Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-11 / 154. szám
szándékkal, Hogy később pajtások is legyünk és mindenben kitartsunk egymás mellett?« — S mit írnak az asszonyok és leányok hazulról? Egy asszony: »Nem lehetséges el- hidegülé3 — egy olyan asszonynál, aki igazán szeret, soha!« Egy másik: »A férjem és én tulajdonképen a térbeli távolléten át ismertük fel, hogy mégis csak egymáshoz tartozunk. Ez az érzés egyre erősödött, minél tovább voltunk távol egymástól .. .<< — A páncélos katonák odakint azonban nemcsak levelekkel járultak ehhez a témához, gyakorlati tanácsokkal is igyekeztek áthidalni a nagy távolságot a front és az otthon között. »Ne tégy a feleségednek szemrehányásokat, ha egyszer elmarad a posta!« — írja az egyik. »Ha feleséged haragos, épen akkor igen kedvesen válaszolj neki!« Egy másik ezt tanácsolja: »Vidám remény legyen a leveleidben, ne feledkezz meg a humorról! A nők nem szeretik a pesszimista és szomorú férfiakat!« — így gondolkodik a front, így gondolkodik az otthon, — fejezi be cikkét Maschner. — Mind a kettő szilárdan hisz abban, hogy az elválás csak megtisztítja és megerősíti hűségét. Büszke gondolat egy harcoló nép számára! Hogyan nyerhetünk több, jobb és vitamindúsabb takarmányt? Irta: Németh Antal, szövetségi főintéző. Itt járt a magyar hadsereg. ■■ Mint a Magyar Távirati Irodával illetékes katonai helyről közlik, az Ukrajnában harcoló magyar erők parancsnoka nemes és megható módon gondoskodik a honvédség orosz- országi hadjáratának megörökítéséről. Az erről szóló napiparancs értelmében a honvédkötelékek azoknak a helységeknek a terein, amelyeken átvonulnak, továbbá a fontosabb útelágazásoknál, emlékezetül felállítják a hármashalmon álló magyar apostoli kettőskeresztet. A kerítéssel is megvédett emlék- jelet orosz és magyar nyelven ezzel a felírással látják el: Oroszok ! ITT JABT A MAGYAR HADSEREG: s a keresztet, földet és szabadságot visz- sz aadta nektek. 1942. Az emlékkeres zt eket, amennyiben a körülmények megengedik, az orosz nép és a pópa jelenlétében ünnepi keretek között avatják fel a honvédek. Az ünnepségek során a kereszt ntegáldása után a pópa is imát mond hívei élén, majd pedig magyar tábori lelkész méltatja a kereszt jelentőségét, mindenkor rámutatván arra, hogy míg a megváltásnak e szent jelképe áldást hoz azokra a népekre, amelyek tiszteletben tartják és szm vükbe fogadják, addig a keresztet elvető országok romlás és szenvedés földjévé váhiak. Minden ilyen avató ünnepség a magyar Himnusz, valamint egy régi orosz nemzeti ének eléneklásével fejeződik be. C Értesítjük előfizetőinket, j hogy Zala vármegye Cimtára munka alatt áll. A szénafelék a zöldtakarmányok után az állatok legfontosabb és a legtermészetesebb takarmányai. A széna minősége függ attól, hogy idejében történt-e a kaszálás, tehát nem hagytuk-e teljesen elvénülni. Függ attól, hogy milyen növények alkotják, mert jól ismert dolog, hogyha sok hereféle van a szénában, akkor fehérje-tartalma sokkal nagyobb. A jó és mészben gazdag talajon termett széna mész- sókban gazdagabb. Nem utolsó sorban függ a minősége attól is, hogy hogyan sikerült a betakarítása. A jó széna kellemes szagú, zöldes színű s az azt alkotó növények felismerhetők benne. A rossz széna elvénült, dohos, penészes szagú, iszapos, kilúgozott, szürke színű s legtöbbször az alkotó növények alig ismerhetők fel. Erre szokták mondani, hogy megeszi ugyan a jószág, de a széna is megeszi a jószágot. Ha a szénát elvénülten kaszáljuk, a sejtfalak megvastagodnak, a rosttartalma megnövekszik, fehérjetartalma és emészthetősége ellenben csökken. Az elvénülten kaszált széna általában emészthető fehérjeértékben egynegyeddel, keményítőértékben pedig körülbelül egyharmaddal ér kevesebbet a megfelelő időben kaszált szénánál. A szénakaszálás ideje a vezérnövény fejlettségétől, illetve rétnél attól függ, hogy a fűveknek körülbelül 50 százaléka teljes virágzásban van-e. Ha a kaszálást nagyon későre halászijuk, akkor még az a kár is fennáll, hogy a sarjútermés is jóval kevesebb lesz. A lekaszált zöldnövény 75—85 százalék vizet tartalmaz, a száraz széna pedig 14—15 százalékot. 100 kg zöldtakarmányból körülbelül 30—40 kg légszáraz széna lesz. Ha a friss rendet éri kisebb eső, az még nem baj. Nagyobb eső már az életét meghosszabbítja, tovább lélegzik a zöldtakarmány, az élet pedig fogyasztással jár 38 százalék víztartalomig. A mikroorganizmusok elszaporodnak és bomlasztják. A bomlási folyamatok savakat termelnek s a keletkezett savak kioldják a hasznos tápanyagokat is és a víz kilúgozza azokat. Többszöri forgatással a levél lepereg, különösen a hereféléknél, ami pedig a legértékesebb része a takarmánynak, ehhez járul még a behordásnál s a kazalozásnál előforduló veszteség. Kissé gondozatlan kezeléssel párosulva a veszteség esős időben körülbelül 25—50 százalék, normális időben 7—27. százalék szárazanyagban. Az eső annál jobban árt tehát, minél fia- talabban lett kaszálva a takarmány, minél vastagabbak a rendek, minél jobban kiszáradt már az, minél tovább marad nedves, minél melegebb, szárazabb az idő, vagy minél ful- ladtabb a levegő. A veszteség megakadályozása történhetik: a kaszálásra esőmentes idő megválasztásával s gyors és biztosabb takarmányszárítással. A szárítást biztosabbá tehetjük, ha a rendet széjjelrázzuk a lekaszálás után, hogy a nap és a levegő, valamint a szél szárító hatása jobban érvényesüljön, esetleg forgatjuk és éjjelre a harmat elől összepetrencézzük. De legbiztosabb a szárítás, ha finnyárson, lobrokön, vagy svédállványon szárítunk. A finnyárs 2.50 méter magas rúd. A felsői vége lassú átmenetben, az alsó gyorsabb át-*
