Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-12-31 / 294. szám

4. zalamegyei újság 1942. december 31. imMUmBimmmmmmmäMT=======--------­■á ria nővé«* elment A karácsonyi üimepck küszöbén távozott gsl Zalaegerszegről dr. Ivónyi Mária nővér, »oikJ. középiskolai tanárnő. Zala vármegye szociá­lis gondozója. Rendje, az Egyházközségi Nő- "lérek Társulata haza hívta, hogy páratlan^ te-; kétségével, nagy' munkabírásával és alíadályt mem ismerő akaratával közvetlenül szolgálja Rendje érdekeit. Rend társai oly nagyra ér lé­kelik a fiatal szerzetesnői, hogy már az el­múlt nyáron helyettes főnökinőjükké válasz­tották. A szabályok értelmében már a válasz­tás után >issza kellett volna térnie zárdájába, ide Zala vármegye és az Országos Szociális Felügyelőség újabb és újabb halasztást esz­közölt ki, hiszen olyan nehéz volt elveszíteni nzt, aki életet adott és lelket lehelt az ősj. ▼ármegyébe és szociális vármegyévé alakí­totta Zala megye szociális szervezetét. Nem egészen két évet töltött Zalában* Kárpátaljai szolgálata után 1941 tavaszán jött közénk és ez alatt a rövid idő alatt meg­szervezte a Zalavármegyei Közjóléti Szövet­kezetét, kiépítette a vármegye nagy részében • munkaközösségi szervezetet, járta fáradha- iatlanul a városokat és falvakat, tetőalá hozta j m Dunántúl legsikerültebb telepítési akcióját: a karanyai telepítést. Előkészítette a Fejér me­gyébe tervezett sommástelepítést és heirányí- ífotta azt a sok ONCsA házépítést, amivel Zala megyét e téren is első vonalba állította. De nem győznénk felsorolni az Ő munkásságának látható eredményeit. Szociális munkaterüle­tén is megmaradt lelkes pedagógusnak és éles ■zemcvel szerencsésen válogatta meg azokat • fiatal hölgyeket, akiket azután fáradhatat­lanul nevelt, oktatott, hogy kiváló szociálist gondozókká váljanak. E téren is kiváló ké­pességeit nem hagyta kiaknázatlanul, az Or- pzágos Szociális Felügyelősége és a központból hozzá küldte tanulni azokat a jelölteket, aki­ket az élgárda sorai közé szándékozik beállí- 4a ni. Most, hogy elment. 3z űrt nehéz lesz betölteni, bár szelleme itt maradt az áltálja nevelt szociális gondozók munkájában és az őáltala életrehívott alkotásokban. Munkakö­rét — egyelőre — két kiváló növendéke: Kiss Mária és Tószegi Piroska szociális szak­előadók (szoc. gondozók) látják cl. A szer etetcsat áj ónak harmadik üteme A Le veSttteif jóság Honvédkarácsonv Moz­galmának' harmadik üteme azt célozza, hogy a karácsonyfák alól gyűjtsenek leventéink hon­véd bajtársaiknak szeretetcsomagot, amelyet azok kapnak és annyian, akik városunkból valóban a harctéren teljesítenek szolgálatot. Ezt a harmadik izemet január 3-án valósít­ják meg leventéink, amikor házról-házra járva I gyűjtik össze a szeletet csatájának harcosai az ajándékokat. A Levente Egyesület elnöksége j bízik a zalaegerszegi közönség megértő tá- i mogatásában és Sápunk írtján t kíván Zala­egerszeg hazafias lakosságának áldásos és ke­gyelmekben bővelkedő, igen boldog újeszten- dőt, amely — reméljük — meghozza Nagy- magyarország teljességét: a diadalmas Feltá­madást. Mégis táncolunk? A napokban a moziban hátam mögött ült egy fiatalokból álló társaság, akik elég hango­san arról tárgyaltak, vájjon hogy mulatnak a MANSz-ban, vagy más helyen, a szilvesz­teri éjtszaka. Fontolgatták, latolgatták a hely­zetet. — Biztosan éjfélig lehet majd táncolni — így az egyik. — Addig legalább is — emígy a másik. Kis szünet következett és jói ki lehetett venni, hogy ebben a pillanatban már gondo­latban ott vannak a táncteremben és ropják a táncot és nem is leplezve azt a reménvünket, hogy a törvényes rendelkezést kijátszva, mi­nél tovább hóclolhossanak a tánc-szenvedé­lyüknek. Hosszan tartott a tervezgetés és én őszin­tén megvallom, szíven ütött egy kissé a; dolog. Szíven ütött pedig azért, mert odakint, messze a Don-parton, kegyetlen télben ál­lanak őrt nyugodt álmunk felett, gondtalan életünk és az ország jövendőjének biztosítása érdekében a honvédek. Egyik bolsevista tá­madás éri a másikat és keményen áll a honvéd őrhelyén s fáradsága, kimerültsége után ledől a földalatti kalyibájában, hogy új harcra, felderítésre induljon. Én ezekre gon­doltam és mélységesen szégyellem magamat annak a lies úrnak és annak a pár festett hölgy­nek a név ében, akik ezekben a komoly napok­ban is azon törik a fejüket, hogy minél tovább vigadozhassanak. Komolytalan és a mai időkhöz nem méltó ma a tánccal foglalkozni. Aki­nek táncolni való kedve van, írja egyik honvédünk lapján nekem, az jöj­jön ki a