Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-25 / 166. szám
ZALAMEGYEI UJSÄG 1942. július 25. 4. FERENCJOZSEF KESERŰVIZ kifejtést kíván. A modern nagy mosás épen ezért a dörzsölés, kefélés munkáját kémiai eljárásokkal helyettesíti és épen ezzel éri el a Özappanmegtakarítást is. A jól végzett szappant kímélő nagymosás alapja a helyes szappanozás, amely nemcsak anyagot, hanem egyben időt is kímél. Teljesen felesleges a mosásra váró ruhát vastagon heszappanozni, elég, ha mindkét oldalát vékonyan bedörzsöljük, hiszen a szennyeződés jórészét a hamulúgos vízben való áz- íatás már majdnem mind kioldotta és a szappanra már nem is vár más feladat, minthogy a még maradék szennyet kioldja és a képződő habbal lekösse, nehogy7 újra, mosás közben a ruhára rakód jék. Ezt a szenny- kioldási folyamatot fejezi be tökéletesen a ruha kifőzése, amikor is a forró víz egyaránt kioldja a texti'anyagok rostjaiba helekenődött szappanrészeket és a még ott tapadó piszkot. AZ ÖBLÍTÉS. Ez a mozzanat a helyes szappanozás után a másik sarkalatos pontja a nagymosásnak. Nem elég egy vízben öblíteni. A tiszta és jó mosás bőséges vizet kíván s a tökéletes rnosos megkívánja, hogy a főzés után négyszer-ötször váltott bő vízben átöblítsék a ruhát, amely így teljesen tiszta lesz. Sok helyen az utolsó öblítő vízbe kékítőt öntenek ruhafehérítő gyanánt. Ez azonban teljesen felesleges, mert egyrészt rongálja a textilanyagot, másrészt, mert fehérítő hatása ugyancsak csekély. Különben is a mosásnál használatos mosóporok legtöbbje amúgy is tartalmaz fehérítő anyagot. A MOSÓPOROK HASZNÁLATA. A szappan mellett manapság igen kedveltek a mosóporok. Ezek a vegyi tisztítószerek többnyire szódát, szappanport, esetleg vízroncsolják a textilanyag rostjait is, azok pe- üveget, meszet, kaolint, stb. tartalmaznak. Ha hatásosan oldják a szennyet, akkor többnyire dig, amelyek a mosott holmi anyagára ártalmatlanok, egyben hatástalanok is. Az úgynevezett önműködő mosóporok az említett alkatrészeken kívül még nátrium-perborátot is tartalmaznak. Ez a vegyi anyag vízzel érintkezve oxigént fejleszt és valóban fehéríti a ruhát, azonban az ilyen mosóporokkal való moyás után mégegyszer annyi öblítő vízben kell átgyúrni a ruhát, mintha csak szappannal mosták volna, mert épen ezek az oxigénes mosószerek pusztítják legjobban a textilanyagok rostjait. Tehát a nagymosásnál a mosóporokkal ajánlatos igen csínyján bánni, mert. bár általában igen gyorsan tisztítanak, esetleges káros hatásukat azonban csak szerfölött gondos öblítéssel lehet ellensúlyozni. A. mai szappan szegény világban azonban úgyszólván nélkülözhetetlenek és kellő vigyázattal nem is okoznak kárt. A SZAPPANPÓTLÓK. Tökéletes szappanpótló a szappanpelyhen kívül, amely jórészben tiszta szappant tartalmaz, úgyszólván nincs is. Habképződés közben oldódó mosószer, amely hatásában megközelíti a szappanét, csupán néhány akad. Ezek a szapóninok, mint például a szappan gyökér, a panama-forgács és a vadgesztenye. Használati módjuk a szaponinolcat tartalmazó mosószerek elkészítésétől függ és mindenkor a használati utasítást kell követni, amely a csomagoláson van. A KÉNYES ANYAGOK MOSÁSA. Természetes, hogy a mai háborús textil- anyagok tisztítása sokkal nagyobb körültekintést és gondoskodást kíván, mint a műrost nélkül készülteké. A műrostos anyagot kifőzni nem szabad! Szappannal való átgyúrás után többszörös langyos vízben való öblögetés az, amely biztosítja épségét. Épen így nem szabad kifőzni a színes fehérneműt sem, mert ilyenkor legtöbbször kifakul. A színes holmikat egyszerűen szappanmentes hidegvízben áztatjuk, majd az átszappanozás után többször bő langyos vízben kiöblítjük és száradni teregetjük. Általában semmiféle texíilanyagot sem szabad huzamosabb ideig főzni, mert a forrásban lévő víz meglazítja a textilanyag rostjait és idő előtt tönkreteszi a fehérneműt. A tiszta lenből készült holmikat szappanozás után egyáltalán nem tanácsos kifőzni, hanem a második átmosás után forró vízzel le kell forrázni s néhány óráig állni hagyni rajta a vizet a végső öblítésig. A selyemholmikat