich Márk Kilit ferences barát, ny egyv enny olcas vértanú monumentális emlékszobrának leleplezésére hívó egész íves plakátok. Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész remek, nagyszabású alkotása már csaknem teljesen elkészült és csak az u okó sí nítá |o a végzik a szobor-körüli térségen. Az egész község valami lázas .készülődésben él, annál is inkább, mert várja Muraköz nagy szülöttét,; Üzclóczy-Zatlravetz István nyug. tábori püspököt. Az ünnepség egyébként a következő műsorral folyik le: .Heggel 6 órakor zenés ébresztő, 9 órakor a püspök fogadása, fél tízkor ünnepélyes szentmise a szobor melletti felállított tábori oltárnál. I tana következik a zobor leleplezés, amely a 1 liszekegv-gyei kezdődik. Megnyitó beszédet mond vitéz gróf Teleki Béla főispán, majd a szoborleleple- zést végzi és ünnepi beszedet mond Uzdóezv- Zadravetz István nyug. tábori püspök. Egy énekszám következik, utána pedig Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő, városbíró beszél. Egy szavalat után a Himnusz fejezi be a műsort, amelynek végén Muraköz népe tisztelegve elvonul Gasparich Márk szobra előtt Az ünnepségek lezajlása után különféle vendéglőkben közebéd, délután négy órakor a Muraközi Közművelődési Egyesület alakuló gyűlése a Levente Otthonban. Este hét órakor térzene, kilenc órakor pedig takarodó. Szobafestést és mázolást Dávid István festömesternél, Zalaegerszeg, Jákum-u. 31, (Lcventepályával szemben). meny habját. I üzálló, kerekaakú Ionnál; vajjal kikenünk. Egy palacsintát beleteszünk, a keverékből ráteszünk és így folytatjuk, míg elfogy a tetején lé\ő palacsintát tejföllel kenjük be, tegyük a sütőbe és pirosra sütjük, lía kész, tálra borít\a, cukorral meghintve feladjuk. Stefániaköltes. Finom kelttésztát készítünk vajjal és kelni hagyjuk. Majd kiméijtjuk. friss vajjal bekenjük, összesodorjuk és 2 ujjnyi széles darabokra vágjuk, tojással bekenjük, cukros dunai meghintjük és világosra síit jük. * * * IDŐSZERŰ HASZNOS TANÁCSOK: Kopott, napszítta keinéuyfa bátort, majdnem újjá lebet varázsolni, ha jé) bőségesen para('inolajba mártott puha ronggyal áttöröl-
