Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-01 / 196. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG gyermekeket védjék a legyek ellen, a délutáni pihenőkor az ablakokat sötét, úgynevezett lég védelmi papírokkal vonták be. Néha a gyermekek 5-től fél 6 óráig is elaludtak. Utána ozsonnát kaptak, majd további, előírt íoglal- kozás és játszás következett. A foglalkozás és játszás helye rendszerint Valamelyik árnyékos, parkos helye a községnek. A plébános úr rendszerint örömmel adta oda a templom mögötti árnyékos helyet vagy amennyiben ez nem volt, akkor valamelyik jobbmódú gazda készséggel bocsátotta a gyümölcsöskertjét rendelkezésre. Esős napokon a gyermekek a tantermekben töltötték a napokat. A gondozási helyeken a gyermeket nevelik az egészséges, célszerű életmódra; például kézmosásra, szájápolásra. A nevelőhatás természetesen sok érdekes dologban nyilvánul meg. így például az a gyermek, aki az első napokban minden külső gátlás nélkül mondja: »adjon enni«, megváltozik és mondja: »óvónéni, kérek tejet, stb. Megtanulja a gyermek, hogy az orrát meg kell törölnie, de nem a1 szoknyába, vagy a kabátujjába, hanem a zsebkendőbe, amit otthon kért a látottak és hallottak alapján. Megtanulnak a gyermekek enni, néhány hét múlva már nem olyan masza- tosak, mint az előző napokban voltak. Bámulatosan lehet fegyelmezni őket. Pompásan ülnek a helyükön, tudnak hallgatni, ha kell, a legnagy obb rendben játszani, sétálni. örömkönnyek gyűlnek a látogatók szemébe, amikor kórusban zengi 50—100 gyermek ajka: Isten hozta és milyen örömmel lehet nézni az édes gyermekajkakat, amikor versecskéiket mondják el, amikor énekelnek. imádkoznak. IMindig as „Óvó Nénivel11 Van olyan napközi otthon, ahol a gyermekek délben hazamennek ebédre. Legnagyobb része azonban ott akar maradni, ha hazamehet is, azonnal akar visszajönni, min-* dig együtt akarnak lenni az »óvó Nénivel«, akinek sokszor bizony még arra sincsen ideje, hogy megebédeljen. Fárasztó ez a munka a gondozónőre, de olyan kedvvel és szívesen, csinálják, hogy minden dicséretet megérdemelnek, annál is inkább, mert igazi honleányi érzelmektől áthatva, csekély tiszteletdíj mellett végzik felelősségteljes munkájukat. A gyermekek kíváncsisága ezer és ezer kérdést szegez az »Óvó Néninek«, aki szívesen felel és tanít, de van-e szebb és magasztosaid) "salami a földön, mint ezeknek a kis ember- palántáknak a dédelgetése. Természetesen az otthon, vagy ahogyan mondják, az ovoda nagy szenzáció a faluban. A szülök, főként az éregek, csak egy pillanatra ha lehet, elmennek megnézni az unokát hogyan játszik, hogyan mondja a verseket. Nagyon sokan áldják az egész intézményt, mert most lehet a gyermek miatt nyugodtan dolgozni, aki jó helyen van, adnak neki enni, tanítják, neve lik és olthon C8ak örömben van részük a szü löknek. Dí*. Thasey Kristóf munkája Alsóbagodon dr. Thassy Kristóf országgyűlési képviselő és neje jóindulatú pártfogása mellett a község fiatal és agilis vezetőjegyzője, Varga István szervezte meg a napközi otthont. Átiag naponta 40—50 gyermek jár óvodába, ahol Baldaszti Karola gondozónő végzi a nehéz munkát. Elmondja, hogy az első napokban a gyermekek nehezen szoktak meg, igen sokan sírtak, de néhány nap után megszerették az _______________ otthont olyannyira, hogy alig lehetett már őket hazakíildeni, annyira megszerették a közössé get. Az idő kellemes, változatos eltöltéséhez hozzájárult Kerner Imre tanító is, aki hegedű- játékával szórakoztatta a gyermekeket. Felesége a konyháját bocsátotta rendelkezésre és mindenben segitségére volt a gondozónőnek. Kósz Vince helybeli plébános a gyermekek vallási foglalkoztatásáról gondoskodott. László Henrik dr. zalalövői körorvos és Fóris Margit m. kir. eü. védőnő voltak azok, akik szaktanácsaikkal vezették az otthont. Gróf Károlyiné ajándéka Bakon a napközi otthon az új iskolában nyert elhelyezést, ezenkívül a főzés és étkezés céljaira a gróf Károlyi Gyuláné uradalmának intézője, Hruska Nándor útján külön épületet bocsátott rendelkezésre korlátlan mennyiségű tűzifával. Bakon az otthonba járó gyermekek száma naponta 100 körül mozgott és két gondozónő, Vörös Eleonóra és Dobos Gizella vezették. Az egész otthonnak azonban a lelke, az irányítója, vezetője, Tersztenyák József igazgató és neje voltak, akik a községben uralkodó széthúzás dacára, eme nemes intézményben a társadalmat összehozták éá lehetővé tették, hogy a munka mintaszerűen folyjék. A köz ségben Tersztenyák igazgatót, mint az otthon „Atyjá“ t emlíiik, aki valóban atyailag gondoskodik „gyermekei“-ről. A pártfogó bizottságban helyet foglalt Balogh Elemér dr. fiatal, agilis körjegyző és Kauzli Gyula esperes, aki szívesen bocsátotta rendelkezésre a templom mögötti árnyas parkot és végezte a gyermekek vallási oktatását. Nagy segitségére volt azután az otthonnak Taubinger Lászlóné földbirtokosnő, aki nemcsak személyes többszöri megjele nésével, felügyeletével, hanem sok szeretetado- mányával (tőle kapták a főzelék és zöldségfé léket, több napra bőven elegendő húst stb) is hozzájárult a gyermekek súlygyarapodásához. (50 gyerek Söjlörfin Söjtörön a múlt évben megindult napközi otthonok hírére a község vezetősége élé í Né- nyei Pál főjegyzővel közgyűlés összehívása útján kérte felettes hatóságát, hogy az otthon megalakíttassék. Vidóczy Ilona tanítónő és Szalámin Miklósné gyógyszerész neje voltak a főmozgatói, akik mellett még Stranc István dr. körál'atorvos neje, Mészáros Imréné, a gróf Festetics uradalom intézőjének neje, Borsó Imre dr. körorvos neje, Gárdonyi Béla dr. orvos neje, Böröc Géza igazgató neje, Tiboly Istvánné, Kuszler Jánosné, Baksa Péterné, Balázs Lajosné, Kovács Kálmánná, May Mátyás- né, dr. Mikolics Ferencné, Palkó Lajosné, Zsombory Sándor és végül a plébános voltak azok, akik valóban a szívükön viselték az ott hon ügyét. Az egyik iskola két tantermét berendezték, külön épületet adtak a főzés és étkezés céljaira, azonkívül az uradalom egyik ár nyas parkját bocsátották a gyermekek nappali foglalkozására. Az otthon két gondozónője: Magyar Jolán és Kálik Ilona pompás lakásban nyertek elhelyezést és nem győzik dicsérni el látásukat. Elmondják, hogy az otthonban 130 — 150 gyermek van naponta. Az étkező helyiség eléggé tágas, úgy hogy egy csoportban tud ják a gyermekeket bebocsátani. A terem ajtaja elölt elhal a zaj s némán vonulnak be. Azután felhangzik apró szájukon az ima. Egyikük sem rohan az ételhez, amig az imádság szavai be nem fejeződnek. Nyugodtan várják, hogy a de rék óvónők a leülésre megadják az engedélyt. Elfoglalják helyeiket a csöpp asztaloknál és csöndesen, vígan kanalazzák az ételt. Némelyi kük, a „nagyhasúak“ többször kérnek. ISKOLAI RUHÁKRA sötétkék és szürke szövetek továbbá mosó áruk és intézeti kelengyék szép választékban vannak. Schütz áruház 1942. «September 1. