Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-18 / 210. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Í942. szeptember 18. Fazekas László írja: E^y harckocsi megállt... A Zalamegyei Újság munkatársától. Valahol a Don partján vagyunk. Nem is olyan széles itt a folyó, mint ahogyan azt az orosz méretekhez viszonyítva elképzeltük. De lehet, hogy a nyári, esőtlen időjárás az oka, hogy megcsappant a vízmennyisége és csak be kell várni az őszt, hogy bemutatkozhassék igazi nagyságában. Egy jókora kanyart vesz itt a Don, mintha csak irigykednék a túlsó oldalra s még egy darabot igyekszik elhódítani a másik partból. A részletes térképen akkora az egész, mint egy kutya nyelve, de a valóságban meg van pár négyzetkilométer. 1 Most az egész terület nádas, bozótos, ka- j vasszal árterülete lehet a Donnak, ilyenkor viszont az éretlen, zöld nád és hirtelen nőtt bokroktól olyan, mint egy törpe erdő. így nyáron még felégetni sem lehet, annyira nyers és kitűnő terep a rejtőzésre. Repülőmegfigyelőnk igazolja a kiküldött járőrök jelentését, hogy a bozótban harckocsik maradtak vissza. Ügylátszik, hídfőt szeretnének maguknak biztosítani a Don inrrjenső partján és azért nem vonultak egészen vissza. Az esetleges támadásuk elhárítására megtesszük az óvóintézkedéseket. Megássuk a két- két személyre szóié, téglaalakú lyukakat. A kiszórt földet is gondosan elterítjük, vagy elhordjuk, hogy minél kevésbbé legyen feltűnő. Mert. ha a harckocsi nem veszi észre — a vezetőnek van egyéb figyelnivalója is — és átmegy felette, a bentlévőknek nem történik bajuk. De, ha a vezető meglátja az árkot, a harckocsi megáll felette, párszor megfordulva a hernyótalp betemeti a lyukat és ott pusztulnak a bentlévők. Az éjtszaka erős mótorzúgás mallatszott a kanyarból. Ugylátszik, a felfedezéstől félnek1 s az éj leple alatt a helyüket változtatták a harckocsik, de lehet, hogy készülnek valamire. A mieink azonban nem várják meg, hogy az orosz kezdjen valamit. Alig világosodik, a tüzérségünk munkába kezd, majd megjelennél-: a bombázóink is és ketten együtt jól megdolgozzák a terepet. Ez alatt felfejlődnek kétoldalt a páncélosaink és megindulnak a Don-parton felfelé, bogy szűkítsék a sávot. Kétfelől a páncélosok, hátul a Don, az ellenségnek csak egy útja maradt, kitörni előre és egy nagy kanyart véve vagy a mieink hátába kerülni, vagy eltűnni a közeli erdőben. A harckocsi sem járhat azért minden terepen, különösen itt, ahol csupa akadályt képező vízmosással, úgynevezett horhossal van tele a vidék. Úgy, hogy szinte előre tudhatjuk, merről jöhet az ellenség. Itt állnak már a páncélelhárító lövegek és a lyukakban a rohamjárőr. Reggel négy óra. A lyukakban lapulva várunk. Gondosan ügyelünk arra, hogy egészen rejtve legyünk, mert egy kilátszó puskacső is árulónk lehet. Lassan múlik az idő. Eltelik vagy Tél óra, mire közeledni véljük a csatazajt. Most még nehezebben múlnak a percek. A mutató szinte alig mozog a számlap felett, ezt figyelem, mert valamivel foglalkoznia kell az embernek. Vagy tíz perc múlva a hemyólalp 'jellegzetes zörgését halijuk mindig erősebben. Még mélyebbre húzódunk az árokban. Már azt .hiszem, hogy egészen felettünk van, úgy reng a föld, pedig még jó távol lehet, hiszen a rohamosztag csak akkor kezd működni, amikor bekerül a harckocsi holt-terébe, ami körülbelül húsz méter s most még csendben lapulnak. De mire ezt elgondolom, már hallom is mélyről a kiáltást: —- Harckocsi közeledik, ködgránátokat ki! A vezényszóra kidobják a hengeralakú, konzervdoboz nagyságú ködgránátokat és pillanatok alatt átláthatatlan, sűrű, feketés, szürkén