Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-09-10 / 203. szám

2. ZALAMEGYEI ÜJSÄ£ reggelre ismét több szovjet repülőtémadás érte az országot A szei'dáról csütörtökre virradó éjtszaka S jelentések szerint az ország egyes területei fölé ismét berepültek a szovjet bombázók, Azonban semmi hadifontosságú helyet nem ta­láltak el bombáikkal. Néhány helyen ugyan a lakóházak szenvedtek sérüléseket, de csak né­hány ember halt meg és kevés a sebesültek száma is. Ügy látszik, a szovjet gépek éjt­szaka i berepülései állandósulnak, de ezek a támadások csak terrortámadások, mert ál lau- í dóan csak lakott negyedeket bombáznak, hol- ('ott a magyar repülők mindig csak badifontos- ságú helyek ellen indítanak támadásokat. mindéi? sertéséin! fartétisnitsnsk Zalaegerszegen A fertőző sertésbénulás elleni védekezés miniszteri bizottságának folyó évi augusztus hó 4-én elrendelte, hogy Zalaegerszeg megyei város területén az összes sertéstartó ólakat fertőtlenítsék. A polgármester értesíti a sertéstartó kö­zönséget, hogy a sertésólak általános fertőtle­nítése a következő időpontokban és sorrend­ben történik meg: Szeptember 10-én, csütörtökön a gróf Batthyány Lajos-utca, a Széchenyi-lér és a Kossuth Lajos-utca által, valamint a Petőfi Sándor-utca és a vasúti töltés által bezárt te­rületen, a fentebb felsorolt utcákat is beleértve Szeptember íl-én, pénteken a Kossuth Lajos-utca további része (a vasútállomás felé a Petőfi-utcától) és a Csány-tértől keletre (Pá­terdomb), valamint a Petőfi-utcától délre fek­vő területen (Csemetekert), a fentebb felso­rolt utcákat (Petőfi-utca kivételével) is bele­értve. Szeptember 12-én, szombaton a Kazinczy­tér, a Rákóczi-, .#z Olal-utca és a Pozsonyi­éit által és a Batthyány-utca, valamint a vas­úti töltés által bezárt területen. Szeptember 14-én, hétfőn a Kazinczy- tér, a Rákóczi-utca, az Olai-utca és a Po- zsonyi-úttól délre, valamint a Széchenyi-tér és a Kossuth Lajos-utcától nyugatra fekvő területeken. Nyomatékosan felhívja a polgármester a város sertéstartó lakosságát, hogy a fent jel­zett időpontokra az összes sertésólakat tiszto­gassák ki, amely tisztogatás áll: 1. az óíf padlóinak felszedése és ezeknek, valamint az ól falának forró hamulúggal való alapos le­mosása, 2. a deszkák alatti szenny alapos fel­kaparása és eltávolítása, 3. az ól környékének 2 méteres körzetben való alapos felkaparása (sarabolás), 4. ezt követi az alapos fertőtle­nítés, amelyet a hatósági megbízottak vé­geznek s végül 5. alapos meszelés. Téglás, továbbá cementes ólak esetében elegendő az alapos felmosás és kisúrolás (forró hamulúg- gal). Kecskés Béla honvéd emlékének (Honvéd haditudósító század. Orbán Fe­renc karp. honvéd). »Az éjtszaka folyamán a vörösök hadi- hidat vertek a Don egyik ágán, 22 nehéz pán­célost megfelelő gyalogsággal áthoztak csinost támadásra készülnek«. Ez a jelentés érkezett reggel 6 órakor a hadtest egyik utász-századához, amely a folyó árijánál egy széles szakadékban állott harcra- észen. Jojibról kerékpárosok és páncéltörők, balról pedig gyalogság tartott összeköttetést a kritikus ponton elhelyezkedett utászokkal. A jelentés vétele után a század felkészülve a támadásra, az út két oldalán beásta magát. \k század előtt 50 méterrel 6, egyenként 2 mé­teres veremben, a század 6 külön e célra ki­képzett »robbantÓ3«-a várta a vörös csillagos homloké páncélszörnyeket. Feladatuk az volt, hogy amikor az orosz tankok »holttér közel­ségbe«, vagyis olyan közel (kb. 8 méter) ér­keznek hozzájuk, hogy rájuk lőni nem tudhat­nak, hirtelen ugorjának ki a veremből és rob­bantsák fel az ellenséges tankokat. E célra mindegyikőjüknél két-két rohamsisalc for­májú akna volt, amelyek felső, gömbölyű ré­széből egy fogantyú állott ki. A fogantyú vé­géből kivezetett robbantózsinór pedig a »rob- bantós« csuklójához voll erősítve. Alul, a la­pos részen négy mágnes taípacskáhan végző­dött a hatalmas erejű robban tó anyaggal meg­töltött akna, amely ilvmódon hozzátapad a harckocsi vastag páncélfalához — ha akad megfelelő bátor ember, aki a holttér közelsé­get kihasználva képes a feladat elvégzésére. Délelőtt 9 óra körül járhatott az idő, amikor széles arcvonalba fejlődve e’őmásztak az orosz <nokok a partmenti erdőségből. 