Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-18 / 160. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. július 18. Lavil határozottan visszautasította Roosevelt ajánlatát alexandriai francia hajók ügyében Vichyből jelentik: Az Alexandriában lévő francia hajóhad ügyében már két napja bejelentették, hogy a francia kormány nyilatkozatot tesz. Mario államtitkár, a vichyi sajté képviselőivel közölte, hogy az amerikai kormány helyesli az angolok eljárását az alexana francia hajóraj ügyében. A francia kormányt felszólították arra is, hogy nevezzen meg egy kikötőt, ahová a francia hajókat angol kíséret mellett elvihetik. Laval kormányfő ezt az ajánlatot elutasította. Roosevelt erre jegyzéket intézett a francia kormányhoz, amelyben kijelentette, hogy a francia hajóhadnak okvetlenül követnie kell Szociális munkaközösség: Bajtársi Szolgálat Alighogy megalakultak szociális munka- közösségeink, máris életbevágóan fontos feladatkör vár rájuk: a háborús viszonyok következtében felmerült szociális feladatok, vagyis röviden, velősen, találóan kifejezve: a Bajtársi Szolgálat ellátása! Városunkban is megalakult a Bajtársi Szolgálat. Megyénk több községében már szép munkaeredményekre tekint vissza. A munka kezdeténél, elinduláskor gondoljuk át az irányt jelző belügyminiszteri rendelet világánál, mit kíván társadalmunktól a Bajtársi Szolgálat? Honvédőink hősiesen küzdenek kinn a fronton; a belső front kiépítése az itthonma- radottakra vár. (Hogy a belső front milyen fontos, láttuk hiányából 1918-ban). Ez a feladat mindegyikünkre lelkiismer etb éli hazafias kötelességeket ró; ki-ki felelősségérzetének, lelkiismeretességének, áldozatkészségének arányában veszi ki részét belőle. A Bajtársi Szolgálat feladata, hogy a hatóságok, a vallásfelekezetek, a társadalmi egyesületek, egyének munkáját összefogja, hogy keretet szabjon, irányt mutasson, munkaterületeket megjelöljön és felosszon, példaadó lendületével új munkatársakat nyerjen; a rendszeres munkához munkatervet adjon és ezáltal frontépítő, nemzetfenntartó hatalmas erővé tegye az értékes és nemes, de szétszórtságukban erőtlenebb kezdeményezéseket. Míg a szociális munkaközösségek feladatköre békében a Néplés Családvédelmi Alap feltételeinek megfelelő sokgyermekes családokra korlátozódik, most a háborús viszonyokra való tekintettel továbbmegy és a Bajtársi Szolgálat keretein belül elsőrendű feladataként vállalja a hadbavonul- tak családtagjainak gondozásba vételét, abban az esetben is, ha ez a »család« csupán egyetlen magányos anyából áll is. Társadalmunk fontos erőpróbája, hogy TÓ fű GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivatj és szöveteladás milyen mértékben képes a Bajtársi Szolgálat feladatainak ellátására. A szervezés első lépése, hogy a szociális munkaközösségekben helyet foglaló hatóságok, egyházi személyek, továbbá a társadalmi és hitbuzgalmi egyesületek képviselői a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével megállapodjanak a tennivalók rendjében és tervszerűen megosztozzanak azokon, hogy egyenetlenség, hézagosság ne támadjon a munkában. A társadalomnak a szociális feladatok ellátására való megszervezése a rendelet értelmében az arra hivatott polgári és katonai szakszervek bevonásával történik, hiszen a közérdek megkívánja ebben az oly fontos munkában is a szakszerűséget. A Bajtársi Szolgálat munkájába pedig hangsúlyozottan csak megfelelő módon kiképzett társadalmi munkaerőket vonhatunk be, nehogy avatatlan kezek segítés közben károkat okozzanak. Aki komoly munkarészt vállal, annak ismernie kell a hadbavonultakra és hozzátartozóikra vonatkozó jogszabályokat, a segítés lehetőségeit, módját, mértékét. Meg kell tanulnia, hogy környezettanulmány és ellenőrző családlátogatás keretében hogyan rajzoljon világos szociális helyzetképet a gondozásba kerülő családról. Adatfelvételezése e nélkül üres, élettelen, sablonos, értéktelen marad. Meg kell tanulnia, hogyan különböztesse meg az indokolt és indokolatlan, jogos és jogtalan kéréseket, panaszokat. Természetes, hogy egyes családok kérelme, ügye sokszor közelebb áll az önkéntes szociális munkáshoz, — azért száz panasz meghallgatásával, elbírálásával tárgyilagosságra kell nevelnie magát, hogy szubjektív motívumokon felülemelkedve kibővült látókörrel tudja az egyes családok helyzetét megítélni. De különösen a segítés módjában, mértékének elbírálásánál szinte általános érvényű igazság, hogy szociális