Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-12-09 / 277. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1S42. december S. hottói földbirtokos a 3 hónapos ezüstkalászos gazda-tanfolyamot, amelyre (10 tag jár naponta tudományszomjasan. Megható, hogy 60—70 éves öreg gazdabácsikák hogyan szorongatják a gazdaság ABC-s könyvét, amikor esténként az iskolába összejönnek. Az iskola padjaiban fegyelmezetlen figyelnek és érdeklődéssel hallgatják az előadót. Szinte újra megfiatalodnak az iskola padjaiba^, és talán soknak eszébe jut a boldog gyermekkor is, amikor az első abc betűit rótta a táblára. Szívesen jár a tanfolyamra s örömmel tanul a lenézett »bödei» gazdaember. Ez mutatja azt is, hogy Böde nem olyan utolsó és elmaradt, mint a híre. Ilogy a mindenkitől lenézett Bődé község ki- I emelkedik a városhoz közelebb eső községek kő- ; zül, azt Barabás József ny. ig. tanítónak és Bánki j Miklós tanítónak köszönhető, akik megismerve a lakosok nemes lelkűidét és elhagyatoltságát, föl- | [karolták a község minden ügyes-bajos dolgát, igye- j keztek a község éleiét mindenképpen fellendí.eni. \ .Ez a bödei példa is mutatja, bogy a legrosszabb- ■ nak mondott és legeldugottabb falu népének is j van jó lelke, van értéke, csak észre kell venni. A község gazdái közül is sokan ott szántják \ a feneketlen sárlengerl az orosz harcmezőkön s c\ 'i állnak a lispei olajvidéken és ezzel úgy szolgál- j ják a hazát, mint bármely más, híres községnek 1 polgárai. Csak a gazdák továbbképzése és összefogása viszi előbbre a magyar földmives társadalmat Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar közgazdász, legfontosabb céljául tűzte ki a »kiművelt emberfő»-!. Sajnos, életének szomorú tragédiája e terv megvalósulásában megakasztot La. Igaz ugyan, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakult, de ez nem leheteti olyan nagy hatású, mint azt a nagy magyar elképzelte, mert hiszen ez a lángész a kiművelt emberfő alatt nenyes a k azt a pár kiválasztott embert kívánta, akik tagjai ennek a tudományos intézetnek, hanem minden magyart kiművelt emberfőnek gondolt el, legyen az egyszerű földműves, iparos, kereskedő, vagy éppen tisztviselő. KE művelt emberfő kell ugyanis minden vonalon. Teljes emberi akart minden poszton. A munka megszakadt kezében és egy század múltán, amikor végre kezdjük megérteni a legnagyobb magyar tanítását, lassan közelebb és közelebb >s megyünk a nagy elgondolások megvalósításához. Lassan épültek kitűnő kereskedőket és iparosokat képző .iskolák és intézmények, csak éppen a magyar földművest, a magyar parasztot felejtették ki ebből a művelésből. A helyett, bogy a hóna alá nyúllak volna, megvádolták. Azt mondták, hogy maradi, nem akar haladni, nem hallgat a jó szóra és a tanításra, hanem megelégszik az elavult ősi rendszerekkel és patópálos kézlegyintéssel Intézi el azt, aki a haladásra serkenti: I — Jó vót így öregapámnak, hát jó lesz e nekem is! Ezzel aztán be js tették a kaput a földműves néposztálv előtt. Csak évekkel ezelőtt jutott eszébe valakinek, hogy valójában meg is próbálkozzék a földműves-osztálynak, mini az ország legfontosabb és legnagyobb társadalmi osztálynak gyakorlati és elméleti tanításával. Téli gazdasági lanlblya- mot nyitottak s árnulva tapasztalták, hogy — bár a parasztság bizalmatlan természete miatt eleinte lassan indul —, mindenesetre a lanulnivágyás nagyon is megvan, csak éppen nem nagyon bíztak az egésznek az ős züllésé gében, mert hiszen eddig csak érdeket látlak mindannyiszor, ha valaki nadrágos leereszkedett közéjük. I)e lassan elindultak a tanfolyamok s amikor valójában meggyőződött a falusi nép arról, hogy valóban ebből haszna van, tömegével jelentkeztek .az esti tanfolyamokra és egyre több derék magyar gazdának, előbb csak a fiataljának, de aztán már az öregebbnek is felkerült a mellére az ezüstkalász. A gazda megértette az idők szavát: a súlytalan, régi rendszerű ekék helyett egymásután jöttek a szak-ekék, egyik-másik példáján felbuzdulva, műtrágyát hozatlak, kipróbálták a Székács és a többi fajbúzát, nem maguk termesztették a répamagot, hanem összeálltak és hozattak fajmagokat. Az ezüstkalászos gazda ezzel sem elégedett meg; a fiát már téli gazdasági iskolába adta. Ezzel aztán végleg megindult a falu küzdelme a kiművelt emberfőért. A kérdések természetesen ezzel sem oldódhattak meg, mert hiszen a tanfolyamok tartása is akadályokba ütközik, némely helyen maguk a hatóságok akadályozzák meg, vagy egyéb körülmény játszik közre. Az ideális ugyanis az lenne, ha évenként meg lehetne ismételni ezeket a tanfolyamokat az egyes községekben, hogy az első fecskék után jöjjön valamennyi és a falu gazdatársadalma egy emberként, egy akarattal segítsen a saját baján. Talán ennek az ideje is eljön egyszer. Addig azonban még van teendő bőven. Elsősorban is a falusi gazdakörök megalakítása. Az alapszabályok meglehetősen széles lehetőséget biztosítanak, de nem élnek még vele eléggé mindenhol, mert nem értik ál a tagok azokat az előnyöket, amit ezzel biztosíthatnak maguknak. Fel kellelt tehát világosítani az arany- és ezüstkalászos gazdákat, rávezetni a kérdések megoldására. Ezl az elgondolást Volt hivatva szolgálni a kedd délelőttre összehívott arany- és ezüstkalászos gazdaszakosztályi ülés, amelyet a Gazdasági Egyesület székhazában tartottak meg Somssich Antal gróf elnöklete mellel!. Az ülésen a szakosztály megyei elnöke, Mócsy Béla, a kamara képviseletében pedig Wrana Lajos kamarai kirend. vezetője, Jambrics János kamarai intéző jelent meg. Tará- nyi Ferenc dr. felsőházi tag a költségvetés felsőházi vitája, Thassy Kristóf dr. pedig egyéb törvényhozási elfoglaltsága miatt mentette ki magát. Az érdeklődő gazdák zsúfolásig megtöltötték a gazdasági egyesületi termet, ami szintén igazolja, hogy a magyar gazda akar sorsának előbbre- vi telében sajátmagán segíteni. Somssich Antal gróf elnöki megnyitója után Mócsy Béla szakosztályi elnök ismertette a szak osztály célkitűzéseit. Előterjesztésére a gyűlés úgy határozott, hogy a gazdaszervezetek munkábaál- lítására a vármegye főispánját, a főszolgabírókat és a községek vezetőit kérik fel. lícszictcsen kitért a gazdakörök jelentőségére és a példaadásra. Sajnálattal hallottuk, hogy a vármegye több, mint 400 községéből mindössze alig 30 községben van gazdakör. Pedig az alapszabályokat készen kapják kézhez a gazdák. Wrana Lajos, a mezőgazdasági kamara kiküldöttje a gazdakörök megalakulásának jelentőségét említette fel. öntudatra hívta fel a gazdákat, akik az ország gerincéi képezik, amjt állandóan szem elölt kell tartani. Krassovits László felszólalásában arra kérte a gazdákat, hogy a tanultakat vigyék ki a gyakorlati életbe is, mert az nem elég, hogy valamit tudnak, ha azt kifelé nem érvényesítik. Mint cséplési kormánybiztos, megállapította, hogy a termés- eredmények közölt igen nagy a különbség. Ugyanabban a községbe n, ugyanott két gazdának a termése között igen nagy eltérések vannak, anű azt igazolja, hogy nem elég, ha valaki ncbiáll szántani, vetni. Ahhoz érteni is kell. Ez nagy és fontos li!var lás, meri szántani és vetni tudni is kell. Külön megemlítette, hogy a fiatal gazdák szép eredményekei érnek cl, ezzel szemben egyes községek valóságos ocsut, azt is csak pár mázsái tudnak holdanként feltnutalm. Nem elméleti, hanem gyakorlati tudás kell, ami az arany- és ezüstkalászos gazdáknál megvan, de azt másoknak is meg keli mutatni eredményekben, meri ez a legnagyobb propaganda. A megalakult gazdaszakoszlály végrehajtó bizottságának kiválasztását a gyűlés az elnökségre bízta. Somssich Antal gróf szóvátetie, hogy a községi mezőgazdasági bizottságok nem igen működnek, mert a tagok rendszerint öregek s nem hajlandók elmenni az ülésekre. Kéri, hogy ezekre aa illésekre ezentúl arany- és ezüstkalászos gazdákat küldjenek ki. Berkes János tanító a gazdák beszerzési nehézségeiről beszélt. Az értékesítés már megy valahogy, de a beszerzés semilyen, pedig dolgozni csak jó gazdasági szerszámokkal lehel. A ter- nielvények ára azonban nincs arányban a gazdasági eszközökével. Ennek a lebonyo- álítását valamilyen gazdaszervezetnek kell kézbe venni, mert a falusi nép nem szereti a sok irka-firkát, a sok küldözgetést, gyorsan és eredményesen menjen mindé« Érdekességnek megemlíti, hogy az egyik községben 3 mázsa lueermag volt zsákokban: s ugyanakkor a gazdák kilónként voltak kénytelenek máshonnan magasabb árért beszerezni. Szerezzenek be a közlség gazdái cséplőgépet közösen. Szükségesnek tarlja egyébként az árúelosztás megszervezését is. Somssich gróf ezzel kapcsolatosan megemlíti, hogy' önzetlenség kell. A kisgazdák pedig, ha beszerzési nehézségeik vannak, nvndenkor forduljanak a közeli nagygazdaságokhoz, amelyek szívesen hozatnak egyúttal a gazdáknak is szükséges szerszámokat és anyagokat. Asbóth Károly gazdasági egyesületi titkár szerint minden gazdakörnek van kereskedelmi bizottsága az alapszabály értelmében. Ez működjék mindenhol, írja össze a szükségleteket és idejében jelentse be a Gazdasági Egyesülelnek, hogy a beszerzés lehetséges legyen. Az egyesület a kamara útján is szívesen eljár minden ügyben, ha hozzá fordulnak s így a beszerzések is könnyebben mennek. Ezután még több gazda szólalt fel, majd Mócsy Béla összeírta azokat, akik községcfkbeu vállalkoznak a Gazdakör megalakítására és a tét folyamán előadások tartására. A nevető Donpart Csinos őrmester vasfegyelmet tart az élo-nál. Izzadva rakosgatják a honvédek a ládákat gúlákba, szépen kiigazodva. Délután benéz a tizedes és megrökönyödve látja, hogy a toronymagas láda- gúla ledőlt, egymás hegy én-hátán hever rendellenül. j , — Tyűh!.,. — kiált fel ijedten —, mit szól mindehhez az őrmester úró — Eddig még semmit! — feleli nyugodtam az egyik élo-s katona. — Az őrmester úr ugyanis inéig a ládák alatt fekszik. Csoda történi — csomagol hozott a tábori posta! Az őrmester úr mégis lehűtött kedélyekkel áll nyíltól! csomagja felelt, amely pipadohánnyal összekevert törött tojással van tele. — Most mi a csudát csináljak ezzel a sf*f- zemicévcl? — vakarja a fejéi töprengve. — Egyen meg, vagy tömjem a pipámba?... Óhajt-e ön puha, meleg otthont? 11a igen, akkor menjen be a Schütz Áruházba és vásároljon olt szőnyeget. Hosszúszálú, vastag erdélyi gyapjú- takarók világos alapon, ízléses mintázatban megérkeztek a Schütz Áruházba.