300 méterre 'ehetieb ekkor a mieinktől. Vadul tüzeltek, bár senkit sem láthatlak a mieink közül. A csiszolatlan szerkezete, hevenyészet­ten Összeszerelt a cél szörnyek kísérteties (fő­úton két tank közeledett. Feszült, izgalmas pillanatok következtek: A tüzet okádó tankok egyike odaérkezett az első útmenti veremhez, amelyben Kecskés Béla honvéd szorongatta kezében az akna fogan­tyúját. A honvéd utásznak helyén volt a szíve. *Egv villanás volt az egész. Kecskés ki­ugrott, »felragasztotta« az aknát, megfordult1, vitte, húzta a zsinór végét verme felé, már ugrott a verembe, amikor a hátrább jövő má­sik harckocsi gép fegyver íű • e eltalálta. Súlyos sebbel bukott a verem melyébe. De a köteles­ségét teljesítette. A vörös-csillagos páncél- óriás oldalán villanva robbant, az akna, szét­zúzta oldalfalát. Halálra sebezve felfordult, majd, mini egy felrobbantott lőszerraktár, ezer darabra szakadva repült széjjel a leve­gőben. A henne felhalmozott lőszerek robba­nása volt számára a .mindennél biztosabb ke­gyelemdöfés. A hátrább jövő másik harckocsi ekkor hirtelen jobbra kanyarodott, gördült vagy 69 métert, ázu'án páncéltörő ágyúink fűzébe ke­rült n végzete beteljesedett. 14 perc alatt játszódott le a harekocsiro- ham, amelynek vége az lett, hogy tizenkilen­cet kilőttek közülük honvédeink, három pe­dig épen került kezünkbe, miután heleragadt az ingoványba s legénysége megadta magát. Kecskés Béla, a hős honvéd azóta ott alussza álmát az orosz földben. Hét golyó járta át testét a rozsföldbe ásott verem szé­len. A magyar hazáért halt meg. Elibement a veszedelemnek, ide az orosz rozs földekre, ahol harckocsik tapossák le a ringó rozstáb­lákat, \i' ogy odahaza nyugodtan arathassalak! a magyar búzamezőkön. Megérkeztek n szebbnél-szebb női kabá­tok, bundák és remek női ruhák Tóth Gyula divatházába. 1942. szeptember 10. gr..— -ni'■»—. —r-út- ------------ ~~ -.- rr-— • ■-------------------------- ■ ■■ MaMnsSÍKSiHSSttsnMEBSNSBHMSBNnBnHHnBMHMflBíiHBMí Huszonöt év a szeretet szolgálatában Tegnapi számunkban részletesen beszá­moltunk a Szociális Missziótársulat helyi szer­vezetének negyedszázados jubileuma alkalmá­val tartott díszgyűlésről. A lapterjedelmi kor­látozások miatt azonban a díszgyűlés legér­dekesebb pontjárói, az összefoglaló beszámo­lóról nem számolhattunk he. Mivel a beszá­moló sok érdekes adatot tartalmaz, ezúton adjuk olvasóinknak. Szirmai Miksáné ügyvezető elnök össze­foglaló beszámolója elején részletesen beszá­mol a Szociális Missziótársulat létrejöttének! körülményeiről. Megalakulásánál, amely 1917- ben volt, Géfin Gyula dr. és Mezgár József hittanar, ií elve hitoktatók és Legáth Kálmán akkori apátpíebános közreműködésével, Ar- vay Lajosné, özv. Apáthy Lászlóné, Fangler Bclane, dr. Fatér Endréné, Gerencsér Mária, Grész Irma, Kosárszky József né, Pirity Gáp- párne, Sperlágh Gczáné, Szirmai Miksáné, Ta­nító Kálmánné, Tanító Mariska és Vajda Áron­ná vállalkoztak a munkára. Sikerült meg­nyerni elnök nőnek az akkori főispánnét, Si- peki Baiás Bélánét, akinek vezetésével meg­nyitották ugyanaz év február 6-án a Nővé­delmi Hivatalt. Még ugyanebben az eszten­dőben került a városba Mindszenty prelátus is, aki azóta lelkes tanácsadója a Missziótár­sulatnak. Sipeki Balás Bélánéról, Bókly Zoltánnéról és özv. Szalay Lászlónérói így emlékezik meg: »Az első nagy volt a szervezetben, a máso­dik az irgalmas jóságban és a harmadik az agilitásban«. Szeretettel és hálával emléke­zik meg a hatóságok vezetőiről, akik minden­ben elősegítették a szociális és karitatív mun­kát. Majd a munka menetrendjét így ismer­teti: 1917 februárban a Nővédelmi Hivatal megnyitása. Ugyanebben az évben május 16-án az Anya- és Csecsemővédelem megszervezése, jú­niusban a Városi Aggápoida átvétele és Czi- bulka Gusztávné ápolása jelzik az első év munkáját. 1919-től kezdve a prelátus úr jóvoltából 12 éven keresztül 5—5 hold földet osztottak ki a szegények között. Ugyanebben az évben alakították meg a Szent Zita Leány egy esü letet. 1920. Fogházmisszió szervezése. 1930. Napközi Otthon megnyitása. 1933. Jakabffy Antal által adományozott 7 hold föld szétosztása. 1934. Leánykör alakulása. 1936-ban a Szent József Otthon meg­nyílott az elaggottak és munkaképtelenek szá­mára. 1938. Kórházmisszió-szervezés. A Szociális Missziótársulat tagjainak szá­ma 223. Meghalt 46 és elköltözött 221. Tar­tottak összesen 238 rendes, 25 köz,-, 1 dísz-, 1 gyász- és 28 választmányi ülést, valamint 254 értekezletet. (Folytatjuk.) : H@rváf h Jmnő j • Zala e g e r szeg. divatáruüzletében ! (Plébániaépület) |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom