Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-24 / 189. szám
2. ZALAMEGYEI újság 1942. augusztus 24. A délamerikai államok panaszai az eddig szállított hadianyag minősége miatt arra vezettek, hogy a hivatalos washingtoni tájékoztató ezzel kapcsolatban állást foglalt. Azt állította, hogy a hadianyag »kitűnő« és az ibero-amerikai államok »valamennyi kívánalmainak« megfelel. Ez a kijelentés főképen védekezésre van szánva. Befejezésül azonban a tájékoztató kijelentette, hogy a fegyverek sokszor csak »kiképzési célokat« szolgálnak. Ezért nem volt szükséges, hogy az »utolsó munkákat szállítsák«. Muraköz is Budára tart... ötven főből álló muraközi népcsoport nemzeti viseletben vett részt a Szent István körmenetben Szokatlan forgalom a Csáktornyái népművelési hivatalban. Egymásnak adják a kilincset az emberek, akik nagy várakozással és izgalommal készülnek Európa legszebb váro- (sáh'aj s a világ legimpozánsabb látványosságára: a Szent István-körmenetre. Bent a »nagyvezér- kar« az utolsó intézkedéseket végzi. Négyes a vezérkar: Mik Károly népművelési titkár, G.-né Villányi Mária tanítónő, Grál: Ernő ig.- Itanító és P. Fekete Géza. A végleges hadihelyzet képe: az érdeklődés nagy — a pénzünk még kevés. Sebaj, fő az optimizmus! Indulnunk kell! Bőröndök, táskák nagy ívben lendülnek a vállra s mint valami rekruta-ce- reg, menetel a nép: kiki a párjával. A külön- kocsi imponál. Indulunk s erőt vesz mindenkin nemcsak az utazás lélektanával járó izgalom, hanem egy, eddig legtöbbjük előtt ismeretlen helynek s most fővárosuknak, Budapestnek várakozásteli varázsa. Kánikulai meleg: fő a nép a kocsiban. Sebaj, könnyen segít magán mindenki: kényelembe helyezkedik. Jelszavunk: Ismerd meg hazádat! Legtöbbjük Muraközön túl még nem járt s a »jugoszláv Muraközben« nőtt fel. Számukra a magyar táj új világ Állunk velük az ablakokban. magyarázunk; egyetlen momentum sem mellékes számukra: kifejtünk mindent. »Csak ily kicsi?« Balatonberény, Feltűnik a »magyar tenger« csillogó vize. Messziről mutatjuk s magyarázzuk. A víz horizontja itt szűk, eltakarják a fák és házak. — Samo tam mali? — Csak ilyen kicsi?-— kérdezik. — Csekaj te kak mali! — Várjatok, mekkora kicsi! — hangzik a felelet. S minél tovább jutunk a 75 km-nyi szakaszon, annál jobban csodálkoznak a nagyságon és a szebbnél- szebb panorámán. Hallgatagok nagyon, lenyűgözi őket a felejthetetlen látvány. Aligánál eltűnik a víz s sóhajtozva kiáltozzák: z Bogom Balaton! — Isten veled Balaton! Estére érünk Székesfehérvárra: Ki nem szállunk, de elmondjuk egész történetét, szent- istváni vonatkozásait. Kegyelettel hallgatják, mint az igét. Nekik ez új. Még nem hallották így. A jugoszláv tört éne'em beállí'ása más volt. Ránkszakadt az est fekete palástja. Vonatunk robog s lassan kígyózva bontakozik ki a Duna holdfényben csillogó szalagja. A távolban vibrál »Lakihegy« antenna-lámpáinak vörös fénye. A kérdésekből nem fogynak ki. Szívesen Telelünk rájuk. — Budapest! — dördül el egy szólás. S mint aki főnyereményt húzott ki, egymás he- gyén-hátán ablakhoz rohan. Mint millió szentjánosbogár, ógy csillog Buda villanyrengetege. Itt már nem kérdeznek: beszél a látvány, néma mindenki... »Budimpest Lcpste ... « Budapest éjjel! Háború van, az igaz, fény, pompa és csillogás is ehhez mért, nem, miként az előző években, de így is fenséges. A Délin leszállunk s menetelünk. A villamos is újdonság nekik, de élvezik. Éjfél közeleg, mire megérkezünk. Hatalmas csomagot cipel mindenki; de nem érzik most annak súlyát, más köti le figyelmüket, egy íönséges látvány: Budapest — éjjel, p ! Reggel korán indulunk: látni. Dunapart, hidak, parlament, ligetek, szobrok stb. stb. Délszobra e’őtt állunk. Magyarázzuk annak szimbólumát s csodálják azt. Fénykép és készül róla: Dél ölelő karjai alatt ott állnak Muraköz fiai és leányai a magyar főváros szívében újra, útlevél nélkül s boldogan. Fáradtan vonulunk ebédelni az Erzsébetién Kioszkba. Levneteleányok- végeláthatatlan sorokban, nótaszóval vonulnak mellettünk az Azonnali bak öltőzésre keresek háromszobáa- ksnyhás