Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-04 / 2. szám
4. ZA LA MEGY EI UJ8ÁG 1943. jarfuár 4. OzjBiii a front Pár szó a muszkakarácsonyról Muszkák havas hazájában, ahol a templom olvan ritka és a karácsony nincs divatban, karácsonyfát nem lehet venni, nem lehet találni meleg szívet, amely tudna érezni a kis Jézuska iránt, mert a muszka nem tudja, mit jelent a karácsony. A hóval fedett orosz »nézők pusztáin elérkezett a karácsony. Itt nem látni gerinces fenyőerdőket, amelyek most odahaza bólintgatva, suttogva küldik messze hozzánk a karácsony emlékeit, amely most lángralobban a szívünkben a Don partjáig szent karácsony éjtszakáján. Süvít az északi szél, telik az idő és lassan alkonyodik. Kezdődik a szent este, karácsony éjtszakája. Itt- ott felhangzik az orosz ágyúk bömbölő hangja, amely bevezeti a szent estét. Mi sem vagyunk restek és hamarosan válaszolunk, mert a tüzér nem fél az orosztól. Felnézünk az égre és fel sóhajtunk: ii/í^nem, Istenem, mikor lesz már békés, szép karácsonyunk?! A szent éjt- szakán a vártát állva, kívánunk minden magyarnak sok jót. Cseh László 253/26, Bunda, boa akkor jó, ha 1 Bundák mérték után, mikádók bélelése és fsiléreiása legolcsóbban Lak; s ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. 8zi«Bisterníl kósxilnck cRprófíiróetésefí Az üzlet, az ipar és a mai kereskedelmi élet lelke a hirdetés. Hirdesse minden eladni-, vagy vennivtalóját a Zalamcgyei Uj- •ágban. Képesített bognár állást keres április 1-re kommencióra, uradalomba. Cím a kiadóban. Uradalmak figyelmébe. Ajánlunk fenntartással kb. 70—100 q hibás, egyébként jól- kezelt szelíd-gesztenyét takarmányozási célra (szakkörök megállapítása szerint 28—30 százalék vitamint tartalmaz) helyt raktárunk Zalaegerszeg átvéve és fizetve, megállapodás szerinti árban. Szíves megkeresést kér Kálmán Fivérek, Zalaegerszeg. ZALAMEGYE1 ÚJSÁG (Politikai napilap) Szerkesztőséig és kiadóhivatal: Salbfcgerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. IWfizeté*: egy hóra 2.50, negyedévre 7.20 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztárt csekkszámla: 49.368. Felelős kiadó: 6 AÁL ISTVÁN Az európai közlekedési hálózat újjáépítése A keleti területnek a német éieáérbe való bekapcsolása áiiai az európai- közlekedés, c is új megoldások \ árnak. A legtöbb esetben új közlekedési hálózat építési kérdésekről van' szó* amelyeknek megoldása csak a háború után \ álik lehetségessé, mégis a teljesen kész terv biztosítéka egy háború utáni azonnali építkezés megkezdésének. A legfontosabb megoldások közé tartozik a keleti területeknek! közlekedéstechnikailag a Németbirodalomhoz való bekapcsolása, hogy a gazdag nyersanyag- források az európai gazdaság számára értékesíthetők legyenek. így Németország egy négyvágány ú ukrán vasútvonal építését tervezi, amelynek fővonala Berlinen át a Ruhrvidékre vezet, egy másik ág pedig Dél keleten répán keresztül egyenesen Spanyolországba visz, míg ■egy harmadik ága a tervezett észak—dá| összeköttetés létesítésével a Hamburg-—Rónia vasútvonalat teremti meg. Az európai vasúthálózat kiépítésén kívül egy kontinentális autóút-építési hálózat létesítését is tervezik. A sűrű vasút- és autóúthálózat ellenére Németország belföldi közlekedésének egyötödrésze viziúton történik. Egy országban sem fordítanak annyit belvízi hajózás céljaira, mint Németországban. így a hatalmas Majna—Duna csatorna keletkezőben van, az Odera—Duna csatorna építését pedig még a háború előtt kezdték meg. Úgyszintén az Elba—Duna csatorna tervei is csupán a háború utáni keresztülvitelre várnak. A legnagyobb gondot azonban Németország