gomolygó füst borít mindent a harkocsi körül. Az ember még körül se nézhet, már ú jabb hang kiáltja: — Tányérakna gyújtva, fedezés! Mialatt ugyanis a ködgránát átláthatatlan füstfelhővel veszi körül a harckocsit, a járőr megfelelő tagjai elhe'ye ik a harckocsi elé és ha lehet, más, Sebezhető pontokhoz a tányéraknát és a robbanó köLegeket. A következő pillanatban hatalmas i'ob- banás és szinte felemel a föld. Az emberek még egy gondolatnyi ideig lehúzódva maradnak, hiszen a szilánkok útját kiszámítani nem lehet. De azután lánggránáttal a kézben, már készen állnak újra, hogyha a robbantás nem sikerült egészen, vagy a megbénult harckocsiban lév ők ellenállnak, hát kifüstöl jék őket Erre a jelen esetben nem került sor. Az aknagránát letépte az egyik hernyótalpát, egy robbanóköteg viszont a hűtő páncélfalát szakította fel. A félelmetes ellenség örökre megállt. Az emberek füstösen, porosán lapulnak tovább, mert még nincs vége a küzdelemnek, akadhat újabb munka, de talán a következő köny- nyebb lenne, úgy érzi mindenki. Csata után ‘én is odamerészkedem a kimúlt óriás közelébe. Méregetem a távolságokat. Az első lyuktól alig két méterre érte el a végzete. Az emberek mosolyogva állják körül és amikor előkerülnek a fényképezőgépek, felmásznak a halott páncélerődre és belemosolyognak a felvevőgépbe, azzal a boldog tudattal, hogy ez volt az első, de nem az < utolsó. I lEgy film, melyet mindenki várva-vár !l 1 a ti Dr. K6VAG5 ISTVÁN Premier I I | Előadások kezdete szombaton |P A G E T} A N T A l_P 3 5 é‘ 7 órakor Edisonban! iSimor Erzsi, Tóth Júlia, Rajnai Gábor (3 órakor a helyár 22-76 fillér. Zalaegerszeg anyakönyvi hírei A zalaegerszegi áll. anyakönyvi hivatalban az elmúlt héten a következő bejegyzések történtek: Születés: Szopka István kötélgvártósegéd és Rozsoki Iloni Györgyi leánya r. k., Sári Antal községi sertéspásztor és Németh Mária Mária leánya r. k. (Pakod), Bakony János Máv fűtő és Fecske Irén János fia r. k., Varga Béla postaaltiszt és Kiss Júlia Máiia leánya r. k., Horváth Pál földművé:? és Zsédrovies Malvin Mária leánya r. k. (Győrfiszeg), Lakatos Frigyes villamosüzemi könyvelő és Miklós Gizella László f La r. k., Kovács Ernő földműves és Varga Rozália József fia r. k. (Vöc- könd), Béres István kereskedősegéd és Sü- meghy Erzsébet Zsuzsanna leánya r. k., Somogyi Mária napszámosnő István fia r. k. (Pe- tőhenye). Hala őrá : Vidovics Katalin 59 éves napszámosnő r. k., Pál Ferencné Aár Mária 60 éves r. k., .Iákai Károly eltartott 80 éves r. k., Hob ár György 16 éves r. k. Házasságot kötött két pár: Hegyi Sándor m. kir. államrendőr Szegleti Magdolnával r. k. és Kalosa István eipészsegéd Németh Ilonával r. k. N Ő I és gyermek megérkeztek Pál és Indra Zalaegesszeg. Tel.: 170. Hírek mindenfelől Szombathelyen Hat Wagner Ferencné 56 éves asszony a kútból vizet akart meríteni, közben megcsúszott és a kútba zuhant. Mire kihúzták, meghalt. Szegeden Rácz Rudolf dorozsmai napszámost a detektívek igazoltatták egy razzia alkalmával. Igazolás helyett azonban Rácz megharapta a detektív ujját. A harapós ember ellen megindult az eljárás. Nagyberek községben Dózsa Sándor 31 éves gépész egyik homokbányában dolgozott. Közben a kilenc méter magas homokfal meg- lazult es a szerencsétlen emberre zuhant. Azonnal meghalt. Budapesten az Árpád-híd építésénél Fi- renzik Mihály 47 éves munkás, aki a v íz alatt dolgozott, amikor a felszínre ért, véletlenül kinyitotta a sürített levegővel telt palackot, amelynek ereje tíz méterre, egy közeli ház falának dobta, ahol teljesen összezúzta magát. OLVASSA A ZALAMEGYEI ÚJSÁGOT!