tiszta hideg vízben áztatjuk mosás előtt, majd meleg, de nem forró vízben szappant feloldunk és ebben az oldatban gyöngéden, dörzsölés nélkül átmossuk, majd bő langyos vízben többször kiöblítjük. A forró víz a selymet tönkreteszi. Ugyanez az eljárás a műselyemnél és a gvap- júholminál is. Tehát amint látjuk, a modern mosás nemcsak lényegesen kevesebb szappant fogyaszt, hanem okszerűségével alaposan meghosszabbítja a riiosott holmik élettartamát is, kettős ha sznot szerezve gazdájának. A régi, anyagpazarló és amellett a ruhát egyáltalán neiji kímélő mosásnak nincs létjo-« gosultsága. Százhúsz pengős hízlalási kölcsönt kapnak a gazdák Hogyan lehet a sertésbérhizlalás kedvezményeiben részesülni? A közellát ásiigyi miniszter lehetővé tette, hogy a MASz azokkal a gazdákkal és hizlalókkal, akik sertéseiknek 130 kilogramm súlyra való kihízlalására legkésőbb november 30-ig kötelezik magukat, a következő feltételek mellett bérhízlalási szerződést kössön: 1. Hizlalásra csak darabonként 50 kilo grammon felüli süldőt lehet lekötni. 2. A hízlalási szerződések megkötésének és a hizlalás megkezdésének határideje augusztus 5. 3. A sertések kihízlalásához a MASz a Hombár útján sertésdarabonként a beállításra kerülő süldő súlyától függően legfeljebb 400 kg árpát bocsát rendelkezésre, a 4100—1942. M. E. sz. rendeletben megállapított áron. 4. A sertéseket legkésőbb november 30-ig 130 kg súlyra kell felhizlalni és a MASz rendelkezése alapját! leszállítani. Amennyiben a sertések jelenleg darabonként 70 kg-nál nehezebbek, vagy félig hízottak, úgy azok 130 kg darabonkénti súlyban már szeptember, illetőleg október hónapban leszállítandók. A sertéseket a MASz az átvétel helyére és az átvétel napján érvényben lévő megállapított áron fizeti ki. Kamatmentes hizlalás! hitel. A közellátásügyi miniszter módot nyújt arra, hogy' a hízlalási akcióban résztvevők sertésdarabonként 120 pengő kamatmentes hízlalási hitelben részesüljenek. A hitel fedezetére a MASz-nál letétbe kell helyezni a hizlalásra lekötött sertések járlatlevelét, valamint a folyósított összegre -szóló fedezeti váltót. A hizlalásra a sertéshizlalási akció keretén belül egy gazdától csak 10 darabon felüli sertés vétele köthető le. Kézigránáttal Vorosilovgrád gyártelepei között. .. Vorosilovgrádot, a Donec-medence legnagyobb ipari központját, rohammal foglalták cl néhány nap előtt a német csapatok. A harcban résztvett egyik ro- hamo-ztag parancsnoka az alábbiakban mondta iel a roham történetét az egyik haditudósítónak. Valahol Chiarkovtól délre egy orosz faluban állomásozott már napok óta a rohamosztag B. főhadnagy parancsnoksága alatt, amikor végre dübörögve befutottak, hatalmas porfelhőt hagyva maguk után, a terepjáró gépkocsik, amelyek bennünket közvetlenül a harc színhelyére szállítottak. Alig vártuk mái’ az indulás idejét, hiszen nemcsak piszkosak és rettenetesen unalmasak a szovjet paradicsom szörnyen elhanyagolt kis falui, hanem a rohamkatona szamára nincsen nagyobb kín, mint a tétlenség. — A rohamosztag katonáinak igazi eleme a harc, a rohamista csak akkor érzi jól magát, ha feje felett süvítenek el az ellenséges lövedékek és kézigránátok, géppisztollyal a kézben rohanhat be az égő romok közé — mondja az egyik törzsőrmester, amint nagy sietséggel rakja fel hátizsákját a gépkocsira. — Mindannyian önként jöttünk ide és vállaltuk a veszélyes munkát, — folytatja közben tovább a vaskeresztes tiszthelyettes, — nem is alkalmas mindenki erre a nehéz szolgálatra. Sasszem, vasidegek, rugalmasság, macskaügyesség, de mindenekelőtt határtalan nagy bátorság szükséges ahhoz, hogy valaki jó rohamista lehessen. Előre a legelső vonalakba. — Attól félek, hogy a repülő-bajtársak mindent elvégeznek majd helyettünk, mondja az első gépkocsi vezetője mellett ülő főhadnagy, a rohamosztag parancsnoka, amint a távolban égig érő füstfelhők szállanák a távoli kéményerdők felől a magasba. Ezek a füstfelhők azonban már nem a gyárkéményekből indulnak ki, mint talán még pár hét előtt, amikor a harckocsik százai készülhetlek a hatalmas szerelő-csarnokokban, ha-