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Szepetken két gondozónő van Szepetken ugyancsak nagy lelkesedéssel fogadták a napközi otthon tervét. Vitéz Kiss Márton főjegyző összehívta a Szepetkkel összeépült Pókafa és Zalaistvánd község társadalmilag vezető személyeit, akik a legnagyobb jóindulattal karolták fel az ügyet. Dicséret és köszönet illeti Kulcsár Dezső és MeLó Pál igazgatókat, Hagyi Aladár tanítót, Csapó Albert plébánost és Kutas Elek evangélikus lelkészt, akik főmozgatói voltak odaadó munkájukkal a nemes ügynek. Zalavármegye alispánja Szepetkre két gondozónőt küldött ki : Varsányi Mártát és Salac Erzsébetet, akik a társadalomnál fárad- hatailanul munkálkodtak, hogy a gyermekeknek a mai nehéz beszerzési viszonyok között mindenféle ennivalójuk legyen. Elmondják, hogy a gyermekek szépérzéke mennyire fejlett, segítenek a felierí'ésnél, az edények elhelyezésénél, nagyon figyelmesek. Egyik alkalommal a gondozónő virágot helyezett az asztalra, kitörő örömmel fogadták. Másnap szándékosan elhagyták a virágot és akkor megkérdezték : ma miért nincsen virág ? Ha az imádozást akár étkezés előtt vagy után szándékosan elfelejtik, ők figyelmeztetik az , ovónénit“. Vannak a gyermekek között nagy étvágyúak. Már régen befejeződött az étkezés, az egyik kis kövérke „ott feledte magát“. Nagy élvezettel kanalazza az ízes párolgó ételt. Azt mondják, hogy még a társai otthagyott maradékait is kikanalazza. Általános tapasztalat az, hogy a gyermekek jól, otthonosan érzik magukat és általában véve a napközi otthonok működése rendkívül áldásos a magyar gyermek a magyar jövő legjobb fejlődésének biztosítására, mert a gyermekek nemcsak erőben és súlyban gyarapodtak kivétel nélkül, hanem a tanítóság egyöntetű véleménye szerint, szellemileg is sokat fejlődtek, ami feltétlenül meg fogja könnyíteni a jövőben az iskolai tanítást. Valóban az egészségügyi kormányzat a legméltóbban akkor jár el, mikor a magyar gyermek fejlődését biztosítja. Legnagyobb köszönet és hála illeti meg azonban azokat is, akiknek neveit fenntebb megemlítettük, akik fáradtságot és idői nem kímélve, a szebb és jobb magyar jövendő érdekében önzetlenül dolgoznak és váltják valóra az egészségügyi kormányzat elgondolásait. | Nagykanizsán is szép eredménnyel zárait a katonák részire megindult ruhagyűjtés Nagykanizsán a város leventéi vasárnap indultak útnak, hogy a szovjet fronton küzdő honvédek részére téli luhákat gyűjtsenek össze. A gyűjtés olyan nagyarányú eredményt hozott, hogy például állhat az egész ország lakossága előtt. A gyűjtés eredménye: 900 darab különböző gyapjú és ruhanemű, 3 kg gyapjúdnál és 3.192^0 pengő készpénz. A gyűjtésből eredő holmik között igen sok a szőrmeanyag, ami a mostani téli háborúk idején a legszükségesebb katonáinknak. A gyüj tésben Kanizsa járt elől. A lelkes női gárda és a levente egyesület minden tagja, Szépudvari László parancsnokkal az élen, valamint P. Bánás Gyula plébános és Szabó István tisztiorvos, valamint Gazdán József városbiztos fáradozása eredményezte a szép sikert. wwwwwwwwwwwwwwwwmmm iyakorbtt könyvelőt egész napi elfoglaltságra felveszünk. Ajánlatot a kiadóhivatalba kell beadni. j
