Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-07 / 150. szám

XXV. évfoívatn. 150. szám. ÁRA 8 FILLÉR. 1942. július 7. KEDD. jyiegjeiejn 1K neiK.ozuapouK.cn i uauiau. szerkesztőség és kiadóhivatal: SSalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC üjiotizetes: egy nora z r, negyeaevre o. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, ______Hirdetések díjszabás szerint.________ Er ős szovjet csapatok megsemmisitése A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal deli szakaszán terv­szerűen folynak a hadműveletek. A Dontól nyugatra bekerített erős ellenséges harci cso­portok megsemmisülésük előtt állanak. A szov­jet páncélosoktól támogatott, ismételt teher­mentesítő támadásai összeomlottak. A légierő nagy erőkkel támogatta a hadműveleteket és súlyos támadásokat intézett az útvona'akon és vasútvonalakon folyó ellenséges utánpótlási közlekedés ellen. Őreitől északra nagyobb el­lenséges erők igen sok páncélos és repülőkö­telék támogatásával támadásra indultak. Az ellenséget — részben ellént ámad ássál — nagy vérveszteségeket okozva, visszavertük. Igen sok ellenséges páncélost megsemmisítettünk. A har­cok még folyamatban vannak. Rzsev környé­kén folytattuk támadásunkat. Bosznia egész területét megtisztították a felkelőktől Vasárnap hivatalosan közölték, hogy az olasz hatóságok Bosznia egész területét meg­tisztították a szerb felkelőktől. Keletbosznia a balkáni guerillaháborúnak egyik legfontosabb kiindulópontja volt s a hivatalos jelentés sze­rint a felkelés leküzdése közel egy hónapot vett igénybe. A tisztogatási hadműveletekben főleg a Pusteria és Taurinense olasz hegyiva­dász hadosztályok tüntették ki magukat. A harcok hegyes vidéken s igen nehezen meg­közelíthető terepen folytak le, a hegycsúcso­kat még ma is hó borítja és igen sok helyet katonailag egyáltalán nem érintettek eddig. A hivatalos közlés szerint az ellenség a harcok során 1800 halottat, sebesültet és foglyot vesz­tett. Az olasz csapatok ezzel szemben csak csekély veszteséget szenvedtek. Az olasz csapatok mindenütt vissza­verték az egyiptomi harctéren az angol páncélosokat Az olasz főhadiszállás 763. közleménye: Az egyiptomi harctéren gépesített elemek folytattak tevékenységet-, mindkét fél tüzér­sége hevesen tüzelt. Áz ellenfél páncélos osz­tagait mindenütt és hirtelen visszavertük. A tengely légialakulatai géppuskatűzzel szétszórtak több ellenséges osztagot és jár­műoszlopot. Nagyszámú páncéloskocsi kigyul­ladt, illetve súlyosan megrongálódott. Több légiösszecsapásban 12 ellenséges re­pülőgépet lőttünk le. Az olasz légierők egységei bombázták Alexandria, Szuez és Port Said kikötői be­rendezését. Nappali vállalkozásaink következ­tében négy repülőgépünk eltűnt. Megerősítést nyert, hogy egy 5000 tonnás gőzös, amelyről előző közleményünk jelentette, hogy a Földközi-tengeren megtorpedóztuk, el­süllyedt. Lentini közelében egy angol repülőgép­ről tegnap néhány bombát dobtak le; nincsen sem áldozat, sem anyagi kár. Málta szigetén bombázóink eredményes támadásokat intéztek a inikabbs.i repülőtér el­len. A német vad ászrepülők egy vállalkozás so­rán megsemmisítettek egy Spitfire-gépet. *****A*******Af**0**f^i^^&z*ß**Aß*6Aß*0iA*&ß*w*ßßW amm******************** Ellenséges propaganda ügynökei telefonon igyekeznek rémhíreket terjeszteni A közelmúlt napokban több feljelentés ér­kezett a hatóságokhoz s ezek azt mondják, hogy egyes hadbavonultak Budapesten lakó hozzátartozóival ismeretlen egyének telefonon igyekeznek rémhíreket közölni. Az ismeret­len telefonáló hazatért katonának mondja ma­gát és a felszólított