tudás, képzettség, gyakorlat nélkül csak ártunk', rontunk, demoralizálunk. Lássuk közelebbről a Bajtársi Szolgálat gyakorlati feladatait. A rendelet 5 pontban foglalja őket össze: 1. Az itthonmaradt családtagok erkölcsi és nagyon kivételesen anyagi támogatása. Ez tulajdonképen mindent magában foglaló óriási munkaterület, mert erkölcsi támogatásra sokszor az anyagira nem szorulónak is szüksége van. Két körülményt kell itt figyelembe vennünk: a családfő badbavonulása anyagilag érinti, gyakran megrendíti a családot, — másrészt: a háborús sikerek fontos előfeltétele, hogy a termelés zavartalanul folyjék a sok értékes munkaerő kivonása ellenére is. A nemzetnek a tartalékhoz kell nyúlnia cs minden, arra képes munkaerőt munkába kell állítania. A két szempont találkozik: a hadi- gondozás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy, munkába áliítsa, munkaalkalmakhoz juttassa a hadbavonult munkaképes hozzátartozóit. Ezzel biztosítjuk egyrészt a termelés zavartalanságát, másrészt a hadbavonult családjának anyagi egyensúlyát; sőt, ha számításba vesz- szük a munka kedélyápoló erejét, mondhatjuk, hogy segítjük fenntartani a család erkölcsi egyensúlyát is. Ebből a szempontból még a munkaalkalomra nem szoruló hozzátartozók foglalkoztatása is kívánatos, ha másként nem, épen a Bajtársi Szolgálat keretein belül. Ebből a célból minden eszközt fel kell használnunk: napközi otthonok, bölcsődék felállításával például igen sok anyát felszabadíthatunk munkavállalásra. Gyengébb munkaerők számára gondoskodjunk könnyebb feladatokról: például gyógynövénygyűjtés, csalángyűj- tós megszervezése, háziipari akciók: kukorica- háncs-, gyékényfonás beállítása, stb. Ellenszolgáltatás nélküli juttatásokkal csak a legvégső és legindokoltabb esetben segítsünk, ha nem akarunk tétlenül és telhetetlenül követelőző »hadi asszonyokat« kitermelni. Számtalan kérdés tartozik még ide: csak egyet-kettőt említünk, főleg a lelki gondozás teréről: fontos a hitvesi hűség megőrzése, — fontos, hogy a hozzátartozók ne e'esett, kizsákmányolt vándorokként vonszolják magukat, hanem saját maguk is, a társadalom is, a legnemesebb áldozatot hozó, büszke hősöket lássák bennük. 2. A harctéren küzdő honvéd és családja között az állandó kapcsolat megteremtése és fenntartása. — Terjessze ki gondját, figyelmét arra is a Bajtársi Szolgálat, hogy a hozzátartozók rendszeresen írjanak, hiszen hon- védeink állandóan itthoni híreket kérnek. Szükség esetén vállalja például egy-egy szociális munkás, hogy írni nemtudó hozzátartozók nevében hetenként ír a harctérre. Vállaljon rendszeres rádiószolgálatot, nehogy a rádióüzenet elkerülje a hozzátartozók figyelmét. Ha az aggódó család nem kap híreket, lépjen érintkezésbe a Bajtársi Szolgálat a csapatgondozó tiszttel, — ebben ő segíthet. Ezer utat, módot találhat itt a segíteni kész bajtársi szeretet. 3. Az itthonmaradt hozzátartozók kérelmeinek, panaszainak meghallgatása, gyors kivizsgálása és elintézése. — Kívánatos, hogy a Bajtársi Szolgálat ebből a célból meghatározott időben és helyen fogadó órákat tartson. Itt mozdulni sem tud, aki a vonatkozó rendeleteket világosan nem ismeri. A tájékozódás legelemibb fokán tanulmányozzuk át legalább Wünscher Frigyes kedves, szép kis füzetét: »Ne aggódj értük, gondunk lesz rájuk«. Kérhető a Hangyától. 4. A bevonultak helyett a mezőgazdasági és ipari munkák elvégzésének biztosítása. — Az első pontnál elmondottak ide is vonatkoznak. Hatósági tényezők teszik ezen a téren, amit csak tehetnek, de éber, bajtársi szellemű társadalom felbecsülhetetlen ül sokat te*WW*WWW********>***ftA********* FIGYELE ===== á <<4*1 ” ® fi. M flfi ly J < m at h ö D O ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > ARANY J.-U.28 ÉPÍTKEZÉSI Híranyag-, »én- ás TELEFON 1—09 SZ. VÁLLALKOZÓ Kávém tűzi fan agykereskedő, nagyközönség szíves pártfogását« az angol hajóhadat. Az internálás céljára Roosevelt Martinique kikötőjét javasolta. Erre a második jegyzékre Laval július 15-én határozott tagadással válaszolt. Megállapította, hogy Németország és Olaszország mindig tiszteletben tartották a fegyverszünet feltételeit a francia kikötőkben levő francia hajók dolgában, ennek következtében a francia kormány a fegyverszünet feltételeit nem szegheti meg és nem fogadhatja el az amerikai álláspontot. Mario a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy bajos elgondolni, hogyan találhatnának még alapot a megegyezésre.