a dunai hajózás kiépítésére fordítja. Általában viziútjainak tökéletesítése állandóan foglalkoztatja, sőt e téren több európai államnak is tanáccsal és anyagi támogatással szolgál. Németország eme közlekedési terveivel az európai gazdasági életen kívül a világ gazdasági életébe is bekapcsolódik, mert amíg a vasút- és autóúthálózat csupán a kontinens gazdasági életét szolgálja, addig a nagyarányban kiépített vizi- utak szabad kiiáratot biztosítanak az Északi-, Keleti-, Földközi- éri Fekete-tengerhez s így a világ többi tengereihez. Megdől tehát az ellenséges hatalmak eddigi imperialista törekvése, mert Németország modem közlekedési hálózata megnyitja az utat a világgazdaság felé. (MNK) A nevető Donpart Nagy honvéd furcsa körülmények között most érkezett vissza az oroszok fogságából. Az élményeit meséli: — Azt mondták odaát, válasszak, hogy milyen halálnemmel akarok meghalni. Un úgyan nem kedvelem egyikféie hafáJnemet sem, dehát választani kellett, nem volt más. Azt mondtam, hogy kössenek hozzá egy fán jó magasan a fatörzshöz és az orosz légvédelmi tüzérség ágyúzzon agyon. — Na és mi történt V — Két napig lőttek rám a légfúrósok, ! akkor megunták, elmentek valahová, én meg kereket oldottam. erdőié-műsor ÁLLANDÓ KÖZNAPI MÜSORSZÁMOK BUDAPEST 1. HULLÁMHOSSZÁN: (5.40: Torna. Hírek. •Közlemények. Ikingle- mezek. 10: Hírek. 11.16: Nemzetközi vízjeizöszoi- gáial. 12: Déli harangszó. Fohász. Himnusz. 12.46: Hírek. 1S.20: Időjelzés és vízállásíeleuiés. 14.36: Hírek. 14.45: Műsorismertetés. 15: Áríoíyamhírek. piaci árak, élelmiszerárak. 10.26: (Iírek német, román, szíovák és ruszin nyelven. 1(5.45: Időjelzés- hírek. 17: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 18.5#: Hírek. 21.46: Hírek, lóverseny eredmények. 23.45: Hírek. KEDD, január 5: 5,46: ®a*n az «tthen. A Vöröskereszt ba társi ráíhészelgálata. 15.40: Ébresztő. — Torna. — Hírek.' — Reggeli zene. 10.15: Weidinger Ede szalonzenekara. 11.15: Zenekari műv elv. 11.40: Divattudósítás. 12.10: A Mária Terézia 1. houvédgyalog- ezred zenekara. 13.30: Honvédeink üzennek. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. 14.00: Tóth Lajos kamarakórusa. 15.20: A Rádiózenekar műsorából. 15.50: Gyermekdélután. 17.00: Kamarahármas. 17.35: »Ponyvairodalmi emlékek«. Ráth- Végh István csevegése. 18.00: Szirmayné De'y Margit és Pál ágy! István dr. magyar nótákat énekel, kíséri Gáspár Lajos cigányzenekara. 19.05: Gitár-est. 20.15: »Hunyadi János«. Elekes Lajos dr. történelmi arcképe. , 20.45: A Folyamé r$k fúvószenekara. 21.20: »A falu mozija«. Közvetítés Sár- szentmiklósTÓl. 22.10: Veress Károly cigányzenekara. 23.00: Nagyzenekari művek. <3froóaíom Nagy Lenke: Creseence Gróf Széchenyi 1st van né életrajza. Ez a könyv az első élettörténet Szó-* ehenyi István hitveséről. Az író nem regényt, vagy regényes életrajzot akart adni, hanem hűséges tükröt e rendkívüli asszonysorsról és arról a világról, amelyben Széchenyi Istvánná élt. Színes történelmi korszak támad fel az, olvasó előtt és a legönfeláldozóbb feleség alakja mellett, nagy? küzdelmek és Kis hétköznapok között lépten-nyomon felvillan a másik főszereplő, a lángozellem a legnagyobb magyar. Ára fűzve 12, kötve 14 pengő. Kapható i Zrínyi könyvkereskedésben. Nyomtatványban Papíráruban Könyvekben K e g y s z erekben IIYI, hírszolgálatban, elevenségbenf színességben pedig a mindenkor vezet. Zalamegyei Djsá ÜUWWlifcrgl Air- I*nr A «aanr":ijvm■ • . • >:.aryww^Luiimi^^'bdsr • y y . „u^,.i m« ■nrimrirnnuiír iiTBirTiniirnrTT^niiT Mr-MAMinmuMMW Részűk a Zrínyi Nyomdaip«!- Ht- gépein, Ztíaegcesaeg, 4. Nyo«űdabérlő: Gaál István.