családnak részvétét fe­jezve ki, a hadbavonult családtag halálhírét közli. Ehhez a közléshez harctéri rémhíreket fűz hozzá nagyarányú veszteségekről. Eddig minden egyes esetben kiderült, hogy az így telefonon közölt hír puszta hazug koholmány volt. A nagy veszteségekről szóló közlésekről pedig megállapítható, hogy ezeket az ellen­séges propaganda szolgálatában főzték ki. A régi világháború idejéből ismeretes már ez az ügynöki fogás, amely veszteséghírek ter­jesztésével szeretne rémületet terjeszteni. Közbiztonsági szerveink máris nyomára jutottak a telefonhíreszteléssel dolgozó bom­lasztó szervezet egyik tagjának, aki néhány nap óta terjeszti a honvédség veszteségeinek) kitalált híreit. Illetékes helyről felszólítják a nagyközönséget, hogy legyen segítségére a rendészeti hatóságoknak a rémhírterjesztők kézrekerítésében. Azok, akiket ilyen hírek köz­lése végett telefonon felhívnak, semmi- szín alatt ne adjanak hitelt a híresztelésnek, ha­nem igyekezzenek megfigyelni a beszélő eset­leges beszédjellegzetességeit és a telefonbe-í szélgetés időpontjának pontos megjelölésével sürgősen tegyenek jelentést a legközelebbi ren­dészeti szervnek. Aratni készül egy, szétszaggatottságból éledező, mint min­dig, most is harcban álló ország. Az északi hegyek aljának gyér mezőitől az Alföld vég­telen rónáin és a Dunántúl dombos oldalain feít a Bácska Kánaán földjéig érik a búza. Ami­kor aratják a vetést a magyar földeken, arany- kalászos rónaságon hullámzó búzamezők kí- nálgatják a termést. Ezen a földön vetette el a magot, ennek a földnek gazdája a jelen gondjaiban és a jövőbe aggódó arccal néző magyar. Imával, sóhajjal, daccal védte bevetett földjét a kon­koly, a fagy, a jégverés ellen. Egy-egy nagy csapás után nekifeszülő energiával megint új­rakezdi a szántást, töri az ugart, mert az ő földje és a családjáé. A magyar családé a föld: a férfié, akié a gond, a törődés, a munka napja; az édesanyáé, aki a földnek adja a korán munkábaálló gyermekeket és e hazát védő katonát is. Azután a gyermekeké, akik­nek gyenge karjuk már kora ifjúságukban ott fárad az acélizom férfi kaszavágása után, hogy kévébe kösse a termést. .Minden talpalattnyi föld dús kalászos búzamezejének pipacsvirága a vérről beszél, amely megszentelte a földet •és a mienkké tette. Mert vért is vetettek őse­ink, hogy lábunk alatt erősen álljon a talaj és szét ne szaggathassák, hanem a mienk marad­jon örökre. Amikor aratják a vetést és munkában áll Magyarország apraja-nagyja, várja az isten­áldást. Ezért látja a búzaszemen Isten arcát a hívő magyar és rakja keresztbe a termést. A learatott rónákon végtelenben egybeolvadó keresztek húzódnak a magyar földön. A kal- váriás magyar azért nem panaszkodik, össze­kulcsolt kAzzel nézi a keresztbe állított terw mést és csak munkájának gyümölcseként a megélhetést kéri Istentől. Kéri a drága életet s mindazt, ami annak biztosítására a termő­föld erejéhez képest megvan. Hogy legyen mindenkinek földecskéje, azon ház az egész családnak, az asztalon pedig legyen »mit ap­rítani a tejbe«. Amikor itthon aratják a vetést és verejté­kezik! (egy nép, a határokon őrt áll a honvéd, a verejtékező magyar katonafia. Őrt áll és vigyáz, hogy ne váljék átokká a munka himnusza, vigyáz, hogy ne legyen pusztulás prédája a magyar termés. Messze keleten pedig harcolnak katonáink, vérrel áz­tatnak idegen földet az itthoni nyugalmunk­ért. Azért, hogy mindig mosolygó legyen a magyar gyermek arca, hogy szabad legyeit' keresztet vetnie, fehér kenyérből Krisztus tes­tét venni, kereszténynek lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom