Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)

1943-02-27 / 47. szám

? «. mmI ZALAMEGYEI ÚJSÁG í$43. február '27+ Mi okozza és terjeszti a kiütéses tífuszt Felfedezték a „Flecktyphus” tökéletes ellenszerét \r Berlin* február 24. j Megállapították, hogy a háborús veszte­ségek felerészét a járványok okozzák. Orosz­országban hatalmas kiütéses tifuszjárványokj követik a háborút. A múlt világháború után az oroszországi tífuszjárvány áldozatainak szá­mát 15—25 millióra becsülték. A kiütéses tífusz alatt tulajdonképpen 4 betegséget kell érteni.. Az első. az európai/ tét vek által terjesztett, úgynevezett »klasezi­A kiütéses tífusz elleni oltáshoz szükséges szérumot ■> baktériumok­kal fertőzöŰ tyúktojásból vonják ki injekciós tűvel kus« kiütéses tífusz, az Északamerikálan ho­nos, úgynevezett »sziklaláz«-at egy bögölvféle csípése viszi emberről-emberre, míg a Távol- keleten atkák terjesztik a kiütéses tífusz ne­gyedik változatát. zött tyúktojásokból. A rickbttziák a tetvek} gyomrában és beleiben gyorsan elszaporodó nak, ezért az oltóanyag előállításához eíő-, szőr a te tv eket szaporítják, majd 14 napos, korukban mesterségesen fertőzik őket. kiüté­ses tífusszal. A kiütéses tífusz nemcsak a;j embernél, hanem a tetűnél is betegséget okoz, Egy Bí»et, ahol a háborúról nem lódnak A Csendes Óceán keleti részén, az auszt­ráliai szigetcsoportok felé található Piteairsj szigete. Számos szigetcsoport között terül c!.| Területe 5 négyzetkilométer, lakéinak szánni mindössze 209. Az »ország« 1898 óta angol1 gyarmat, azelőtt önálló állam volt. Országot alapítanak iá lázadók 1790-ben történt, hogy a »Bounty« nevű angol hadihajó matrózai a rossz bánásmód! és a hiányos táplálkozás miatt fellázadtak./ A lázadók hatalmukba kerítették a Bounty-t, a kapitányt és a tiszteket egy. mentőcsónakba rakták és sorsukra engedtek. (A csónak utasait) később egy angol hadihajó megmentette.) A lázadók ezután tovább vezették a hajót es| Tahiti szigeten kötöttek ki. Itt azonban nem érezték magukat biztonságban, féltek, hogy’ az angol’tengerészet utoléri őket, ezért csak-' Kamara visszatértek a hajójukra, magukkal} Ennek a betegségnek számtalan változata van még. Kórokozóikat »riekettziák«-nak ne vezik. Az ember vérébe került baktérium körül­belül kétheti lappangás után jelentkezik ar> első tünet. Heves fej- és végtagfájdalmak lépnek fel magas láz kíséretében. Rövidesen/ á központi idegrendszer zavarai is mutatkoz­nak (szédülés, beszédzavarok, bágyadtság, stb.) három hét múlva foltos kiütés keletkezik a beteg testén s innen nyerte a nevét a be} tegség. Gyermekeknél és fiatalembereknlé álta­lában jóindulatú a betegség lefolyása, mi4 nél idősebb a beteg, annál súlyosabb és aggas­tyánoknál 70—80 százalék a halálozási arány­szám. Természetesen, vannak általános jeb) legtű járványok is, mikor általában könnyebb, vagy súlyosabb a betegség korra való tekintet nélkül. Azt gondolhatnánk, hogy nincs is szük­ség másra a kiütéses tífusz elleni küzdelem­ben, mfnt a tisztaságra. Vannak azonban alkal­mak, mikor elkerülhetetlen nagyobb emberíö- megek eltetvesedése, azonkívül sokan kénvsze- jrülnek kiütéses tífusszal már fertőzött ’sídé-1 ken élni. Tartós védelmet csak a védőolt á j adhat, azaz a védőoltás által szerzett ellen-» pesség. Számtalan oltóanyagot állítottak elő. A két leghatásosabb oltóanyagot a lembergi Be­lli ing-intézet készíti, kiütéses tífusszal fertőzött; tetvek beleiből, illetve mesterségesen fertő­! szétroncsolja a gyomor- és bélsejteket. A fer-l I tőzés után körülbelül egy héttel finom tűkkel t kioperálják a tetvek beleit és ezekből nyerik! ! a kész oltóanyagot. így sikerült az orvosok és tudósok éveken i át tartó küzdelmes munkájának gátatvetni a! i legborzalmasabb emberpusztító járvány elé. II iái az in MM ift Um 1 vivén azonban