lakást vagy családi házat. Esetleg két szobás is megfelel. Cím lapunk szerkesztőségében. utcákon. Csodálják a szép látványt s a nagyszerű fegyelmet. Rámutatunk a magyar nők fegyelmezettségére s mintaként állítjuk oda. — Jóízűen esznek s a sör is csúszik... Délután: Állatkert; oda földalattin. A Hősök tere ki nem maradhat: itt az egész magyar történelem. Nézik, nézik. Képről már ismerik, a kongresszus idején külföldön is ismertették. Ráismernek, de most már érzésekkel s közvetlen szemlélettel élik át. — Utána angolpark. Szörnyen tetszik. Muzsika, mulatság és minden más megtalálható itt. De nem minden szabad, mert... Mert fegyelemnek kell lenni. Néznek, látnak, mosolyognak, élvezik a nagy forgalmat, de nem tudnak betelni: még egyiket meg sem csodálták, már új látvány ütközött e’ő. Hullámvasút, tele sikollyal, repülőgépek boldog mosollyal s az elvarázsolt kastély ezer humorával és ezer dolog hagyott kitörölhetetlen nyomokat s felejthetetlen benyomást a már holtfáradt, de pihenni még így sfem tudó, hanem mindent látni és élvezni akarókra. Figyeljük este beszélgetésüket. Egyik-másik lel Európát bejárta munkavállalás címén. Nagyobb elismerést nem tudtunk kapni, mint azt a sokatmondó, kézlegyintéssel ki ért kitételt: »Budapest ezerszer szebb, mint Zágráb, vagy akármelyik más város ...« P. F. G. (Folyt, köv.) Az általános védkötelezettség a „virágzás“ új korszakát nyitotta meg az amerikai alvilág történetében Az újoncok züllöttsége miatt romlanak a közerkölcsök nequin-csoportok és revűgörlök Vanderbiltné estélyénél mindenesetre jobban lekötötték az unatkozó újoncok érdeklődését, a katonaság körében uralkodó erkölcsi állapotokon azonban ez sem sokat javított. A legutolsó, kísérlet a napi zsoldnak 0.21 dollárról fél dollárra való emelésével próbálkozott meg, ám ez is csak olaj volt a tűzre és azóta az amerikai hadsereg tagjainak botrányos viselkedése ellen elhangzó panaszok száma még jobban megnövekedett. Már néhány héttel az általános védkötele- rettség elrendelése után az Egyesült Államok közvéleménye előtt sok panasz hangzott el a bevonult újoncok züllöttségéről. A gengszterek egyrésze az új törvényben is kitűnő üzletet szimatolt és a kaszárnyák közelében hamarosan tömegével nyíltak a különböző játékkaszinók és kéteshírű szórakozóhelyek, amelyek a katonákban csakugyan szorgalmas törzsvendégekre találtak. A hadvezetőség hiába próbálkozott meg a katonák távoltartásával, minden kísérlet csődöt mondott és a botrányos részegeskedés, főbenjáró fegyelemsértés esetei hihetetlen mértékben elbur- jánoztak. A katonai állomáshelyekkel sújtott városok polgársága mértéktelenül felháborodott a sorozatos botrányok felett, azonban eredményt nem tudott elérni, mert a gengszterek most is hamar megtalálták a módját, hogy a rendőrséggel üzleti kapcsolatba lépjenek. Erre a nagyhatalmú női szervezetek vették kezükbe a dolgot és a katonák szabad idejének kitöltésére ártatlan táncestélyeket rendeztek. De ez a kísérlet is csődöt mondott, mert a katonák ezeket a szerény mulatságokat nem találták eléggé szórakoztatónak és a tiszteletreméltó polgárok jónevelésű lányait hamarosan cserbenhagyták. Nem járt jobban Vanderbiltné, a híres multirnilliomosné sem, aki a brooklyni hadihajógyár matrózai számára adott estélyt. A 300 meghívott közül csak 52 jelent meg, úgyhogy 248 gazdag társaságbeli Hölgy táncos nélkül maradt. Venderbiltné asszony végső kétség- beesésében az utcáról hívatott fel katonákat, vendégeinek számát azonban így sem tudta száznál többre emelni. , A többi kísérletek hasonlóképen balul ütöttek ki. A táborról táborra küldött maniCulö nie«®» szép n o a ▼ ♦ Horváth Jenő divatáruüzletében Z aj a e g e r s z e g, (Plébániaépület) — Ideges, lehangolt, étvágytalan, elda- gnlt embereknél a régóta bevált természetes »Ferenc József« keserűvíz gyorsan megszabadítja a beleket az ott felhalmozódott erjedő éa rothadó anyagoktól és az emésztőszervek további működését is igen kedvezően befolyásolja. Kérdezze meg orvosát! Rossz hadianyagot szállított az USA a dólamorikal államoknak