keleti frontra, vagy a tábori kórházak sebesültjei közé, ahol bősége­sen lesz alkalma valamennyinek arra, hogy táncoljon. Hagyjuk tehát ezeket a régi szokásokat békésebb, jobb időkre, amikor majd mindenki itthon lesz a frontról, amikor meggyógyulnak a sebesültek, amikor felszáradtak a könnyek az özvegyek és árvák arcán, amikor nem, lesz korlátozva a kenyéradag, lesz elég zsír és boldogan mosolyogjuk le a -szomorú múltat és örülünk az új, igazságosabb jövendőnek. Ma táncos vigalmakon, csak a mulatsá­gokon törni a Tejet, enyhén szólva, hazafiat­lanság. * * * * Egyben figyelmeztetünk is mindenkit, hogy a tánc Szilveszter este is csak este 11-ig van megengedve, de a mulatók és vendéglők tovább is nyitva maradhatnak, táncolni azon­ban 11 óra után tilos! Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 10/1/1943 ké sz. ' HIRDETMÉNY A polgármester az érdekelt petióléum- fogyasztókat, valamint a kereskedőket érte­síti, hogy az 1943. január havi 5 sz. petró­leumszelvények 1 és fél liter, a 6 sz. szel­vények pedig 1 liter petróleummennyiséggel válthatók be. Zal aegerszeg, 1942. december 30. Egy zalaegerszegi cég hetvenéves jubileuma Ebben az esztendőben lesz hetven esz­tendeje annak, hogy a vármegye egyik leg­ismertebb keresztény cégét, Fangler Mihály» fia Gyula fűszer- és csemegekereskedésélj Fangler Mihály Zalaegerszeg egykori piacte­rén megnyitotta. A becsületes ember üzleti szelleme a kis szatócsüzletet hamarosan a vár­megye egyik legnagyobb és legtekintélyesebb üzletévé emelte. A cég jelenlegi vezetője, Fangler Gyula, 1893-ban mint kereskedőtanonc kezdte meg munkáját. 1909-ben testvérével átveszi a cég vezetését, amit 1923-tól kezdve teljesen egye­dül végez. Az ő vezetése alatt újult meg a cég és nőtt ki azzá a tekintélyes és nagy ke­reskedéssé, amelynek híre, különösen üzieti politikájában, a keresztény erkölcsök mara­déktalan érvényesítésében, túljut a vármegye határán is. A Fangler-cégnek természetesen különös jelentősége nem abban van, hogy a kis sza­tócsüzlet egyik fontps tényezője lett a város kereskedelmi életének, hanem főleg abban, hogy a keresztény kereskedőgenerációk egész sorát nevelte fel, akik közül Zalaegerszegen, nem is egy van, aki ennél a cégnél tanulta meg a kereskedelmet. Ezt bizonyítja egész sor kitűnő fiatal kereskedő munkálkodása a vá­rosban és a vidék fontosabb helységeiben is. A cég mostani évfordulójánál meg kell államink egy pillanatra, mert 70 év becsüle­tes és erkölcsös munkája meghozta a leg­szebb eredményt, a tekintélyt és az általá­nos megbecsülést, amely ma már a nagyke­reskedéssel is kibővített Fangler-céget övezi. wmmAwwwwwwvwwwwwwwwm cAsszony c£ és hányó fi Tavalyi, megunt sötétkék vagy fekete ru­hánkat újjá varázsolhatjuk, ha fehér gallért, vagy manzsettánkaí leszereljük és helyette hagyjuk a síma nyakat s piros vagy fehér gyöngyöt teszünk rá díszül. Derékra piroa lakk -övét, nagyon csinosan hat s jobban érez­zük benne magunkat, mert valami friss van rajta. Nagy divat a többféle anyag és színössze­állítása még a legelőkelőbb ruháknál is. ,Ez fiatalos, szép. de aki erős, vigyázzon, nehogy rossz vonalat kapjon a ruha ezzel. Díszül ruhára sok a kerámia hímzett és festett gom. Utóbbi lehet fából is. * * t Hogyan mossuk ma a téli holmit? Le­vert szálból készült, kötött holmi tisztítása kis darabkán próbáljuk ki. hogy a vizet bír­ja-e. Ha nem bírja, adjuk tisztítóba. Iln a víz nem árt neki. hideg lében mossuk, mint a színtartó gyapjút. Posztóból készült sötét hócipőket előbb alaposan kikeféljük, azután burgonyalével (v íz, amelyben héjjastó! főtt a burgonyából) kefél­jük át, jól kitömjük és megszikkasztjuk. Ha megszürkült volna a posztója, akkor meleg­vízben oldjunk föl kevés fakormot és ezzel keféljük át egyiráayban gondosan. Világos hócsizmákat tiszta külön kefével kell kefélni és csak benzinnel lehet tisz­títani. A A mackóruhát úgy kell kezelni, mint a nem színtartó gyapjút, nagyon vigyázva, ne­hogy csavarjuk, mert minden csavarás csí­kot hagy rajta. Inkább egy irányban húzzuk ki belőle a vizet, felülről lefelé és mindjárt rázzuk széjjel, szárítás közben is forgatva. * Gesztenyegolyók. Készítünk jó gesztenye­pürét. Egv rumos meggyet beborítunk 'de és golyóvá alakítjuk, majd kristálycukorral bevonjuk. Hu megszárad, papírcsészékbe he­lyezzük. Polgármester. Páger Antal pompás kiállítású, csodálatosan szép filmje Házass# g Partnerek: MURATI LILI, PERÉNY1 LÁSZLÓ Premier ma este 8 és 10 órakor az EOlSON-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom