Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-01 / 172. szám
/ 4 Megjelenik hétköaaapoaként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: iSakiegersaeg, Saéchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: H B R B O L Y FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Po9tatekarékpénztári csekkszámla; 49.368, _______Hirdetések díjszabás szerint.____' ü miniszterelnök négy miniszter kíséretében érkezik Zalaegerszegre Kállay Miklós miniszterelnök zalaegerszegi látogatásával kapcsolatban illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk: A miniszterelnök úr a Léi motoros vonalon érkezik Zalaegerszegre augusztus 9-én, vasárnap reggel, amikor is az állomáson na- gyobbszalrású fogadást rendeznek tiszteletére. jk miniszterelnök urat zalaegerszegi útjára elkísérik Radocsay László igazságügyminiszter ár, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter űr, Lukács Béla tárcanélküli miniszter úr és Antal István nemzetvédelmi pro- Upagandaminiszter úr. Fogadásukra megjelennek a Magyar Élet Pártjának zalavármegyei képviselői is. A miniszterelnök úr és kísérete megérkezésük után szentmisén, illetve istentiszteleteken vesznek részt, majd a vármegyeházára mennek, ahol a tisztviselői kar élén az alispán űr fogadja a miniszterelnök urat, aid a “fogadás után a főispán lakosztályába vonul. 10 órakor kezdődik a vármegyeháza nagytermében a Zala vármegye közönsége által rendezendő ünnepélyes fogadás, amelyen az őt üdvözlő szónokoknak a miniszterelnök űr válaszol. Ezután a miniszterelnök úr a főispán fogadójában több küldöttséget fogad, majd 1 óra tájban eltávozik Zalaegerszegről Pölös- kére, ahol kíséretével együtt a főispán vendégeként szlűkkörű ebéden vesz részt.' Délután a kehidai szakiskolát, a badacsonyi pinceszövetkezet áFami borpincéjét, a Kisfaludy- házat megtekintve, látogatást tesz a tihanyi apátságnál. Este a magas vendégek Balaíon- füreden vacsoráznak, ahonnét a késő esti órákban a Lél motoroson utaznak vissza Budapestre. Részletes programmot, mihelyt annak végleges megállapítása befejezést nyer, a nyilvánossággal közölni fogjuk. A miniszterelnök fogadásával kapcsolatos előkészítő munkálatok a főispáni hivatalban az illetékes tényezők bevonásával folyamatban vannak. A főispán a további részletek megbeszélése végett a hétfői napon Budapesten tartózkodik. Szentpétervár egy napon harc nélkül elasik Berlini közlés szerint a Kalácstól északnyugatra elterülő magaslatokon még kemény harcok folynak, amelyekben páncélosok is szerepelnek. Arról a szovjet forrásból származó hírről, hogy a németek a leningrádi térségben támadást indítottak, berlini körökben semmit sem tudnak. Ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy a német hadvezetőségnek nincs szüksége látszateredményekért folytatott támadásra, hanem mindig ott lép működésbe, ahol az katonai szempontból kifizetődik'. Ez vonatkozik Szentpétervárra is, amely a Szovjetre súlyos megterhelést jelent és már csak azért sem támadják meg német részről. Biztosra vehető, hogy a körülzárt város egy napon harc nélkül elesik. Tüzérek között (M. kir. 1. honvéd haditudósító század közlése. — Sz. Kovács Imre hadnagy.) Sokszor hallottam már a régi világháború lalatt, amikor egyes apák otthon, a sorozás előtt arra igyekeztek rávenni a fiaikat: Menj csak fiam tüzérnek, ott mégis biztosabb. A tüzérek hátrább vannak, nem éri őket olyan könnyen golyó. Hát ez a vélekedés a mai háborúban teljesen megbukott. Ebben a háborúban egyetlen fegyvernem, egyetlen szolgálati ág sincs ebből a szempontból »hátrább«. A mai korszerű fegyverek mindenütt ott vannak. A mostani bekerítő csatákban volt rá alkalom, hogy a tüzérség, sőt a nehéz tüzérség előbbre volt, mint a gyalogság, úgyhogy ebből az a humoros helyzet adódott, hogy a német gyalogság füzéreinket majdnem — foglyul ejtette. Kémény, súlyos harcok után a Don előtt pihenőben találtuk egyik gépvontatású nehéz tüzérosztályunkat. Egy ezredes a parancsnoka, rn ellet már az első világháborúból több ragyogó kitüntetés díszíti. Szerényen, derűs nyugalommal mondja el a nehéz napok élményeit. Elmondja, hogy osztályát a nagy támadás megindulásakor, június 28-án Bolysája Loszovkánál vetették be, itt saját gyalogságunk áttörését támogatták. A hadosztály támadásának súlyán a komáromi gyalogosok előtt az ellenséges tüzérséget fogta le az osztály megsemmisítő tűzével. Később egy gépesített német hadosztály támadását támogatta. — Tüzéreimnek — mondja megelégedéssel, — itt volt alkalmuk tudásuk és vitézségük megcsillogtatására. Velem egy kis humoros eset is történt. Néhány tisztem társaságában előrementem a terepet szemrevételezni. Annyira előrejutottunk, hogy a gyalogság vonala elé kerültünk. A német gyalogság ellenségnek nézett bennünket s golvószoró- tűzzel fekvésre kényszeíített. Messziről kiabáltak, integettek, hogy adjuk meg magunkat. Nem volt most mit tennünk, fölálltunk és kezünket magasra emelve formálisan »megadtuk« nekik magunkat. Nagy csodálkozás és mégnagyobb kacaj lett belőle. —- Osztályomnak, — folytatja az osztályparancsnok, — igen nagy iramban kellett előrehaladnia. Naponta 80—90 kilométer utat tettek meg és itt ki kell emelnem gépkocsi- vezetőim kiváló teljesítményét. Egyik helyen homok, másik helyen a feneketlen sár fogott le bennünket, de ez csak pillanatokig tartott, mert az emberi erő mindenütt segített. A1' támadás befejezéséig éjjel-nappal vagy mentünk, vágy lőttünk. Egy palakon való átkelési-» nél az orosz páncéltörők erdőből oldalozval veszélyeztették a német páncélosokat. Néhány}) ütegünk ezt az erdőrészt rögtön lefogta tűzével. A folyóátkelés nagyszerűen sikerült és ennek köszönhető, hogy az ellenséget teljesen körülkerítettük. Ezekben a harcokban különösen kitüntette magát Molnár Sándor hadapród őrmester, aki az erdőben kitörésre készülő nagyobb ellenséges gyülekezést figyelt meg. Az első lövést ő adta le a gyülekező ellenségre. Hat belövése kivétel nélkül telitalálatot ért. Utána az egész osztály, később pedig egy német hadtest egész tüzérsége odairányította fűzét. Eredmény: 1200 halott, rengeteg hadifogoly, hadianyag és lőszer. Osztályom minden egyes tagja jó munkát végzett. A német hadtestparancsnokság osztályomat dicsérő elismeréssel tüntette ki. A parancsnok megmutatja a dicsérő oklevelet, mjuvészi kivitelben készítették a németek. Felülről baloldalt magyar zászlóban a magyar címer, középen Sztarij-Oszkol városának látképe. Jobboldalt a német zászlót alulról két tölgyfaág fonja körül. Alatta pedig a következő szöveg olvasható: »A m. kir. gy. tüzérosztályt 1942. június 26-ával a német tüzérségi parancsnokának rendelték alá. B. Losovkánál az áttörés megindulásakor, 1942. június 28-án a tüzérosztály döntően támogatta a gyalogságot. A támadás további folyamán az ütegek előretolt felderítők által vezetett tűzzel fogták le azokat az orosz páncéltörőket, amelyek a saját páncélosainkra oldalozólag tüzeltek, ezzel hathatósan járultak hozzá ahhoz, hogy július hó 2- án a Goroszim folyón az átkelés teljes sikerrel járt s hogy a német motorizált gyaloghadosztály átkaroló műveletének végrehajtása Sztarij-Oszkolnál teljes eredménnyel járt. Ezt követőleg az elhárítóharcban Sztarij-Osz- koltól nyugatra a tüzérosztály magas kiképzési fokáról azzal tett tanúságot, hogy pontos és gyors megsemmisítő tűzével az orosz ké- szenlétbehelyezkedését szétzúzta. Ekként a tüzérosztály a német hadtest alárendeltségében gyors bevethetőségi készségével és harci kedvével tüntette ki magát és ismételten szép tanujelét adta a német és magyar csapatold Jközött régóta bevált hagyományos fegyver- barátságnak. Ennek’ a kimagasló tüzérosztálynak teljes elismerésemet fejezem ki és további! sikereket és katonaszerencsét kívánok neki«. A gótikus betűkkel rajzolt dicsérő oklevél mindennél szebben beszél. A magyar tüzérek a németek között nemcsak, hogy megállják helyüket, hanem őseik nyomdokain haladva újabb hírnevet és megbecsülést szereznek nevüknek. A tüzérosztálytól egyébként Láncz István, Galánthay Emil és Selley-Rau- scher Aurél százados, önálló ütegparancsnokokat német vaskeresztre, az osztály több! tagját pedig magyar kitüntetésre terjesztették fel.