Thaitiből 12 asszonyt. Köz f ismert, hogy a világ legszebb asszonyai Tahiti szigetén élnek. Egy ideig a "nyílt tengere:/ kóboroltak, majd a lakatlan Pitcairn szige­ten kikötöttek, államot alapítottak és — jel­lemző az angol tengerészéletre — kijelen-l tették, hogy az állam angol fennhatóság alá tartozik. Tulajdonképpen tehát Pitcairn vol.j az angol világbirodalom első dominiumla, vagyis önálló tagállama, mert akkor még a mai domíniumok Anglia gyarmatai voltak. Angliában 1808-ig semmit sem tudtak a bi­rodalom megnagyobbodásáról, míg végre egy amerikai hadihajó felfedezte a paradicsomi| szigetet. Az amerikai felfedezőnek különös meg­lepetés volt a szigetfakók családias és er-i kölcsös élete. A sziget államfője John Adams! volt, aki 1829-üg élt s az ő vezetése alatt va­lóban mintaszerű életforma honosodott meg. Családi közösségben éltek az összes lakók, az irigységet és a gyűlöletet nem ismerték. Egy­(formán sokat dolgozott mindenki és egyfor-i ina maradt az életszínvonaluk is. Ebben i$ patriarkális közösségben ismeretlen maradt a bűnözés. Ha valamelyik lakó mégis vétett volna az elfogadott erkölcsi szabályok ellen* azt megbüntették. A büntetés abból állott,/ hogy az illetőt bizonyos számú vasárnapra/ kitiltották a templomból és nem vehetett rész1| a közös istentiszteleten. A bíráskodók ezt $ büntetést is nagyon ritkán alkalmazták, merf /túlszigorúnak tartották. A múlt század közepére a szigetLakólá úgy elszaporodtak, hogy megélhetésük az an­gol kormánynak súlyos gondokat okozott. 1838- ban megpróbálták őket egy nagyobb szigelr« áttelepíteni. A pitcainniak azonban visszaszök­tek. 1856-ban újra megpróbálták a kitelepí­tést, de ismét sikertelenül. Azóta békén hagy-? jak őkt. Abban az időben pedig mindössze/ 93 -an voltak és csak azóta emelkedett a sz*-< műk 209-re. Ahol még nsm tudják, hogy háború van A háború kikötéséig egy angol hadihajói minden évben egyszer kikötött a szigeten* de most már negyedik éve nem érkezett oda hajó. A lakosságnak nincs rádiója, villamos-' telepük, távírdájuk sincs és igv valószínül,, hogy nem is tudják a szigetlakok, hogy há­ború tombol a világban. A sziget kormányzása: az Anglia által kinevezett főbiztosra v an bízva,, de mindig a szigetlakok sorából kerül ki. Mel­lette héttagú »Vének tanácsa« működik. Hal tanácstagok közül egy meghal, helyét a soron- következő legöregebb szigetlakó férfi fog-i Halja el. A paradicsomi állapotok mellett is for­radalomra került sor egyszer Pitcairn szige-i tén. Váratlanul és hívatlanul ugyanis egv gaz­dag amerikai telepedett oda, aki átmenetileg császársággá alakította át az országot, íermé-j szelesen, önmaga lett a császár. Nagyon rö-l vid uralkodása után a szigetlakok trón foszl ott­nak jelentették ki, fellázadtak ellene és szí-j gorúan megbüntették. A bíróság a piles írni törvényszék legszigorúbb paragrafusát alkal­mazta ellene, helyesebben: választást enge-, ■dett neki a két legsúlyosabb büntetés között: életfogytiglan dolgoznia kell a közösség javára, vagy ha ezt nem vállalja, örökre kitiltjiálj a vasárnapi istentiszteletről. Az amerikai az| utóbbi büntetést választotta, de csakhamar; felhagyta a szüretet, amely távozása után ismén visszatért irigylésreméltó életéhez. A háború mostani álladó kiterjedése mel­lett, ki tudja, hogy ez az 5 négyzetkilométernyi boldogság szigete nem kerül-e szintén bek/ a véres forgatagba? áZMJBGE&SfM KÖLGIÖNKÖiYYíát LORD ROTHERHIERE UrCA 5. Újdonságok: Gotta: Három szerelmes asszony, v. Somogyváry: A hadtest hű marad. Nagyiványi: ígéret. Priestley: Ádám hohlfényben. Vilmáim: A mennyezete» ágy. Katona: Boszorkánypör. Roberts: Viktória, fél öt. í Egy másik eljárással ma j gából a kiütéses tífuszt tér \ jesztő tetüből választják ki | a szerumoltás anyagát. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom